Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-21 / 259. szám

A TAXA POSTATA FTJU TITA m NUMERaR No. 24256—92T. Cluj-Kolozsvár, 1930 november 21 Péntek .ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedév« 15 pengő. ORSZÁGOS MAUVAKPAIíTI LAP Szerkesztőség cs kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 0 ri4. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN 3 tw 1200 lej, félévre 600 lej, negyed egy hóra 100 lej. XI1L évioÉyam 259-tk szám Egyes szám ára 20 fillér. Kényszerjótékonysá^ pergőtüze Ohrtslea Mirsnt azzal támadták a szenátusban, hogy ma is húzza a ■ régensi és patriarchal fizetést Ä patriarcha felháborodva utasította vissza a támadást-Jósika János báró interpellált a szilágysoml^ói m b gyár tagozat megszüntetése miatt ’Ä jótékonyság körvadásza:, akik tegnap még csak a monopol cikkek vásárlói mellének szegezték oda a kényszer-adakozás puskacsövét, mára már bekerítették a gazdasági front más terrénumait is. A Bzinházirodák tegnap kapták meg Bukarest­ből a „nyomorgók bélyege“ vaskos paksamétáit, az­zal az utasítással, hogy a színházjegyek árához csapják hozzá az uj jótékonysági adót. Bizonyára követni fogja a bukaresti ukázt a mozijegyárak megadóztatása is. Kézenfekvő, hogy a kávéházi fe­keték mellé is odaírják az egy lejt, ha nem kettőt, ebben a tekintetben intézőink gavallérok és náluk a dupla kréta nem játszik szerepet. lîendben van. A nyomorba jutottakat segélyez­ni kell és ki-lti emberi kötelessége, hogy ne bocsás­son el koldust aprópénz nélkül. Minden kereső em­bernek meg van a maga jótékonysági terhe, amely alól manapság még ha akarna, sem tudna kibújni. Már abba is belenyugodtunk, hogy nap-nap után a gyüjtőperselyek offcnzivájával állunk szemben. A hazai pauperizmus oly méreteket ölt,-hogy zokszó nélkül rakja ki még a vagyontalan ember is a ma­ga obulusaií. A munkanélküliség megszervezése a katasztrofálisnak Ígérkező tél bcSRta elŐtY a leget sőbbrendü. feladattá vált, de valljuk be őszintén, a bukaresti nagylelkűség , nem a jótékonyságot fogja megszervezni, hanem a drágaságot. Például: veszek egy skatulya Regal cigarettát a trafikban. Hivatalosan 14 lej az ára- Azzal a ids fecnivel azonban, amelyet a cigarettás skatulya há­tára ragasztanak, a 14 lejes cigaretta ára 15 lejre emelkedett. A Regal cigarettánál tehát hét-nyolc százalékos a drágulás. Ez azonban még az előnyö­sebb eset, mert legalább tudja az ember, hogy mennyivel fizet többet- a kelleténél. De jönnek azután az individuális, ellen nem őrizhető, rétes­tésztaként nyújtható drágítások. Ügyvédi beadvá­nyokhoz már nem meghatározott skála szerint rój- ják le a segélybélyeget, hanem az illető hivatalnok egyéni mérlegelése szerint. Hova-tovább minden hivatalnok böles kádi lesz, aki büntető törvényköny­vek, az írott jog figyelembevétele nélkül saját böl­csességére, emberismeretére, filozófiai felkészült­ségére támaszkodva szabja meg, hogy mennyivel tartozunk áldozni a kényszer-jótékonyságnak. Annak a jótékonyságnak, amelyet Bukarest­ből oktrojáltak reánk, de amelynek törvényes ere­dete még ma sincs tisztázva. Annak a jótékonyság­nak, amelynek nem ismerjük költségvetését, ügyke­zelését, célját, amelyből csak azokat a pénzegysége­ket ismerjük, amelyeket le kell rónunk. Annak a jótékonyságnak, amely egyenértékű legalább 10 százalékos állami árdrágítással, akkor, amikor a takarékosság bűvös jelszavaival végeznek nálunk ékviriblista mutatványokat, amikor nagyszabású le­építéseket, anyagi és személyi természetű reduk­ciókat emlegetnek azzal érvelve, hogy a bérek és. fizetések apasztása automatikusan maga után fogja vonni az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak ára inak. leszállítását is. Nem győzzük hangsúlyozni eléggé, hogy a gaz­dasági helyzet ma oly elrémitő méreteket ölt, hogy a lakosság minden rétege ellenmondás nélkül al­kalmazkodik egy jó ötlet, egy igazságos és reális megoldás elképzeléséhez- De fejünk lágyára kellene esni, hogy azt higyjük, ez a segélybélyegakció, amely eddig csak galibát, elkeseredést okozott, nem­csak a fogyasztó közönség, de a közvetítő kis szer­vek körében is a gazdasági válság megoldása szem­pontjából megér egy fityinget is. (Bukarest, november 19.) A kamara szerdai ülésén napirend élőit az elnök elparentálta az elhunyt Lazar Aurél ‘ nagyváradi polgármes­tert, aki az erdélyi románságnak kipróbált, régi harcosa volt. Georgescn Baríad kijelenti, hogy meggyő­ződött arról, miszerint a parlamenti alelnökvá- lasztásnál semmiféle szabálytalanság nem tör­tént és ezért az ezzel kapcsolatos kijelentéseit visszavonja. Jósika báró, magyarpárti képviselő inté­zett ezután interpellációt a közoktatásügyi mi­niszterhez. — Kérdem a miniszter urat, — mondotta a magyar képviselő —van-e tudomása arról, hogy Szilégysomlyón az Miami elemi iskolában már évek óta működő magyar tagozatot a be­iratások után beszüntették. Szilágysomlyó la­kossága nyolcvan százalékban kisebbségi és a magyar tagozat indokolatlan beszüntetésével most mintegy kilencven gyermek van egy osz­tályban, olyan gyermekek, akik az oktatási nyelvet nem értik és igy teljesen analfabéták maradnak. Annál is inkább kérem a miniszter nr sürgős válaszát, mivel a szülőknek a beira­tások előtt még lett volna lehetőségük arra, hogy másképpen gondoskodjanak gyermekeik iskoláztatásáról. Kérdem a miniszter urat, haj­landó-e haladéktalanul intézkedni, hogy a szi- lágysomlyói állami elemi iskolában a magyar tagozat visszaállíttassák Î Az interpellációval kapcsolatban Costa- ebesen közoktatásügyi miniszter Jósika János bárót magához kérette a kamarában és kijelen­Kinos incidens játszódott lé a szenátus dél­utáni ülésén. Napirend előtt.Radu elnök közölte a szenátussal a munkaügyi miniszter átiratát, amely­ben arra kéri a szenátorokat és képviselőket, hogy a munkanélküliek, segélyezésére egynapi napidijv.k- ról mondjanak le és ezzel is járuljanak hozzá a sú­lyos helyzet enyhítéséhez. Az elnök bejelentő szavai után Stefan Joan1 liberális szenátor felpattant he­lyéről és a következő kinos hatást keltő szavakat nxondvţta: _Fizessen Stanciu a közoktatásügyi mi­nisztérium föszámvevője, neki telik a leégi tett iskoláit feltartási dijaiból. Fizessen Stan Vidrighin, neki is lelik a milliós fizetésből és fizessen Miron Christ ea pat­riarcha, aki kit hatalmas fizetést élvez. Általános megdöbbenés fogadta a kijelentést s annál nagyobb volt a meglepetés, mert a patriar­cha maga is jelen volt a gyűlésen. Azonnal szó­lásra is jelentkezett és elmondotta, hogy sohasem tette, hogy az ügyet sürgősen meg fogja vizs­gálni és már intézkedett is aziránt, hogy az il­lető. revizora tus megküldje jelentését­Az ülés további folyamán D. R. Joanitesca volt belügyi államtitkár tiltakozik az ellen, hogy a Monitorul Oficial munkásait a rendőrök csak úgy akarják beereszteni a nyomdába, ha nyilatkozatot adnak, hogy lemondanak szerzett jogaikról. Kéri a kormány erélyes intervenció­ját s ugyanakkor megállapítja, hogy az auto­nóm intézetek valósággal az állam felé kezde­nek nőni és feleslegesen provokálják a mun­kásságot. Sürgős intervenciót kér, a munkás­ság panaszainak meghallgatását és orvoslását, Madgcarn válaszában hangoztatja, hogy is­meri a munkások követeléseit, amelyek között vannak olyanok, amelyeket a kormány is elfo­gad, de vannak teljesíthetetlenek. A munkások lássák be a súlyos helyzetet és helyezkedjenek engedékenyebb álláspontra. Az autonóm inté­zetek ellen a sajtóban nap-nap után támadások jelennek meg. Beismeri, hogy az intézmények­nél nem ideális a helyzet, de a régihez képest nagy javulást lehet tapasztalni. Ez ki fog tűn­ni a költségvetési vita alkalmával. Andrei többségi képviselő kéri a kormányt, hogy minél előbb terjessze be a költségvetést, mert az idő rövidségo miatt nem marad majd idő annak részletes letárgyalására. Fischer József cionista képviselő a munka­ügyi és a földmivelésügyi minisztereket a má- ramarosi lakosság nyomorára hívja fel és sür­gős intézkedéseket kér a helyzet enyhítésére. A kamarát különben előreláthatólag pénte­ken keddig elnapolják. élvezett két fizetést. Mikor régens lett, a patriarchai fizetéséről jótékony célra lemondott. A jelenlegi régensi nyugdiját pedig valósággal túlterhelték adókkal. A 150 ezer lejes havi nyugdíj igy 83 ezer lejre apadt- Nemrégen is 400 ezer lej adót fizetett ki. Összehasonlításokat tett saját anyagi helyzete és a vele egyenrangúak vagyona között. Utalt a nemrégen elhunyt szerb patriarchára, aki 29 mii- hó elmart hagyott bátra. „Én, — mondotta — nem hagyok bátra ilyen vagyont, ha ezer évig is élek!“ Ezután Argetoianu emelkedett szólásra és megleckéztette pártfeleit. _Kinos dolog ilyen vitát provokálni__mon­dotta _ a törvényhozás házában s pláne olyan ja­vaslatnál, amely nagy fájdalmak enyhítését szol­gálja. CostachescM kijelenti, hogy a kormány ezzel ä kéréssel csak egy ideiglenes intézkedést akar foga­natosítani, mig általános jellegű törvényes intéke- déssel meg nem oldják a problémát. Incidens a szenátusban

Next

/
Oldalképek
Tartalom