Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-17 / 256. szám
14 Huszonöt év az operaházban Elmondja: SÁNDOR ERZSI " 1 ■—————■1 1 » /. Az ut a színpad felé XIII. ®VF. 25«. SZÁM. ojueapontjéról visszapillantva ...oly tok «mlílt kOif Miogath&tok. Hol U kezdjem? Egy művészi pálya a megtett útra. — Egy mindenki által nagyrabeoaült, általam sokszor megcsodált, „Igazi" primadonna kérdezte mostanában tőlem, a nevét nem árulom el, de azt hiszem, rá fognak ismerni az eredeti, zamatos beszédmodoráról: ......hát te ml az ördögnek jubilálsz? mit kötöd az emberek orrára, hogy mennyi ideje énekelsz! Te, az Isten kivállasztottja, akinek kezdőkorában sem volt szebb a hangja (bár az enyém lett volna olyan), te. aki fenoménnak születtél és addig ragyogsz, ameddig énekelsz — mi az ördögnek Jubilálsz?!“ Nagyon Jól estek ezek a szavak és igazán Isten kegyelmére utalok akkor, amikor visszagondolok arra a sok-sok komoly munkára, amelyet életemben végeztem ezzel a hallatlan komoly szerszámmal, mint az emberi hangszál! K- A hozzáértők csodálkoznak a legjobban, hogy huszonöt évig megszakítás nélkül volt koloratur énekesnő — erre alig van példa, méltóságos asszonyom. — Eizony, a repertoárénekesnő dolgozik a legtöbbet s a leghálátlanabb összevisszaságban. A sok premier és reprlz és az azzal Járó rengeteg próba, a cugos, poros, hideg színpadon — mindez nem alkalmas a hang konzerválására. Csakis azért, mert nagyon szeretem a pályámat s mindig végtelenül szerettem dolgozni — hisz’ másnak sem éltem — Így történhetett, hogy észrevétlenül elillant az a huszonöt év. — De nem kezdek addig az én véletlenekből ösz- ezeszőtt történetkémbe, amig nem felelek az én drága kedves barátnőmnek. Az életemet eddig otthon és a színháznál nagy-nagy csendben töltöttem el. Jubllá- lásra nem gondoltam s ma is félek tőle. A szobor gondolata — hiss te Ismersz engem — eszembe se Jutott Hogy 1906. óta vagyok tagja az operának, ezt minden operai veréb csiripeli — a közönség találgat, ~ Jobb az igazság! A hanganyag örökletes dolog volt a családunkban Édesapámat a katonaságnál éjjel is fölkeltették, hogy énekeljen nekik valamit szép tenor hangján. S mikor édesanyámmal, akinek kontraalt hangja volt, duettben bölcsődalokat énekeltem nekem — keservesen zokogni kezdtem. Kétéves koromban — mesélték — kijavítottam egy Ízben atyám énekét: „Tata lelkem, nem jól van.“ Ha tizenegy gyerekből nemcsak ketten maradunk, én a hetedik és Sándor Mária, özv. Környey Béláné a tizenegyedik — talán egy jó tenor is akadt volna közülünk. Kolozsvárról mindenki tudja, hogy onnan került fel a legparádésabb művészgárda a budapesti színházakhoz. A Vígszínház híres Szatyi bácsija úgy szegről-végről rokon volt. A régi Nemzeti Színház a Farkas-uccában közel volt hozzánk. A Főtéren laktunk tiz évig, míg le nem rombolták a házakat, ott ahol most a két Státus-palota áll. Akkoriban a dédelgetett Szatmári Árpád színház után sokszor vacsorázott nálunk, utána pityizálva, kártyázgatva. Bn úgy néztem rá fel, mint egy félistenre. Már hogyisne, hiszen ő adott jegyet a színházba, ahonnan sohasem akartam hazamenni. Ha a darab végén meghaltak meg akartam várni a temetést is. Egy este hallom, amint azt mondja Szatyi bácsi: „most fogom rendezni a „Hököm Matyi" oimü látványos bohózatot. Már minden rendben van, csak a Matyi szerepére nem találok olyan kis hat-bét éves gyereket, akinek hangja is, jó füle is van. János kérlek, engedd, hogy a kis Erzsiké játssza." En a választ már nem hallgattam meg, mert tsmerem jó apám vaskalapos gondolkodását, hanem kirohantam az udvarra, a hegyes pityókaköveken térdre vetettem magam és hangosan imádkoztam. A Szatyi bácsi erőszakoskodása és az én Imám döntötték el első színpadi föllépésemet. Itt van előttem a szinlap, melyet a kolozsvári utolsó vendégszereplésem alatt sikerült kicsiben lefotografáltatnom. Nagy magyar művészek között könnyezve nézem a hirdetést: „Hököm Matyi, Sándor Erzsiké, mint vendég." Két hétre sutba került a palatábla és a szegény favágó furcsa, hetedik kis fia király lesz és megnősül. Duettom a menyasszonyommal — emlékszem — nagyon nehéz volt. Ettől talán még jobban féltem, mint amikor az emberevő elöl egy vázába dugtak s Láng Etel felettem egy csomó p3pirt meggyujtott. Mikor büszkén ismét megjelentem az iskolában kis társnőim előtt, pár hétre a szinpad után, jött az el- i sö koncert. Drága, jó plébánosunk, Bíró Béla névnap- j ján cimbalomkisérettel énekeltem az „Erdő-erdő, sürü erdő" cimü népdalt. Ezután jött a komoly tanulás Kitűnő bizonyitványaim nagy örömet szereztek az apámnak, akinek az volt a hő vágya, hogy tanárnőt neveljen belőlem. Kézimunkáimmal dijat nyertem. A híres Degerando Antonia intézet tanárnője ingyen Unit franciául. Szóval a legnagyobb készülődés, hogy tanárnő legyek. Éjjel-nappal tanultam a preparandia felvételi vizsgájára. De hiába csupa kitűnőmnek, sok volt a jelentkező s engem nem vettek fel. Szomorkodtam a balsikeren, édesapám azonban rettenetesen elkeseredett úgy, hogy nem engedte, hogy mint magántanuló tovább tanuljak. Maradj itthon, — szólt — segíts a háztartásban s légy majd egy becsületes ember felesége. Pár hónap múlva megalakult a Szent Antal énekkar s engem kértek fel szólistának. Ezek a kenyérosztással járó misék, melyeket legtöbbször Majláth Gusztáv gróf püspök celebrált, reggel hét órakor kezdődtek s én boldog sietéssel mentem a templomba, örülvén, hogy énekelhetek. Itt hallott meg valaki, aki felhívta rám Farkas Ödönnek, a kolozsvári konzervatórium igazgatójának figyelmét. Nagy titokban fel is mentem hozzá a nagy- nénémmel és 5 megvizsgáztatott. Megdicsért, hogy szép alt hangom van. De az idén nem kezdjük el a rendszeres tanulást, várunk egy évig — mondta, — ha majd betöltőm a tizenhatodik évemet. Egy év múlva aztán megkezdődött a végnélküli tanulás, egy nagyon intenzív zenei élet. Schumann: az „Éden" és a „Perl". Haydn: „Teremtés’. Verdi: „Requim" cimü müveit adtuk elő és sűrűn énekeltem különböző kamarahangversenyeken is. Tanulásom mindazonáltal különösebb cél és tervek nélkül folytatódott. Eközben kérőm akadt, egy tanár személyében s felmerült most már a kérdés, mit tegyek: férjhez menjek-e, vagy tanuljak tovább énekelni? Mosolyognom kell, ha visszagondolok, hogy áldott jó mesteremet kértem föl döntésre. Mit tegyek tanár ur, férjhez menjek-e? „Buta liba, — válaszolta Farkas Ödön, — ilyen fiatalon csak nem megy férjhez? Tudja mit, nyáron komolyan nekilátunk a tanuláshoz s akkor majd ősszel fölviszem Pestre." Bármilyen furcsán hangzik, első kérőmnek köszönhetem, hogy művésznő lett belőlem. Es csakugyan feljöttünk, édesapám is megpuhult, sőt a kérőm is velünk jött. Szegény fiú, képzelem, hogy imádkozott, hogy ne sikerüljön a próbavizsgám. D« sikerült és pedig annyira, hogy haza se engedtek többé s Itt maradtam Budapesten. Ml lesz velem? — kérdeztem a mogorva arcú, de aranyszívű Mihalovics Igazgatótól. — Ne búsuljon kislány, a karácsonyi szünetre majd hazamehet. — Nagy sírások közt váltam el apámtól, aki örült is, nem is életem uj fordulatának. Erről azonban majd legközelebb. <H. G.) ÁBASNKAT LESZÁLLÍTOTTUK! Világszerte több. mint 30.000 drb. forgalomban. 1© uinruiminiuuuiníULnruiíuiimjiimiiinfulíuuifuimui) ■ • • .. . Egyszerű uj nyomással •l ébresztőt megállít, iukt MAROM NAGYSÁGBAN Fehér «zâmbi? Világit» ridio.tzam’ap KÜLÖNLEGES FHANCtA GYÁRTMÁNY legmegbízhatóbb precíz ébresztő fattizelésü, légfütéses. folytonégő kályha, kiló íá- órán val fiit át egy normál szobát. Nagyobb tipusok 3—4 szobás lakásokat is egyenletesen fütenek. Legtakarékosabb, leghigieniktisabb fűtés. Árlapot díjtalanul küld SZÁNTÓ DEZSŐ és FIA redöny-és köl^hagyára Oradea-N.-tfárad Kályháinkból állandó lerakat az összes vidéki városokban. — Acéllemez redőnyök. Esslingen! faredőnyök. Lerakat: BARSEL VASÜZL T, SALAMON fi FELSN2R KOLOZSVÁR* SZSíMENYl-TÍR Takarékoskodjék! Biztosítson az erdélyi magyar egyházak biztosítóintézeténél, a MINERVA BIZTOSITÓ-nál! Kér- ien ajánlatot! Olcsó díjszabás. Kedvező fizetési feltételek! A MINERVA BIZTOSÍTÓ RT. címe: Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (voli Ferencz József uO 37. szöm.Telefon 12-57 1 MEGLEPETÉS MINDEN NAGY DOBOZ TARTALMAZ MINDIG EGY' ÜVEGCSE PARFÜMÖT. artisan ondoláltas- sa haját Böszörményinél. Hajfestés minden színárnyalatban. — — Arcápolás. Kolozsvár, Mátyás király ucca. a r y a re rszágon Sri» működő ör.hi iáján kívül elvált 41 éves római katholikus, gyermektelen tanár rokonom házasság céljából megismerkedne hozzá illő vacyono.sleánnyal, vagy gvermektelen özveggyel. Leveleket „tanulmány“ jelige alatt akiadóhivatal továbbit. J öbb családból való románul Is beszélő magyarleány keres gyermekek mellé elhelyezkedést, kisebb varrást és háziteendőt is végezne. Cim Központi szálloda.
