Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-13 / 252. szám

TAXA POS' ALA PLĂ­TITĂ IN irlMERAR No. 24255—927. Cla/*Kolozsvár. IS3C november 13 CsűtSrttk ZLoriZUŢES MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév?* 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. fliŰflZSTLâ BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. OiíSZ U.On MAv.VAKPAIíTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6 öl. XIII. éví oly am 252-ik szám IA király komoly felhívást intézett az ellenzéki pártvezérekhez Titkára vitte el a leveleket a politikusokhoz — Bratianu kitérő választ adott Averescu titokzatosan viselkedik — Az uralkodó az ország rendkívül súlyos helyzetére hivatkozott (BUKAREST, november 11.) A politikai élet szenzációja, hogy a király titkára, Dumitrescu ma délelőtt felkereste Bratianu Vintilát, Argetoianut, Dúcát és Gogát és átnyújtotta nekik Károly király levelét, amelyben annak a kívánságának ad kifejezést, hogy Románia talpraállitása érdekében az összes pártok együttmiiködcse megvalósíttassák és azért vegyenek részt a parlament munkájában. Dumitrescu a király magántitkára először Bratianu Vintilánál jelent meg és felolvasta a király leve­lét, amire a liberális párt elnöke igy válaszolt: _ A királyi felhívásra válaszom az, hogy még e hét folyamán összefogom hivrd a liberális párt elnöki tanácsát. Statútumaink szerint ugyanis csak az elnöki tanács jogosult arra, hogy ilyen fonţos kérdésekben döntsön. Duca kijelentette, ő Ígéretet tesz arra, hogy minden erejével igyekezni fog rábirni a liberális párt vezetőségét előbbi elhatározásá-nalc megmásít ásóra hogy a párt térjen vissza a parlamentbe. Argetoianu válasza a következő volt: _El voltam n> rozva még az uralkodó intervenciója előtt., hogy -*■ ­visszatérek a parlamentbe. Időst miután az uralkodó intervenciója megtörtént, még inkább el vagyok arra határozva. Gheorgho Bratianu kijelentette, hogy pártja ebben a kérdésben már leszögezte álláspontját * mult héten tartott elnöki tanácsülésen és annak értelmében részt fognak venni a parlamenti munkában• Avereseut a délután folyamán kereste fel a király magántitkára, a marsall válaszát még nem ismerik a fővárosban. I A bukaresti lapok a legnagyobb szimpátiával fogadják az uralkodó lépését, amely szerintük az utolsó órában történt, mert a helyzet olyan súlyos, hogy a pártoknak össze kell fogniok és együttes munkával kell scgiteniök az országon. Ha Bratianu Vintila továbbra is megmaradna intranzigens álláspontja mellett _irja a Lupta__úgy le kell vonnia ennek a magatartásnak a követ­kezményeit. A Lupta utal Jugoszlávia példájára, ahol az uralkodó hasonló lépéseket tett. Ott azonban nem sikerült a pártok álláspontjait közös nevezőre hozni és igy a király maga vállalta a helyzet felelős­ségét. Románia helyzete egészen más, mint Jugoszláviáé, a jelenlegi szituáció azonban mindenesetre olyan, hogy a pártoknak bármilyen programszere pontjaikat félre kell tenniök az ország érdekében. A lap különben úgy értesül, hogy Bratianu Vintila a liberális képviselők szabad elhatározá­sára fogja bizni azt, hogy visszatérnek-e vagy nem a parlamentbe. Vlad Aarél Solytatfa a Iimlasa ellem attakot Duca felénk nyújtott keze Bratianu Vintila és az öreg liberálisok ve­zérkara eljött Kolozsvárra, hogy a pártjukat megváltó igét hirdessék Erdéiy népei között, ök, akik olyan hosszú időn át teljhatalmú önké­nyességgel kormányozták ezt az országot, hogy sikerült a mi erdélyi életünket teljesen átala- kitaniok kormányzati elveiknek megfelelő módra, nagyon jól tudják, kik laknak Erdély­ben. Tudják, tehát beszéltek a kisebbségekről s a kisebbségekhez és a teljes hatás elérésének szándékában magukkal hozták a hírhedt isko­lafojtogató Angbelescut is. A különös színpadi pódiumon, amelyet úgy diszleteztek, mint egy operettelőadás politikai bonyodalom-jelenetét, megjelent a tuikövér Mosoiu tábornok és gú­nyolódni igyekezett a magyarokkal, csárdást is emlegetve, amit a Maniu-párt járna együtt a magyar kisebbséggel, a humor elmeszegény­sége azonban nem váltott ki hatást. Dumitriu, a tábornoknak volt minisztertársa pedig némi fenyegetéseket címzett a kisebbségek felé. Bra­tianu Vintila pedig, a roskatag vezér ugyanazt mondotta a nemzeti parasztpártról; amit ezek kiáltottak az ő kormánya felé annak idején: teljesíthetetlen ígérettel vezették félre a ki­sebbségeket. Ami minket illet, ne akarjon erről a tévutról visszavezetni egyik harcoló fél se, mert mi ismerjük az ígérő szavak szónokolóit és az ígéretek számára faragott már a kisebb­ségi öntudatosság megfelelő mérleget. Tata- rescu pedig, mint emlékezetes, volt kisebbség- ügyi miniszter, az ő nemeslelkli igazságérzeté­ről kívánta biztosítani a magyarokat és más kisebbségeket. Miniszter korában alkalmunk volt ezt a nemes, csalhatatlan igazságérzetet, amit szoborban kellene róla az utókor számára megmintáztatni, tökéletesen kiismerni. Ebben a miliőben szólott a kisebbségek felé Duca másodpártvezér s azt mondotta, hogy a felénk ilyen őszintén és igazán nyújtott ke­zet, reméli, a kisebbségek is ugyanilyen őszin­tén és igazán fogják elfogadni. Es a kipróbált államférfi ebben a reményében nem fog csalat­kozni. Engedje azonban meg Duca ur, hogy amennyire őzsinte ő, olyan mértékben örülünk mi szavainak. A liberális párt kolozsvári gyűlése, Mosoiu és Ánghelescu urak szinpadraállitása megrezeg- tette a reményekre váró magyar lelkeket s ez a rezgés elektromos hullámvonalakban nyar­galt végig az erdélyi földekem kigyujtotta az örömfáklyákat, melyeknek lángjai hamuvá és semmivé perzselték fel a szatmári nagygyűlé­sünkön feltört népi megnyilatkozásokat. Amint túl vagyunk azon, hogy a fenye­gető hangok, ha aktiv kormányzóférfiaktól is jönnek, megrettentsenek, éppen úgy nem kell félteni a félrevezetéstől sem. Nem csalódtunk mi sem Bratianu Vintilában, sem az Angheles- cuval és Mosoiuval feldíszített vezérkarában. Ha posszibílísokká akarják tenni önmagukat a kormányszékek meghódítására, megtehetik. Ha vissza akarják vinni a pártjukat a kormányzó hegyre, csak rendezzék meg a kormánybuktató ostromot. De nálunk nélkül. Mi majd megtesz- szük a kötelességünket minden körülmények között, a magunk erején és a magunk utján. Ha akadt egy-két magyar évekkel ezelőtt, akik talán hitték cs elhitetni szerették volna, hogy Amint annakidején megírtuk, Vlad Aurel, a nem­zeti parasztpárt erdélyi és bánsági szekciójának kolozs­vári gyűlésén éies támadást intézett Junian miniszter ellen. Ennek a támadásnak folytatása az a cikk, amit Vlad Aurélnak „Solia Dreptăţii" cimü szászvárosi lap­ja közölt. A cikk szerint a kolozsvári határozatot nem hozták egy­hangúan s Vlad Aurel és a gyűlésnek né­hány tagja különvéleményt jelentettek be a határozattal szemben. Junianról az a véleménye a lapnak, hogy ö az utóbbi évek legrosszabb igazságügyminisztere, aki csak azzal törődik, hogy híveit jó állásokba juttassa. A kormány gazdasági politikáját külön cikk keretében kritizálja Vlad Aurel. E szerint a kormány gazdasági exponensei hozá nem értően, nevetséges módon foglalkoznak a várhatunk valami nagyszerűt ettől a vezérkar­tól. nagyon magukra maradtak akkor is. A sza­vakat megmérte a magyarság és megbecsülte a jól kipróbált értékmérővel. Ha Duca kéznyuj- tásról beszél s háta mögött ez a kéz tőid rejte­get, vagy emelget, minket ez nem befolyásol a magatartásunkban. A tényekben és. cselekede­tekben keressük az igazságot a mi számunkra, akárki legyen kormányon és az ellenzékén. Ez­zel legyenek tisztában. legfontosabb gazdasági és pénzügyi kérdésekkel, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a külföldi töke az or­szággal szemben rezerváltan viselkedik. A kamat prob­lémájánál csak demagóg kijelentések történnek. Gyer­mekes tervek látnak napvilágot, olyanok, amelyek a külföldi szakértők energikus közbelépését vonták ma­guk után. Hevesen tiltazkozik Vlad Aurel Juniannak az eilen a terve ellen, hogy Ilunyiulinegye zsilvölgyi részét Górj megyé­hez, a maga választó kerületéhez akarja csatolta tnl. Ez ellen a legenergikusabban fog síkra szállani és meg fogja akadályozni Hunyadmegye megcsonkítását — Ív­ja Vlad. — Értesülésünk szerint különben Vlad Aurel és hívei a parlamentben erélyes akcióra készülnek Ju­ni,pin ellen. Amit Kolozsváron beszéltek Bratianuék, az nem hozott sem meglepetést, sem csalódást a mi számunkra. Ilyenek voltak, ilyenek marad­tok. Amit kormányzásuk alatt müveitek, an­nak következményeit, jármát, gyötrelmeit nyö­gi az egész Erdély ma is. Jó, hogy idejöttek, itt jártak és kiállították kolozsvári vizummal a bizonyítványt ismét önmagukról. S ha mégegy- szer jönnek s ha kormányra is kerülnek, ezt a bizonyítványt mindig készséggel láttamozzuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom