Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-15 / 254. szám

TAXA POSTATA PIA- TITA EN NUMERAR No. 24256—92T. CIvj’Kotossrár. 1930 nor ember 25 SzOZB hăt ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: i éne 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 le], egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. Kárásztelek ORSZÁGOS M AGY Alti'ÁRTI LAP Szerkesztésé# és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A, Telefon: 5-08, 6 94. XIII. évfolyam 254-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 érre 58 pengő, félévre 29 pengő, negyedina 15 pengő. ______Egyes agám ára 26 fillér._______ A kormány Ismét kihagyta a trón beszédből a kisebbségi törvényt  közigazgatási és állampolgársági törvények módosítását felvették a programba — A választójog eddigi rendszerének megváltoztatá­sáról is csak az újságok beszélnek Áverésen fél a választási prémium eltörlésétől goru törvények állanak fenn és ezeknek meg is van a maguk jó hatása. lesznek felsorolva,: r£ kamatnzsora letöréséről, R bíróság átszervezéséről, a semmitőszék átszervezé­séről és az állampolgársági törvény reformjáról szóló javaslatok. Manoilescu miniszter azt közölte, hogy neki két törvényjavaslatát vették fel a trón- beszédbe, az egyik a hazai ipar támogatásáról, a másik az álLami szállítások szabályozásáról szól. Mi- kalache miniszter pedig a községi és megyei pénz­ügyi kezelés, valamint a közigazgatási törvény egyes szakaszai­nak a módosításáról szoió törvényjavaslatokat vétette fel a trónbeszédbe. Ugyanígy elmondotta Pop Ghita államtitkár is, hogy a közoktatásügyi reszortnak két törvényja­vaslata került be a trónbeezédbe: az egyik a főis­kolai oktatás, a másik pedig a szakiskolai oktatás re­formálásáról szól. Pop Ghita államtitkár kapta tud­valevőleg azt a megbízatást, hogy a kisebbségi tör­vény tervezetét elkészítse. Az államtitkár egy szóval sem említette, hogy ez a tör­vényjavaslat is megemlítésre talál a trón- beszédben s ennek magyarázata nem lehet más, mint az, Hogy a minisztertanács a kisebbségi törvénytervezetet nem vette fel az őszi ülésszakra bejelentendő javas­latok közé. érve el, egy gyenge parlamenti csoport befolyása alá kerül. A proporcionális megyei rendszernek csak hátrányait látja, előnyeit nem. Ez a rendszer háttérbe szorítaná az ország intellektuális elemeit a demagógok javára. Szerinte éppen ellenkező­leg olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az intellektuális elemek szerephez jutását segitik elő. Azt mondja, hogy van valami javaslata neki is, amely a tanultabb elemek fölényét akarja biztosí­tani. Ugylátszik, olyan választójogi tervet akarna megvalósítani Averescu, amely megszüntetné a választójog egyenlőségét. A legteljesebb mértékben helyesli azt, hogy a választások tisztaságának meg­őrzésére szigorú intézkedéseket kell tennie. A leg­szigorúbb, büntetésekkel kell sújtani azokat a tiszt­viselőket. akik a választások tisztaságának elve el­len vétenek. Angliára hivatkozott, ahol nagyon szi A falusi magyar nép a terméseredmények érték­züllésének hatása alatt gondokba rokkanva néz a láthatárra belépett kemény tél elé. A derű elsorvad a népélet ártatlan szórakozásainak keretein belül. A komolyság pedig egyáltalában nem kalandoz sem­miféle szélsőségek felé, még gondolatban sem. Egy kicsit1 megdöbbent, de kétségeket ébreszt fel az olyan hir, amely egyszerűen lázadásról beszél. Ma­gyar falunak az érthetetlen lázadásáról. Ki ellen, miért, milyen szándékkal? Hihetetlen válaszok szoktak érkezni a felvetett kérdésekre s vannak ta­pasztalataink, amelyek arra. intenek, hogy nemcsak a legnagyobb óvatossággal, de a valóság tiszta ol­dala iránt érdeklődő kíváncsisággal fogadjuk azt a hirt is, amely szerint a szilágymegyei Kárásztelke magyar falunak munkás népe fellázadt volna a csendőrség ellen. Miért, hogyan? & amig a történtek, a maguk egymásbakapcsolódó részleteiben tisztázódnak, ad­dig is módunkban van leszögezni a legfontosabb tényt. Még mindig tartanak a falvaknak a nyakán olyan fegyveres embereket és közegeket, akikről nem mondhatunk mi sem súlyosabb megállapításo­kat, mint amilyeneket a kormány a csendőrség át­szervezéséről benyújtott törvényjavaslathoz indoko­lásként adott. Az ember, a falusi kérgestenyerü le­gény éppen úgy, mint a nagyvárosi mulatók piper- kőce s mint a legfontosabb miniszteri székek birto­kosai, olyan élő teremtmény, hogy nem tudja szó nélkül állani a folytonos, oknélküli bajonettel szarkái ást, azoknak a brutális szadista kínzását, kiknek Öröme az emberkinzás, fojtogatás, véresre verés, mások ártatlan mulatságába fegyverrel be­lövői dözés. A kárásztelki lázadást csak nemrégiben előzte meg a tordaszentlászlói, amelyről kiderült, hogy egy szó sem volt igaz belőle. Egy erdőőr lövöldözött rá a falu uccáin a járókelőkre, hogy legyen valami előzmény s a falusi nép ellenségei jelentettek „lá­zadás“-t, hogy a mezei munka derék, becsületes kis­gazdáit összefogathassák és választékos kínzások, gyötrelmek közé juttathassák. A fegyvertviselő re- gáti erdőőr operált a mult héten a csikmegyei Nagy- kászonban is, ahol úgy vadászott az emberekre, mint az az afrikai néger a vadállatokra, aki hozzá­jut puskaporos fegyverhez. S amikor helybeli erdő- őrtársával, sokszoros gyilkossági szándékkal a kul­turális átszellemültséggel iskolaünnepélyt tartó de­rék nép közé belövöldözött, a már nem ismeretlen módszer szerint megszületett a vád: a falu fellá­zadt, ezért lőttek rájuk. Csikban igen súlyosra for­dult a „lázadás-leverés“, másfelől pedig előállottak a lelkiism: retes hatósági közegek és csirájában megfojtották ezt a hamis beállítási szándékot. Ilyen előzmények után a kárásztelki lázadás hiréről is csak azt mondhatjuk: a vizsgálat végső eredménye fogja megmutatni csak, hogy voltakép­pen mi történt és miért történt. Egyet azonban tisztán látunk. Kárásztelkén is nyugalom volt ad­dig, amig nem küldöttek a faluba olyan re gáti csendőrőrmestert, aki puskatussal, véresreverések- kel avatkozott bele a falusiaknak maguk közötti idő­töltésébe. Amikor a csendőrség átszervezéséről volt szó a parlamentben, a kormány és vele szavazott törvényhozó testületek állapították meg, hogy fel kell szabadítani a népet, a termelő munka dolgozó tömegeit a civilizálatlan módszerekkel garázdálkodó fegyveres közegek basáskodása alól. A törvényt megszavazták és az elv ne maradjon papiroson _ a magyar falvakban sem. A falusi csendőr ne le­gyen terrorista uralkodója a falunak, hanem a békességnek és a biztonságnak a szolgája. Ha vér­(Bukarest, november 13.) A kormány a parla­menti ülésszakra felkészülő tanácskozásokat tartja s megszövegezte ma a trónbeszédet is. Annyit már megtudhattunk, hogy a trónbeszédből ismét kihagy­ták a kisebbségi töményt. A trőnbeszédbez még szükséges a király hozzájárulása s ha valami óhaja van az uralkodónak, az érvényesülni fog. A kisebb­ségekről valószínűleg szó esik az ülésszakot meg­nyitó királyi beszédben, de a kormány nem vette fel a kisebbségi törvényt a parlament őszi feladatai közé, habár erről már olyan sok határozott Ígéret hangzott cl. A kormány csütörtökön délután miniszterta­nácsot tartott, amelynek lefolyásáról rövid hivata­los kommünikét adtak ki, A kommüniké csali annyit mond, hogy Madgearu miniszter előterjesztéseket tett a genfi nemzetközi konferenciára vonatkozó- ! ag, amely konferencián a román kormányt Manoilescu miniszter fogja képviselni, A trónbeszéd szövegét is megállapította a miniszter- tanács s a. miniszterelnök holnap fogja a király elé terjeszteni aláirás végett. A minisztertanács után egyes miniszterek kü­lön is tettek kijelentéseket a tanácskozásról. így lunian miniszter elmondotta, hogy a trónbeszédben az ő reszortjából a következő törvényjavaslatok Ismeretes, hogy a. kormány még ebben az ülés­szakban be akarja terjeszteni a választói törvény módosító javaslatát. Az Adeverul értesülése sze­rint három fontos intézkedést fog tartalmazni a módosítás: meg fogja szüntetni a legtöbb szavazatot kapott pá/rtnak juttatott prémiumot, megyei proporcionális választási rendszert, vezet be és végül olyan intézkedéseket lesz, amelyek a vá­lasztások tisztaságát lennének hivatva biztosítani. A tervezett módosításokról Averescu tábornok nyi­latkozott az Adeverulnak. Nincsen ellene a pré- niumos rendszer eltörlésének, az a véleménye azon­ban* hogy egy ilyen intézkedés nem fog különösen jó eredményekhez vezetni. A préniumnak ugyanis az a célja, hogy a kormány abszolút, függetlenségét biztosítsa és annak eltörlése után könnyen megeshe- tik, hogy a kormány csak néhány szavazattöbbséget szomjas bosszúálló embereknek adnak fegyvert a kezébe, akkor a legjámborabb lakosság is szót me­részel emelni a kínzó gyötrelmek ellen. Azt a szel­lemet. kell kiirtani a civilizáció nevében, amelynek rettenetes valósága alapján a tordaszentlászlói, nagykászoni s a többi még napfényre nem került erdőőrök is felhatalmazottaknak érzik magukat, mint úgynevezett rendfentartók, a lelkiismeret nél­küli gyilkolásra, embervadászatra. Akinek fegy­vert adnak a kezébe, az bizalmi embernek tartja magát, de uralkodik elevenek és holtak felett. Ha alvadnak olyan esetek, melyekben a fegyverviselő brutalitása, fegyverrel visszaélése nem kapja meg a civilizált jogrendhez méltó büntetését, akkor az az ujjá-szervezési indokolás, amit. a parlamentben a kormány hangoztatott, csak elröppent, elfoszlott szólam volt. Rendnek kell lenni s a rendfentartó közegnek a tekintélyére szükség van, de mindenek­előtt legfontosabb előfeltétele a rendnek, hogy a legkisebb visszaélés megtalálja a törvényes meg- torlást. Ezért várjuk a tárgyilagos, de minden irány­ban igazságos vizsgálatot a Kárásztelkéről összefog- dosott negyven embernek az esetében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom