Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-20 / 258. szám

XIII. ÉVF. 258. SZÁM. na iz eflláZÉ unirii íiltÉOZtÉ m ismstpy eispoRósa ellen A veszedelmes terv keresztülvitele sok egyházközség megszűnését vonná maga után - Kisebbségellenes politika a terv mögött (Kolozsvár, november 18.) Több ízben megírta a Keleti Újság, hogy a kormány takarékossági lá­zában az egyházak államsegélyének egy bizonyos százalékát vissza akarja vonni. Terv szerint az ortodox papok kongruájának 10 százalékát, a görög- katolikusoknál 20 százalékot, a kisebbségi egyházak papjainál pedig 25 százalékot akar levonni■ Már maga a terv is érthető és indokolt felháborodást és aggodalmat keltett az összes érdekelt- egyházaknál. A görögkeletiek és görögkatolikusok elhatározták, hogy a legélesebb harcot indítják a kormány terve ellen. Legutóbb a kirátyhágómelléki református egyház nagyváradi és az evangélikus magyar egy­ház brassói közgyűlése foglalkozott a kérdéssel és elhatározta, hogy mindent megtesz, hogy a kor­mányt e katasztrofális terv visszavonására birja. A többi kisebbségi egyházak vezetősége szintén fog­lalkozott a kérdéssel és értesülésünk szerint memorandumban fordulták a kormányhoz, amelyben tiltakoznak az államsegély elvo­nása ellen. Eltekintve attól a körülménytől, hogy a kongnia j megvonás kontemplált módozatai is világosan bi­zonyítják, mennyire kisebbse'géllenes tendenciája van, az igy megspórolt összeg sem olyan nagy, hogy emiatt veszélyeztetni szabadna azt a nagy kulturmunkát, amelyet a papság az állam érdeké­ben is kifejt. A memorandum minden tekintetben rámutat azokra a veszedelmekre, amelyek a jelenlegi gazda­sági körülmények között a tervezet végrehajtásá­ból származnak. Aki különösen az Erdélyben lévő kisebbségi egyházközségek helyzetét ismeri, tisztá­ban van vele, hogy ezek egyrészének fennmaradása kétségessé válik. Nagy területek maradnának pap nélkül, mert teljesen a hívekre hárítani a lelkész eltartását, még régebben is súlyos és megoldhatatlan probléma volt, most pedig tekintve, hogy az agrárreform rendjén az egyházközségeket megfosztották meg­lévő birtokaik nagyrészétől is, még a lehetősége sincs meg a legtöbb helyen, hogy a lelkész meg- birjon élni, fenn birja magát és családját tartani. Az adókkal, ezerféle teherrel sújtott és nehéz gáz­árrá, hogy papjának legalább a minimális létfen- tartást biztosítani tudja. Az államnak egyébként kötelessége róluk gondoskodni. A 25 százalékos le­szállítás azonban olyan minimálisra redukálja az amúgy is kevés államsegélyt, hogy arra a lelkészek egzisztenciáját alapozni lehetetlen- Az eredmény tehát az lesz, hogy egyre-másra fognak pásztor nélkül maradni az egyházközségek. Megszűnik ezzel az a kulturmunka, amely pedig különösen a jelen­legi veszedelmes szelleipi irányzatok mellett az ál­(Genf, november 18.) A leszerelést előkészítő bizottság tengerészeti albizottságában Litvinov orosz kiküldött indítványt terjesztett elő arról, misze­rint vegyék fel az egyezmény tervezetébe, hogy a flották egységeinek számát nemcsak korlátozni kell, hanem a meglevő egységeket is le kell szerelni. Általános meglepetésre az orosz javaslat többséget kapott, ami különösen a tengeré­szeti hatalmak körében keltett feltűnést. (Madrid, november 1?.) Madridban ma éjszaka a kormány a hadügyminisztérium épületében per­manens minisztertanácsot tartott, amelyen a rend­bontók elleni intézkedéseket vitatták meg. Beren- guer miniszterelnök a minisztertanács ülése után hajnalban a lapok munkatársai előtt kijelentette, hogy a kormány nem tűri meg a szubverziv propa­gandát és a rendbontókkal szemben a legerélyesebb eszközök igénybevételére hatalmazza fel a karha­talmi szerveket­Barcelonában a szakszervezetek székházát a hatóságok lezárták s ez alkalommal mintegy két­lam biztonságának legfőbb támasztéka. Ennek pedig a leépítése nem lehet célja egyetlen kormánynak sem, amely az ország nyugalmát, a lakosság lelki konszolidálását fontos tényezőnek tekinti. Lehetetlen nem látni a terv mögött a kísebb- ségellenes politika, egyik újabb sakkhuzását is. A kisebbségi egyházak papjait 6ujtja a legérzéke­nyebben ez az intézkedés. Azokat a papokat, ame­lyek a legsúlyosabb helyzetben vannak, összehason­lítva a román egyházak lelkészeivel. Azzal a kul­tuszkormány tisztában van, hogy egyházközségek tömege szünhetik meg, de ugylátszik ez egyik inten­ciója is. Az igaz, hogy az intézkedés úgy a görög­keleti, mint a görögkatolikus egyházakat is érinti* de nem olyan súlyos mértékben, mint a kisebbsé­gieket. Az egyenlő elbánás elvére nem igen gon­doltak a jelen esetben sem. Mindenesetre kíván­csian várju.; annak a harcnak kimenetelét, amelyet a romániai összes egyházak indítottak- Lehetetlen­nek tartjuk azonban, hogy ez az intézkedés a kon­templált formában kivihető legyen. Á kormánynak fel kell hagynia a veszedelmes tervvel. A francia delegátus a flottaegységek számának csökkentése kifejezés után fel akarta vétetni ezt a kifejezést, „ha lehetséges.“ Litvinov nagy derült­ség között jegyezte meg, hogy a legjobb volna, ha az egész bizottságot „comission preparatoire de desarmament-s’il est possible“ névvel illetnék. Egy másik orosz indítványt, azt tudniillik, hogy a külön­leges hajótipusoknál is Írják elő a számot, elvetet­ték. száz munkásvezetőt vettek őrizetbe. ‘ A munkásság vezetőinek letartóztatása hallatlan izgalmat váltott ki s az őrizetbe vétellel egyidejűleg tömegtüntetés kezdődött a hatóságokkal szemben. A tüntetők rá- lőttck a rendőrökre s egynegyed órán át lövések zajától volt hangos a spanyol kikötőváros belső negyede. A rendőrséget katonasággal is megerő­sítették és igy sikerült nehezen megtisztítani az uccákat. Számos sebesültet kórházba kellett szállí­tani. A szakszervezetek vezetői kijelentették, hogy az általános sztrájkot bizonytalan ideig meghosszabbítják, mindaddig, mig a kormány a muukássággal szem­ben megokolatlanul fegyveresen fellépett rendőr­tisztviselőket és. rendőröket, példásan meg nem bün­teti. dasági viszonyok között élő lakosság pedig képtelen Vegyen kolozsvári flENTŐSOHS JEGYET — 100 I.E5ÉRT 1 MIIJMÓT KÉSZPÉNZBEN NYEKMET. Húzás 1930 december 21. — Nyereményeket Banca Albina fizeti. Hivatalos nyercményjegyzék lesz kinyomatva. Vidéki rendeléseket 117 lei előzetes beküldése ellenében Sorsjegyiroda Cluj-Ivolozsvár (Strada Memorandului 16 szám) eszközöl L J áz első orosz indítvány, amelyet elfogadtak a leszerelési bizottságban Tovább fart a spanyol általános sztrájk A munkásság vezetőinek letartóztatásakor a tüntetők rálőttek a rendőrökre

Next

/
Oldalképek
Tartalom