Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-23 / 261. szám
BUDAPEST aXA POSTAŞI PXA- 7TTĂ Of NTJUCtUK No. 3425ft—R27. Chij-Kolezs vár, 1930 november 23 Vasárnap ELŐFIZETEK BELFÖLDÖN: 1 irre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 04. XIII. évfolyam 261-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: érre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedért# 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. A felirati javaslat azt Ígéri, hogy az aj törvények nem fognak sértő intézkedéseket tartalmazni Uf kormányelmélet a kisebbségei törvényről (sz.) A Pátria csak nem akarja megérteni, hogy kormányának a magyarsággal szemben folytatott politikájára sem a volt miniszterelnök, sem az ő kettős elfogultságából, _többségi mentalitásból és a kormányzattal szemben való függő helyzetéből — táplálkozó korlátozottsága nem illetékes kritikát mondani s a hivatott bíráló itt csupán a magyar nép lehet és annak egyetlen politikai szervezete, a Magyar- Párt. Hiába ismétlik unos-imta- lan, hogy mi itt olyan rózsás helyzetben élünk, amilyenre lcgvakmerőbb álmainkban sem gondolhattunk, hiába magyarázzák saját közönségüknek és önmaguknak, hogy a mi hálátlanságunk minden mértéket felülmúl: öle elhiszik, de mi, akikhez rabulisztikájukat adresszálják, csak a keserű gúny fanyar mosolyával térünk napirendre a naivi tással párosult rosszhiszeműség felett. Voltaképpen felesleges fáradság volpa vitába szállni a hivatalos szócső durva és türelmetlen nekirugaszkodásával. Rendszerint némán szoktunk elmenni az ilyen fejetetejére állított logikával készült öadicseriádák és a nekünk szegzett fenyegetések mellett. Hogy most mégis tollhegyre vesszük a Patria cikkírójának, Hulea urnák sablonos szit- kait, annak egyedüli oka az, hogy nagyop. tanulságos passzus van benne, a kisebbségi törvényről. Azt mondja ugyanis, a Hulea ur elmefuttatása, hogy miért sürgetjük mi a kisebbségi törvényt, hiszen az legfeljebb a mad helyzet konzerválása lehetne és mindaz a jó és szép, ami ezidőszerint el-dorádói illúziókba ragadhatja a kisebbségeket, már nem is fokozható, akár megszövegezik a kisebbségi törvényt, akár nem. Hiszen, ami azt illeti, mi valóban nem várunk Csodákat a kisebbségi törvénytől. Jól tudjuk, hogy ugyanaz a jóakarat és méltányosság fogja átlengeni, — amennyiben ilyen bagateliekre egyáltalában hajlandó lesz időt vesztegetni a demokrácia kormánya, — amely parlamentben és az állami élet minden vonalán olyan meghatóan megnyilatkozik. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kisebbségi törvény esetleges kedvező paragrafusai a végrehajtásban nagyon könnyen elsikkadnak az alantas köze- g k jóvoltából. Haró és még sok tucat példa mutatja, hogy a hatóságok a legfelsőbb birói fórumok határozatait is negligálják, amikor a kisebbségekről van szó. A kolozsvári városi tanács fajvédő és fajtámadó blokkja kinyilvánította már, hogy hiába rendezné a kormány, vagy a parlament a nyelvkérdést, eszük ágában sincs honorálni azt. Apropó, nyelvkérdés. A Patria cikkírójának falsifikáló beállítására cáak ezt az egy kérdést, említjük fel. Hát, ha a kisebbségi törvény csak a mai helyzetet rögzíti le, ha Románia egy olyan abszolút modem és rendezett állam, ahol már szükség sincs uj törvényekre, mert itt minden a tökéletesség maximuma: akkor mi is az ezidőszerinti helyzet a kisebbségeknek a közigazgatásban való nyelvhasználatát illetőleg? A tartományi igazgató szerint a kisebbségi nyelvek akadálytalanul használhatók a közigazgatásban. Ezt mondja'a gyulafehérvári határozat, a békeszerződések, de mindenekelőtt a civilizáció parancsa. De amikor mégis élni szeretnénk az annyi oldalról biztosított joggal, a fülünkbe dörgik, hogy ez a kérdés még nincs tisztázva, sem a kormány, sem a törvényhozás részéről. Hát, csakugyan nincs itt rendezésre váró probléma ? Hát az idők végtelenségéig száműzött, kitaszított gyerkek lesz saját szülőföldünkön az anyanyelv?r Hát (Bukarest, november 21.) A trónbeszédre a felirati javaslat úgy a kamara, mint a szenátus részéről elkészült. A javaslat reflektál minden egyes törvényjavaslatra, amelyet a trónbeszéd bejelentett. A kamara átlátja az ország súlyos helyzetét és nagy örömmel fog segédkezni a kormánynak abban, hogy az ország gazdasági és közigazgatási helyzetén uj törvények megalkotásával és a meglevők módosításával változtasson és segítsen. A kisebbségekre vonatkozó rész a következőképpen hangzik: — Az egyházaknak és az iskoláknak, mint a múltban, úgy most is megvan a maguk fontos és nagy hivatása és ezért az idevonatkozó törvényjavaslatok, amelyek a törvényhozó testület elé kerülnek, kenunk a legodaadóbb támogatóra talál-„ah. A roman nép szelíd és igazsá(Bécs, november 21.) A Stunde cimü bécsi lap nyilatkozatot közöl legutóbbi számában Ottótól. Ez az első nyilatkozat, amelyet Ottó tett és azt Sauerwein, a Matin külpolitikai szerkesztője szerezte meg. Sauerwein résztvett az Ottó nagykorúvá avatási ünnepségén és sikerült tőle intervjut kapnia. A Habsburg-restauráció — mondotta Ottó — Apponyi elveinek megfelelően és az én véleményem szerint is csak bel- és külföldi hozzájárulással történhet meg. Azt kívánom békés és keresztény szellemben, hogy egyik, vagy másik fővárosban való visz- szatérésem szolgálja a békét és ne veszélyeztesse azt. Különböző megnyilvánulásokból azt a meggyőződést vontam le, hogy úgy a magyar, mint az osztrák nép többsége kedvező hangulattal van irántam. Jogaimat csak akkor fogom érvényesíteni, amikor jelenlétemmel könnyit- hetni fogok a két állam helyzetén. Középeuró- pát különböző veszélyek fenyegetik. Az an- schluss súlyos konfliktusokra vezethet, amelyek megpecsételnék Ausztria pusztulását. Nagy veszedelmet jelent a szélső jobboldal agitációja, éppúgy, mint a szélső baloldali, amely utóbbi társadalmi forradalmat akar felidézni. Mindezekkel a veszedelmekkel szemben úgy politikai, mint társadalmi téren a rendet és a békét akarom képviselni. ezentúl is megbélyegzett marad, akinél: számára nincs előléptetés, a magyar tisztviselő? De igy mehet a kérdések feltevése végtelen sorokon keresztül- Ha csakugyan ezt a sorsot akarja véglegesíteni gos természete garancia arra, hogy ezek a törvények nem fognak bántó vagy sértő intézkedéseket taartalmazni az itt lakó kisebbségekkel szemben, akik az alkotmány keretén belül élvezni fogják jóindulatunkat és szeretetünket, de csak abban az esetben, ha részükről is a legteljesebb lojalitást fogjuk tapasztalni. A szenátusi felirati javaslat hasonlóképpen megemlékezik az összes, a trónbeszédben felsorolt törvényjavaslatokról. A kisebbségekre vonatkozó rész ebben a felirati javaslatban a következőképpen hangzik: — A román nép igazságos természete biztosítani fogja a kisebbségek legteljesebb támogatását az alkotmány intézkedéseinek keretein belül. (Brüsszel, november 21.) A Soir szerint Steenockerzeelleben tartott ünnepi vacsoxán 50 meghívott vett részt. Ottó ült az asztalion, jobbján anyjával, balján nagyanyjával. A katonai egyenruhát viselő Ottó anyja és nagyanyja mellett Sixtus és Xaver hercegek foglaltak helyet s mellettük a volt császári udvar méltóságai és az osztrák és magyar legitimisták delegátusai. A hét órakor kezdődött vacsorán beszéd nem hangzott el és a vacsora este fél tizenegy órakor véget ért. Tegnap a hivatalos szertartás reggel kilenckor kezdődött. Zita excsászárné a kastély szalonjában fogadta a magyar és osztrák előkelőségeket és németnyelvű beszédben közölte velük, hogy fia, Ottó elérte teljeskoruságát s a mai naptól kezdve ő a Habsburg-ház egyedüli feje. A háromnegyed tiz órakor megkezdődött misét Seidl, udvari káplán, püspök celebrálta. Utána Te Deum volt és a püspök szentbeszédet mondott, melyben Ottó aatyja, Károly néhai császár és király emlékét idézte. Ottó az egyházi szertartás után a meghívottak előtt köszönetét mondott anyjának az iránta tanúsított szerefétért és gondosságért, majd ebéd előtt és ebéd után is anyjával együtt hosz- szasan elbeszélgetett a vendégekkel, akik a késő esti órákban elutaztak Steenockerzeelleből, és legalizálni számunkra a kormány, akkor valóban igazat adunk a Pátriának. Akkor csakugyan nincs szükségünk kisebbségi törvényre. Ilyen törvényre semmiesetre sem. Ottó a Mafinnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy csak akkor lép trónra, ha a belföld és a külföld hozzájárul
