Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-21 / 259. szám

arm. wrw. m. szám. A tanuk szerint a borsai románok és zsidók Danila agi­táció] áig jó viszonyban éltek (Szatmár, november 19.) A borsai nagy per tár­gyalásának harmadik napján megélénkült a tárgyaló­terem képe. Megérkeztek a tanuk, akiknek legnagyobb része Borsáról való. Érdekes, hogy a zsidó vádlottak karonfogva sétálnak román földijeikkel és egymástól kérdezgetik, hogy mi újság otthon? Általában barátsá­gosabb az atmoszféra. Zaciu és Borghidan .védők, akik­nek a tegnap éles összetűzésük volt, barátságosan be­szélgetnek egymással. A tárgyalást fél 10-kor délelőtt nyitja meg az el­nök. Az első tanú Mihail Joan földmives, aki a borsai interimárbizottság elnöke volt. Danila megérkezésének körülményeiről beszél. Danilának miniszteri autorizá- ciója voit, hogy a községekben kulturális előadásokat tarthasson. A zsidók meg akarták ezt akadályozni és egyikük kijelentette, hogyha mégis megtartja az elő­adást, úgy nem garantálhatják Danila életét. Az antiszemita tanuk. Peţrovai Dlonisie tanító súlyosan terhelő vallomást te3Z a zsidó vádlottak ellen. Az iskola udvarán, ahol az előadás volt, háromszáz zsidó gyűlt össze. Az udvar úgy nézett ki, mintha forradalom lenne. Betörték az abla­kot és be akartak hatolni a terembe. Danila hazafias és vallásos előadást tartott. Borghida védő megkérdi a tanút, hogy miért he­lyezték át Borsáról? • , — Résztvettem a május 4-iki antiszemita manifesz- tációban, ezért felfüggesztettek állásomból, de nem ezért helyeztek át, hanem, mert megházasodtam. Moţa védő: Hallotta a tanú, hogy a faluban a zsi­dók véres komplottot terveztek a papok ellen? .— Igen, hallottam. Esténként ml, tanítók, felmen­tünk a hegyekbe és ott háltunk a román földmivesek- nél, mert féltünk, hogy a zsidók megölnek. A románság és a zsidóság közötti ellenséges hangulatnak gazdasági okai vannak szerintem. A zsidóknak jobb á helyzetük, övék minden, a románok szegények. A tanítót a zsidó vádlottak védőinek ellenzése dacára is megeskették. Maiaghianu Joan borsai igazgatótanitó hasonló­képpen vall. Szerinte a községben nagyon ellenséges a hangulat a két nép között és a zsidók az agresszíveb­bek. Zeiea Codreanu védő egy fekete zablepényt mutat fel és megkérdi a tanútól, igaz-e, hogy ilyent eszik a máramarosi nép? Tanú: Ilyent és még rosszabbat is. A zsidók egy része jó módban van és fehér kenyeret eszik, a töb­biek azonban együtt szenvednek a románokkal. Balázs Gyula borsai adóvégrehajtótól azt kérdezi Zelea Codreanu, hogy kiknek a tulajdonában vannak a borsai fatelepek? Egy a románok és hat a zsidók tulaj­donában, — mondja a tanú. — A zsidók kereskedelem­mel foglalkoznak. A korcsmák közül hét van román kézben és 18 a zsidók tulajdonában. A délutáni tárgyaláson Bea György posta tisztvise­lőtől Galea dr. ügyész kérdi meg, hogy milyen volt a község román és zsidó lakossága között a viszony? Bea György szerint a két nép jóviszonyban élt, most azon­ban már nem olyan jó közöttük a kapcsolat. Gazda­sági egyenlőség nem volt ugyan köztük, de azért nem civakodtak. ' a következő tanú a 73 -vés Steczkő Gavrila. — Na öreg, — mondja az elnök, — maga régóta él ezen a vidéken, hogyan éltek egymással a zsidók és a románok? — Hát bizony i^hezen éltünk, — mondja az öreg ember. Moţa védő megkérdi, hogy mennyi kamatot fizet­nek a zsidóknak? — Kétezer lej helyett egy év múlva háromezret kell visszaadni. Zaciu védő az iránt tudakozódik, hogy kinek a tu lajdona a Bársava-hegy? A tanú úgy tudja, hogy ar Juga prefektusé és egy zsidóé. A választ nagy derült ség fogadja. Áruját, terményét általunk a legelőnyösebben elhelyezheti a a világpiacon. Átveszünk mindennemű árut, terményt értékesítés céljából. Feladott áruk­ra elpleget adunk. Közvetlen összeköttetés közvetítők mellőzésével Európamindennagy piacával. Transitó forgalom vámszabad­raktár. — DUNA—IMPEX IMPORT EX­PORT bizomány. Budapest, Ráday u. 28. Táviratcím: Impex. Helyi megbízottakat felveszünk. Udealu Constantin, a borsai csendörőrmester azt vallja, hogy csendőrei jelentették neki, hogy az iskolá­ban a zsidók betörték az ablakokat. Ott volt, amikor Danila a községházánál meglátta a zsidó jegyzőt és azt kiabálta: Itt vannak az ország ellenségei, dobjátok ki őket a községházáról. A vád és a védelem valósággal kereszttűzbe veszi a tanút keresztkérdéseivel. Az ügyész megkérdi, hogy mit tud a Mihály arkangyal szervezet­ről? — Antiszemita célzattal dolgozik — vallja a csendőr őrmester. Szerinte a románok és a zsidók Danila megérkezé­séig jó viszonyban elteli. Az ellenségeskedés kitörését Daniia megérkezésének tulajdonítja. Az elnök arról kérdezősködik, tudja-e azt, hogy amikor a papokat és Danilát le akarták tartóztatni, meghúzták a harangot és igy hívták össze a légió tag­jait? A tanú azt vallja, hogy igenis tud erről. így szok­ták a légió tagjait gyűlésre összehiyni. A tanút nem eskették meg. Petrovai Péter jegyző az elnök kérdésére kijelenti, hogy a falu népe jó viszonyban élt egymással. Az egyenetlenségek oka a szegénység, a munkanélküliség. A kamatok bizony magasak, negyven százaléknál ken­dődnek és a bankok sem adnak olcsó pénzt. Daniló és a zsidó jegyző. Az elnök a jegyzőnek arra a vallomására, hogy 3 hallotta, amikor Danila a zsidó jegyzőt ki akarta dobni az iskolából, megkérdi Danilától, hogy mit szól az állí­tásra? Danila: fîn csak mutattam a népnek, hogy ime, a községházán zsidó tisztviselő van. Elnök: Zsidó tisztviselő, ez nem kifejezés. Nálunk is volt a törvényszéken két zsidó vezető járásbiró, akik igen kiváló emberek voltak. Moţa védő: Megkérdi, hogy miért vallotta a vizs­gálóbírónál azt, hogy a román lakosság elhatározta, hogy felgyújtja a falut? A tanú kijelenti, hogy ezt hal­lotta. Moţa: Ha csak hallotta, miért vallotta határozot­tan? Ez okozta az egész pert. Ezt akarják bizonyita.nl és most semmiségekért ülünk és tárgyalunk napok óta, A tanú fenntartja a vizsgálóbíró előtt tett vallo­mását. Nem esketik meg. A szerdai tárgyalás utolsó tanúja, Mihail Gavrila szerint az egész bajnak a megyei vezetőség az oka. Juga prefektus anyagi előnyökért pert indított a község ellen. A szerencsétlen helyzetben levő lakosokon senki sem segít. Mikor a vádlottak, meg a tanuk hazamennek, nem lesz mit enniök. Zelea Codreanu megkérdi, hogy a zsidók la ilyen rossz helyzetben vannak? f Tanú: A mai nehéz viszonyok között mindnyájan szenvedünk, de különösen nekünk, románoknak nehéz a sorsunk. A tárgyalást az elnök este nyolc órakor függesz­tette fel és folytatását csütörtökön reggelre halasztotta. A bukaresti magyarok nagy részvéttel HiSlistták as rdélyl magyarság panessait (Bukarest, november 19.) A Magyar Párt Bu­karest városi csoportjának kedden este a parlamenti csoport helyiségében tartott újjászervező ülésén Wilier József, a tagozat kandidáns-elnöke beszámolt a szatmári nagygyűlésről, amelyen a bukaresti ta­gozat megbízásából vett részt. Ismertette a bárom szakosztály működését, különösen a gazdasági szak­osztályét. Ez utóbbinak munkája nem lehetett olyan, hogy az erdélyi magyarság súlyos gazdasági helyzetét máról-holnapra megváltoztassa, hiszen olyan döntő jelentőségű tényezőic sem képesek erre, akiknek a kezében van az ország kormánya. Jellem­ző a helyzetre Dúcának 'egyik nyilatkozata, amelyet egy utóbbi beszélgetés folyamán tett: _Ma már nem olyan izgató a kérdés, hogy ki fog legközelebb kormányra kerülni, mert olyan vi­lágjelenségekkel állunk szemben, amelyeknek az ország gazdasági életére gyakorolt hatása '»miatt valóban kevés kedvet érez az ember a kormány­zásra.­Akkor, amikor Európa vezető államférfiai is mondhatni tanácstalanul állanak a megoldhatatlan­nak látszó problémák előtt, a Magyar Párt köz- gazdasági szakosztályának nem lehetett más fel­adata, minthogy őrködjön afelett, hogy a magyar­ág az ország többi nemzetiségi lakosaival szemben kátrányt ne szenvedjen a kormány bizonyos intéz­kedései miatt. Az újjászervező értekezleten megjelent pol­gárság nagy érdeklődéssel hallgatta Wilier beszá­molóját, amelyben a kisebbségi szakosztály szat­mári üléséről is tájékoztatót adott. A magyarság­nak egyik legsúlyosabb sérelme a név vegyelemzés, amely az elemi iskolai oktatást akarja megnehezí­teni. Bukaresti magyarjaink nagy részvéttel hall­gatták az erdélyi magyarság sok súlyos és szomorn panaszát. Elismerően nyilatkozott Wilier a nép- számlálást előkészítő bizottság munkájáról. Végre most alkalma lesz mindenkinek arra, hogy szaba­don bevallja, melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Kányádi Béla ref. lelkész mondott köszönetét a beszámolóért, majd Koplándy János jelentette be, hogy a tagozat közgyűlését, mivel a parlamenti ta­gok ez alkalommal nem jelenhettek meg, későbbi időpontra halasztják. — Galii Cnrci Londonban kiküszöbölte a budapesti csorbát. Londonból jelentik: Galii Cnrci, akinek mint ismeretes, budapesti ven­dégszereplése annak idején nem sikerült, most Londonban lépett fel, mintegy kétezer főnyi, előkelő közönség előtt az Albert-Hallban. Galii Curci ezúttal nagyszerűen énekelt és a közön­ség rendkívül meleg ünneplésben részesítette. Vegyen kolozsvári NEiraŐSOHSJlSttXJET — 100 I.EJÉKT 1 M1LXS1ÍT KÉSZPÉNZBEN NYEKKET. Húzós 1930 december 21. — Nyereményeket Banca Albina fizeti. Hivatalos nyereményjegyzék lesz kinyomatva. Vidéki rendeléseket 117 lei előzetes beküldése ellenében Sorsjegyiroda Cluj-Kolozsvár (Strada Memorandului 16 szám) eszközöl ISS! Ili fü SSiFB®, MSSl FfflÉtóSK! CLUJ-K0L07SVÁR (PIAŢA UNIBII33) Külföldi bevásárlási körútjáról visszatérve, ajánlja áruraktárát sürgősen megtekinteni. A legfinomabb bokharai perzsák! A legcsodásabb pézsmák ! A legolcsóbb forrás! AZONNAL TEKINTSE MEG!

Next

/
Oldalképek
Tartalom