Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-14 / 253. szám

r srm. rvr- m. szám. sas A párisi Banque d1Acceptation 200 millió lej kölcsönt folyósít a romániai mezőgazdáknak Kilenc hónap alatt 5 százalékos kamatozással fizetendő vissza a kölcsön Bukaresti tudósítónk jelenti: Megbízható for­rásból származó információ szerint a kormány és a párizsi Banque d’Acceptation között a tárgyalá­sok eredményre vezettek. A párizsi pénzintézet egy pénzcsoport megszervezésével bankintézetet fog lé­tesíteni, amely a román mezőgazdaság adósságait fogja konvertálni és amelynek jelzáloghitelosztálya első kibocsátásként 200 millió lej kölcsönt fog adni ötszázalékos kamatok mellett 9 hónapi lejáratra­A kölcsönt a romániai bankok utján a beszol­gáltatandó gabona ellenében fogják folyósítani. Politikai gazdasági körökben nagy megnyug­vást keltett, hogy a külföldi pénzcsoport cs a román kormány között a tárgyalások eredményre vezettek és igy joggal remélik, hogy rövidesen tető alá ke­rül a mezőgazdasági adósságok régóta húzódó ren­dezésének nehéz problémája. LesKállílják a bukovinai tűzifa és a vető­magvak vasúti tarifáját Potarca alminiszter lett a gabonaexport kormánybiztosa Bukaresti tudósítónk jelenti: Mironescu mi­niszterelnök, Popovici, Madgearu, Mihalaehe, Ju­ntán, Manoilescu és Voicu-Nitescu miniszterek érte­kezletet tartottak a miniszterelnökségen az ország gazdasági szanálásának kérdéséről. Popovici pénz­ügyminiszter ismertette a mezőgazdák adósságainak rendezéséről szóló javaslatát, amelyet a kormány tagjái elfogadtak. A kormány gazdasági bizottsága tegnap este 7 órakor ülést tartott, amelyen Madgearu ismertette az orosz halimport kérdését, majd a Morgan-féle társaságnak átadandó telefonleltár elkészítésével Popovici és Voicu-Nitescu minisztereket bízták meg. Voicu-Nitescu felhatalmazást kapott, hogy a bukovinai tűzifa vasúti szállítására állítson össze leszállított kedvezményes tarifát és tegyen javasla­tot a vetőmagvak szállítási díjtételeinek leszállítá­sára is. A bizottság tudomásul vette Crisan György lemondását a gabonaexport kormánybiztosi állásá­ról és helyébe Potarca földmivelésügyi alminisztert delegálták. A kolozsmegyei gazdák november 20-án tartják meg évi gyűlésüket Az Erdélyi Gazdasági Egylet kolozsmegyoi szak­osztálya november 20-án tartja meg Kolozsváron őszi nagygyűlését, amelyre a vármegye minden gaz­daköre és az EGE minden kolozsmegyei tagja hiva­talos. A november 20-iki ülés fogja megállapítani a kolozsmegyei gazdakörök 1930-31. évi munka- programját. Az EGE a folyó év elején szervezte meg a kolozsmegyei magyar kisgazdákat és a mezei munkák befejezése után most indítja meg az inten­zív gazdaköri életet. A jelenlegi súlyos körülmények és gazdasági viszonyok között nagy feladat vár a szakosztályra, amelynek munkaprogramja kiterjeszkedik a föld­művelő nép oktatására, gazdasági és háziipari tan­folyamok rendezésére, kertészeti, méhészeti, tejgaz­dasági ismeretek terjesztésére és a szövetkezeti eszme népszerűsítésére. A szakosztály már több gazdakört látott el ol­csó, és jó ekékkel, különböző gazdasági gépekkel, gazdaköri könyvtárral, cséplőszövetkezeteket alapí­tott, többezer darab gyümölcsfacsemetét osztott ki rendkívüli kedvezményes áron, tenyészállatokat közvetített- Az EGE kolozsmegyei szakosztályának munkája például szolgálhat a többi vármegyék fa­lusi gazdakörei számára is, hogy az erdélyi magyar gazdatársadalmi és szövetkezeti élet uj lendülettel indulhasson munkába. Â belgrádi konferencia, biztosáioüa az agrárországok egyíittmiiködéséi Belgrádból jelentik: Az agrárkonferencia teg­napi ülésén Románia, Magyarország, Lengyelor­szág, Bulgária és Jugoszlávia delegátusai folytat­ták a mezőgazdasági termények értékesítése kérdé­sének megvitatását. A tanácskozáson az összes rész­letkérdésekben sikerült teljes megegyezést elérni. A konferencia résztvevőinek az a meggyőződése, hogy az eddigi sikeres tanácskozások lehetővé te­szik az agrárkérdésekben érdekelt államok további egy ü t í működését. Csökkent Amerika exportja és importja. Newyorkból jelentik: Az amerikai export az év első kilenc hónapjában 875 millió dollárral volt kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban, a behozatal pedig 1 millió dollárral volt kisebb. A jövő héten tárgyalják a román-görög ke­reskedelmi szerződést. Bukaresti tudósitónk je­lenti: A román-görög kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokat a jövő héten kezdik meg a görög fővárosban. A kolozsvári Kereskedő Tanács heti ülése­ken vitatja meg a kereskedelem aktuális kérdé­seit. A Kereskedő Tanács (Sfatul Negustoresc) november 13-án, csütörtökön újból megkezdi a rendes heti összejövetelei megtartását a keres­kedelem aktuális problémáinak, helyi és általá­nos érdekű kérdéseinek felszínen tartása és megbeszélése végett. — Az Elnökség ez utón kéri a választmányi és rendes tagokat, bogy a minden héten csütörtökön este fél 9 órakor Fő­tér 22. sz. helyiségében tartandó összejövetele­ken minél számosabban részt venni szivesked- jenek. \ A jövőévi költségvetésben 15 százalékkal mérséklik a személyi és 30 százalékkal a dologi kiadásokat. Bukaresti tudósitónk jelenti: A pénzügyminisztérium költségvetési bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a személyi kiadásokat 15 százalékkal, a dologi kiadásokat pedig 20—30 százalékkal fog­ják csökkenteni az 1931. évi állami budgetben. Huszonöt vagon orosz hal érkezett a galaci kikötőbe, amelynek kirakását megtiltották. Gá­láéból jelentik: A galaci kikötőbe tegnap meg­érkezett az Arif nevű orosz hajó 25 vagon orosz hallal. Már ki akarták rakni a rakományt, több galaci kereskedő pedig Bukarestbe utazott, hogy a kormánytól engedélyt szerezzen az orosz hal romániai árusítására. Tekintettel ar­ra, hogy a kormány már korábban megtiltotta az orosz eredetű áruk kihajózását és romániai árusítását, kétségesnek látszik a kereskedők akciójának sikere és az oroszországi import­tilalom valószínűleg változatlanul érvényben marad. Biztosítsa ingatlanát,hazái,éle­tét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG-nál, Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v. Ferencz Józseí-u.) 37. sz. Telefon: 12-57. ________________ 9 I! ROMOM jS MŰVÉSZET A jubiláns Sándor Erzsi beszél kolozsvári emlékeiről (Budapest, november 12.) Abból az alkalom« ból, hogy Sándor Erzsi 25 éves jubileumára ké­szül az Opera, Huzella Ödön, erdélyi újságíró felkereste a művésznőt otthonában.­— Nagyon meghat, — kezdi önvallomását, — hogy erdélyi újságíró is érdeklődik jubileu­mom iránt. Hiszen én is erdélyi vagyok. Ko­lozsvárott születtem és ott készültem polgári iskolai tanárnőnek. Akkoriban még nem is gon­doltam arra, hogy énekesnő lesz belőlem, bár sokat énekeltem az iskolában is, — de alt han­gon. Tizenötesztendős voltam, amikor szólista lettem a kolozsvári Szent Antal énekkarnál. — Ott hallgatott meg Farkas Ödön, a ko­lozsvári zeneiskola igazgatója. A következő év­ben már a zeneiskolába jártam — és lázas buz­galommal tanultam énekelni s mint süldő bakfis, énekeltem Verdi Rekviemjét. De arra sohasem gondoltam, hogy Pestre kerülhetek valaha. A sors azonban másképp akarta. Mit tagadjam? Kérőm akadt. Nehéz dilemma előtt álltam. Mit tegyek? Elmentem Farkas Ödönhöz, aki atyai jóindulattal viseltetett irántam és tőle kérdeztem meg: férjhez menjek-e, vagy megmaradjak a művészi pályán? —- Farkas Ödön salamoni ítéletet mondott:: „Menjen fel Pestre, — tanácsolta, — próbálja meg, hátha fölveszik az operai tanszakra? Ha nem, a maga derék kérőjét (tanár volt Kolozs­várott), még akkor is megtalálja.“ — Megfogadtam direktorom tanácsát s fel­jöttem Pestre, ahol a Zeneakadémia igazgatója, Milialovies kissé idegenkedve fogadott. De ami­kor elénekeltem Donna Anna levéláriáját, ösz- szenézett a bizottság tagjaival s még azon a na­pon, az Operában Erkel Gyula előtt is énekel­nem kellett... — Sohase felejtem el ezt a napot, mert ez döntött egész életem sorsa felett... Elgondolkozik kissé, aztán magaelé mereng­ve mondja: — Másik feledhetetlen nap életemben az volt, amikor 1917-ben gróf Bánffy Miklós, az Opera akkori intendánsa, közölte velem, hogy Károly király kamaraénekesnővé nevezett ki. Jeritza Mária és én kaptuk ezt a kitüntetést. Bánffy Miklós gróf nevetve mondta akkor: — Maga már nem is tagja az Operának, ha­nem cégtárs. Megfizetni nem tudjuk, hát egy, kis cijmet adunk! — Örül a készülő jubileumi ünneplésnek? — kérdem. — Örülök, — mondja meggyőződéssel. És annak főképp örülök, hogy magával elküldke­tem az erdélyi közönségnek üdvözletem! B. Karácsonyi Emmi és Kudeioss Karok/ kiállítása Nívós kiállítást rendezett két művész: B. Karácsonyi Emmi és Kndelass Károly a ko­lozsvári Magyar Színház helyiségeiben. Mind a kettő annyira szemérmes, szenzitiv lélek, any- nyira irtózik a nyilvánosságtól, hogy minden feltűnést, reklámot kerülve, lépett a nyilvános- ság elé. Ez a szerénység, akármennyire szép művész vonás is, túlzott volt, mert amit nyúj­tanak, Megérdemli, hogy a legszélesebb körben feltűnést keltsen. B. Karácsonyi Emminek ez az első képki- állitása. Tisztán ezért említjük meg, hogy Bu­dapesten és Kolozsvárt tanult, mert ha az a mindössze tiz kép, amit hozott, nem is adhat teljes képet művészi egyéniségéről, föltétien el­ismerést érdemel. Minden kelléke megvan hoz­zá, hogy elnézés nélkül, komoly becsülést vált­son ki. Azok közül a kevesek közül való, kik belső szükségből veszik az ecsetet a kezükbe és azt adják, ami lényegük, divat, vagy külső ha­táskeresés nélkül. Minden képén látszik, érzik a belső élmény melegsége és ez az élmény, adja

Next

/
Oldalképek
Tartalom