Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-06 / 221. szám

XIII. «VF. 221. SZÁM. 15 tSsă Rudolf trónörökös legendás erejű vadászá­nak tragédiája a görgényi vadászkastélyban Megkéselt riport egy hajdani szenzációról — Régmúlt idők emíéke a gyorsvonat éíkezőkocsijában (Budapest, okt. 4.) A gyorsvonat már ma­gyar területen vágtat. Túl vagyunk a határokon és mindkét vámvizsgálaton, amely inkább csak forma­litás, amikor az utas elhagyja az országot. Az étkezőkocsi csendes, egyhangú nyugalmá­ban, portóit szürcsölő öregur mellé vetett a vélet­len. Megtudom, hogy utitársam Erdélyből szárma­zott el és most előkelő szerepet betöltő tagja a ma­gyar közéletnek. Bércek, völgyek, vízesések, fenyő- erdők panorámája suhan el lelki szemeink előtt, képzeletünkben visszapergetjük a múltat, meg­mártjuk lelkünket az erdélyi táj szépségeiben és beszélgetésünk láncolatában csakhamar akad egy szem, amelyet utitársam elbeszélése nyomán, mint Rudolf trónörökös erdélyi tartózkodásának egy eddig ismeretlen érdekes epizódját most a Keleti Újság utján adok át a nyilvánosságnak. Rudolf rettenhetetlen erejű vadásza. I Repüljünk vissza az idő szárnyán vagy ötven esztendővel. 1880-at Írtak és a szerencsétlen véget ért Rudolf királyfi még szivesen mulat Magyaror­szágon, illetve Erdélyben. Nagy vadászat készül a trónörökös kedvenc vadászhelyén, a görgényi ha­vasokban. Görgényszentimrén van a vadászatra meghívott urak gyülekezője. A görgényszentimrei vadászkastély csipkerózsa-álma megszakad, a kas­tély egy intésre benépesül. Maga a királyfi is meg­érkezik, hogy medvére vadásszon, ügy emlegették ez időben, mint hires medvevadászt, aki szivesen került szembe a havasok királyával. Volt Rudolf­nak egy igen nagyon kedvelt vadásza, __ akiről tulajdonképen a történet szól __aki messze földön hires volt óriási erejéi’ől, rettenthetetlen bátorsá­gáról. Pedig cigány volt az istenadta, hatalmas, kétméteres ember, akinek fejéről vállig érő haj csüngött alá. Félelmetes külsejű volt ez a Gyuri cigány, akit Rudolf minden vadászatra magával vitt. Legendák keltek szárnyra róla, úgy emleget­ték, mint egy prehisztórikus korból való őslényt. Nem tartozott a ritka esetek közé, amikor Gyuri ci­gány puszta kézzei fojtotta meg a medvét. Megindul a körvadászat. Az 1880-as év egyik téli reggelén már begyült a fényes társaság a görgényi kastélyba. Feledhe­tetlen látványt nyújtott a kép. Köröskörül a hó­koronázta havasok, a komor, őrtálló hatalmas fe­nyők, a maguk monumentálitásukban és a lovai­kon fickándozó, előkelő vadásztársaság. Megkez­dődött a körvadászat, köröskörül a néma erdők visszhangzottak a hajtők lármáitól. Felverték a va­dakat mindenfelé. Egy óriási medvét zavartak a hajtok a körbe. A kastély udvarán álltak fel az urak __ köröskörül a lobogó fáklyák fénye villo­gott __ Rudolf mellett kedvenc vadásza, Gyuri ci­gány. A medve betört az udvarba. Ekkor Gyuri két késsel a kezében vetette rá magát a hatalmas állatra. A birkózás csak rövid ideig tartott, az óri­ási cigány a medve alá bujt és markolatig döfte mindkét kését a medvébe, mely holtan terült el a földön. Mindenkit meglepett a bámulatos teljesítmény. Rudolf leakasztotta aranyláncát és odaadta a bá­muló cigány-vadásznak, akit ugv ünnepeltek az, urak, mintha legalább is egy ütközetet megnyerő hadvezér volna. A trónörökös elragadtatásának úgy is kifejezést kivánt adni. hogy megbízta az ott tartózkodó Melka Gyula festőművészt a cigány­vadász képének megfestésével. Győzelem után — tragédia. Nagyon jól érezhette magát ezen a télen a bo- fiémlelkületü trónörökös. Politii \Ü; CSÜ patszemle, Bécs minden pompája nem vonzották a császárvá­rosba. Hetekig mulatott ekkor Görgényszentimrén. Folyt a bor, a pezsgő a kastélyban és nemsokára a pompás vadászzsákmány után ujult erővel vette kezdetét a. vadászat. Újból megszólaltak a hajtok kürtjei, a vadásztársaság az esti mulatozás után csak rövid nyugovóra tért. A hajnali jóféle külön­böző „melegítők“ bevétele után megindult a vadá­szat. Medvét hajtottak fel és Gyuri cigánynak is­mét produkálnia kellett magát. Űzték, kergették a hajtők a hatalmas anyamedvét, mely bőszülten vá­gott az erdőkön keresztül. Közben egyre szűkült a kör, már csak pár perc, pillanatok kérdése és a medve ott állott a kör közepén, ismét a kastély udvarán, az uraktól pár lépésre. Gyuri már készen volt. A trónörökös csak in­tett. És Gyuri cigány az ismert módszerrel ráug­rott a medvére. Megkezdődött a kétségbeesett bir­kózás, amelyben a medve maradt a győztes. Hogy Gyurival mi történhetett — miért hagyta cserben legendás ereje, nagyszerű ügyessége, azt senki sem tudta. Az urak csak egy vérfagyasztó orditást hal­lottak, és látták, hogy a medve óriási mancsaival letépi Gyuri fejéről a bőrt. A szerencsétlen embert valósággal megskalpolta a felbőszült állat. Gyuri véresen esett össze, a medvére pedig sortüz dör­dült el... Mauzóleumot emeltetett Rudolf, a vadász emlékére. Rudolfnak őszintén fájt kedvelt vadászának halála. Annyira kifejezést adott megbecsülésének, hogy mauzóleumot emeltetett Gyuri cigánynak, melyre ráfesttette a jelenetet, amikor a medve meg­skalpolta a vadászt. Gyönyörű koszorút helyezett el a királyfi a sirra és évről-évre gondoztatta. ... Mégegyszer szerepel Rudolf életében Gyu­ri cigány. A következő évben, amikor Rudolf va­dászatán egy sereg külföldi katonai attasé is meg­jelent, a trónörökös elmondotta a borzalmas törté­netet. Az egyik attasé arcán Rudolf egy hitetlen­kedő, ironikus mosolyt vélt felfedezni. Erre az egész társaságot magával vitte Gyuri cigány sír­jához és ott felbontatva a koporsót: megmutatta a fejbőrnélküli hullát a rémüldöző vadásztársaság­nak. Rudolf még soká kegyelettel beszélt hűséges vadászáról, aki úgy halt meg, mint a mesék hőse ... Utitársam lerázta a szivart hamujától. Az el­beszélés végétért. — Hol vannak már ezek az idők __ mondja szinte önmagának __ Budapest következik__ szól be a kalauz, Sebestyén László. JÖN A HALÁÉ Érett a világ, aratásra megérett. Fekete sziveken vágtat, közeleg aratója: a halál. Nézzétek! Jön! Jég-foga csikorog, fenyeget, zúzmarás, hideg szeme reánknevet! Félelmetes, komoly vitéz ö. — seregét gyűjti, háremét válogatja, ezeren. százezren szegődnek nyomába, tartanak vele. Aki erős. botiassza el! Aki erős, álljon elébe! Ki áll elébe?! Jaj, senkisem. gyengék vagyunk! A nagy Rend összedíil. menekül. — de hiába!. . . Eltipródunk! Szüretünkre — hóbundásan, hideg arccal, nagy étvággyal — jön a halál, jön ... Kibédi Sándor. Fizetés­képtelenségeket gyorsan egyeztet HIRSCH DÍVID Brassó Str. PorSil (Kapu-utca) 31. Megbízhatóságáról 35 év óta előnyösen ismert, iparigazolványos kereskedelmi ügynök. Or. Cerkez-féle jobbak és olc§óbbak, mint akármilyen más külföldi gyártmány A mosásban nem megy o^size. Figyeljen a gyári jelzésre, i amelyik minden flanelen található. ÜelfHFÍÉ, Crspg É SilílíS, Cepe Beopgete, ntosósclyem pántot' a legfinomabb fajfáig. Â Or, S. Cerkez-féle gyártmányok az orszég minden raktá­rát an kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom