Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-06 / 221. szám
4 Cluj-Kolo« vér, mO október é Háttá BUDAPEST ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév* 15 pengő. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 94. 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 20 oldalas szám ára C lej, Egyes szám ára 20 fillér. 3D 1X1 BRITANII Angol-Román bizíom cs GD in m sitó R. T., Bucureşti Alapittatott a Comercial Union Assurance Company Ltd. és a The i.xess insurance Company Ltd. londoni biztosító társaságokkal, amelyek egyúttal a „Britania“ viszontbiztosítói és 55 milliárd Lei vagyonnal rendelkeznek. — Kartellen kívül! m 2 12 Ki CD 12 (2 fl kormány helyzete váratlanul komolyan megingott I Kulturhopc o láthatáron írta; Paál Árpád Zord hangú rendeletek indultak ki úgy a közoktatásügyi, mint a belügyi minisztériumból. Ezek azzal fenyegetik meg a magyar lakosságú községeket, hogy az illetékes felsőbb hatóságok be fogják záratni ezekben a községekben a kisebbségi felekezeti iskolákat. Az ok az volna, hogy a községi költségvetésekre nézve a Magyar Párt köréből olyan tájékoztatások érkeztek, amelyek az állami iskolák építési és fenntartási költségeihez való hozzájárulást nem látták feltétlen községi kötelességnek. Ennélfogva olyan utbaiga- zitást foglaltak magukban, hogy a kérdést jogorvoslati utón felsőbb hatóságok elhatározása alá kell vinni. Ilyen jellegű útbaigazítás miatt egyik vidéki magyarpárti tagozat vezetősége ellen izgatási per is indult. Most pedig jöttek az említett, zord rendeletek. A rendeletek igen pontosan meglátják, hogy a magyarság a maga iskoláit kívánja ellátni és fenntartani, mikor a községi költségvetés közoktatási tételeiben megtakarítások módja után keres. Tehát éppen azért fenyegetik meg a magyarságot azzal, hogy iskoláit be fogják záratni. Mikor azonban a rendeletek ilyen pontosan meglátják ezt az összefüggést, ugyanakkor egyáltalán nem pontosak abban, hogy a kérdésben méltányosak és több körültekintésre törekvők legyenek. Amellett jogellenesek is, mert iskolai intézményeket kívánnak büntetni, de nem iskolai hibákért, hanem egy törvénymagyarázata vita minél kifejezőbb eldöntése okából. Ez azonban nem érvelés, hanem a hatalmaskodásnak egy faja, mely a méltányos elintézésre váró igényekkel szemben is mereven csak azt mondja: „igy akarom, tehát igy parancsolom!“ Tényleg pedig úgy áll a helyzet, hogy az nj köz- igazgatási törvény több szakaszából, s az egész törvény szelleméből az állami telkeknek az állam részére való átvételét lehet kiolvasni. Az 549. szakasz világosan kimondja, hogy mig külön pénzügyi törvény adókban és taxákban külön jövedelmeket nem rendel el a községeknek, addig ezek semmi fenntartási segélyt az államnak adni nem tartoznak. Aztán a 104. szakasz csak a „községi“ iskolák építése, javítása és fenntartása dolgát utalja a községi tanácsok hatáskörébe, a 456. szakasz pedig a falvak teherbíró képességén túlmenő közoktatási kiadásokat egészen világosan kiveszi a falvak költségvetési kötelességéből, s a faluszövetségből álló vidéki község terhére utalja át. Mindezek és hasonló rendelkezések, s az uj törvény végső szakasza, mely minden ellenkező törvényt és rendeletet hatálytalanít, — ezek együttvéve mind jogossá teszik azt a feltevést, hogy az uj közigazgatási törvény a közoktatásügyi kiadásokban is a községek segítségére kívánt sietni. Azokat csak a teljesen sajátjellegü iskoláik fenntartására kívánta szorítani, s nem azokra is, amiket az állam a maga szempontjai folytán lát fenntartandúknak, vagy amelyek az illető' község határán túlterjedő érdekünk és jelentőségűek. A község és állam iskolafenntartói kötelességének ilyen elkülönítése nyilvánvalóan nem jogtalan követelmény. Azt azonban egészen határozottan állíthatjuk, hogy az uj közigazgatási törvény alkotóinak minden intenciójuktól távol állott a községlakosokkal való egyenlőtlen elbánás erőltetés». Tehát távol kellett államok attól a célzattól is, hogy a községlakosok bizonyos vallásu csoportját kétszeres iskolafenntartásra kötelezzék. Már pedig ott, ahol a felekezetek is tarManiu ragaszkodik távozási szándékához Ellenzékbe akart vonulni, de pártja ragaszkodik a hatalomhoz Míhalache a legposszibilisabb mini szt ereinek» j elölt A király a házfeloszlatás ellen. Mamut azonban orvosa, Sturdza dr. ismételten a legkomolyabban felszólította, hogy a tervezett és elkerülhetetlenül szükséges külföldi gyógykezeltetést ne halogassa tovább. Ez is siettette Maniu elhatározását. A fejlemények ilyen formában egyenes vonatban haladnának a parlament feloszlatása felé, tudnivaló azonban, hogy a király kifejezetten ellene van egy ilyen megoldásnak. Nincs tehát más hátra, minthogy személyi változások után a jelenlegi re« zsiin kormányozzon tovább. „Maniu-krizis.* Az Adeverul a mai helyzetet igy is jellemzi:' nem annyira kormányválság, mint Maniu-krizis. Nem rezsim válságról, hanem miniszter elnökválságról van szó. Maniu környezetében a következő felvilágosításokat adják. Maniu el van tökélve, hogy távozik a kormány éléről. Ez egyébként régi óhaja, mert fáradtnak és kimerültnek érzi magát. A miniszterelnök tisztázni kívánja a helyzetet, jól tudja azonban, hogy ezt a szándékát október 15-ig nem valósíthatja meg és ezért kérte a parlament megnyitásának november 15-re való elhalasztását. Továbbá Maniunak határozott véleménye az, hogy a nemzeti parasztpárt vitathatatlan érdekei az ellenzékbe romi/ást kívánják, másképpen a pártra végzetessé válható súrlódások nem lesznek elkerülhetők. Te- kintcttel azonban az utóbbi megoldás rendkívül fe- Idösségteljes voltára, Maniu nem zárkózik el egy esetleges Mihalache-kormány gondolatától, Tudósításunk folytatása a harmadik oldalon. lentőségii volna, hogy sértett felekként az egyházak állanának az állammal szemben. De szenibeállanának az egyes kisebbségi népek is, melyeknek kifejezetten megvan a nemzetközileg biztosi ott iskola fenntartási joga. Ezt rendelet ékkel és ideiglenesen talán el lehet venni, de jogérvényesei) és ö vök érvén j’üen s óba. Mivel tolult ilyen súlyos érdekek vannak szóban, a község-ok iskolafenntartási kötelességeinek a rendezés ében megnyugtató tisztázások útjára kell lépni. Olyiin eligazodásokat kell keresni, melyek mindkét fél" re kielégi Klek tudnak lenni. A falvak és városok kisebb* vi népe szempontjából fontos követelmény, hogy ők kétszeres iskolaterhek viselésére kötelezve ne legyenek. Scnkise tagadhatja, hogy rendes időkben is méltányos ez. a követelmény, amit zord rendeletekkel és izggtási perek indításával elhárítani nem lébet és ne* szabad. Még kevésbbé szabad most, mikor a pyompr általános zokogása csuklik fel mindenünnen . . . Mai számunk 20 oldal (Bukarest, október 4.) A légből kapott liirek számtalan változata után végre komoly formában jelenik meg a hir, a bukaresti sajtóban és a közvéleményben, hogy csakugyan kormánykrizis van. A birt politikai körök is megerősitik. A válság inkább személyi jellegű és annak előzményei a következők: Maniu legutóbbi audienciájáról szürke kommünikét adtak ki, amely szerint Maniu a folyó reszortügyekről referált az un.: roc.Aak. ' szürke kommüniké ellenére az audiencia nagyon fontos politikai jellegű volt. A miniszterelnök ekkor a kormány tagjai közt egyre jobban kiélesedő ellentétek, a pártban tapasztalható általános elégedetlenség miatt is, egészségi állapotára hivatkozva, állítólag kijelentette, hogy vissza akar vonulni a kabinet vezetésétől. Az egyetlen megoldás: ellenzékbe vonulás. A kormány tagjai közötti ellentétek valóban igen nagyok. A Lupta szerint különösen Madgearv és Manoilescu között vannak át nem hidalható nézeteltérések. Olyan intrikák húzódnak egyik minisztériumtól a másikhoz, amelyek az egész kor- : 'Íny helyzetét majdnem lehetetlenné teszik. Maniu és Mihalache, akik közt tökéletes az egyensúlyra való törekvés, mindent elkövettek a harmónia hely- reállitására, kisérleteik azonban eddig eredménytelenek maradtak. Ilyen előzmények után Maniu ét Mihalache ugylálszik arra a megállapodásra jutottak, hogy egyetlen megoldás az egész pártnak ellenzékbe való vonulása, mert másképp az összhang nen< tartható fenn, Ezt a megoldást természetesen nehéz lesz népszerűsíteni a pártban. tanak fenn kisebbségi iskolákat, a felekezetihez tartozók már résztvesznek a saját iskoláik fenntartásával a közoktatási terhekben. Kétszeres teherviselésre mégse kötelezhetők csak azért, mert kisebbségiek. Ez a kétszeres teherviselés a kisebbségi szerződésben (9. szakasz) előirt jogi és „tényleges“ egyenlő bánásmóddal ellenkeznék, s mint ilyen, a kisebbségi szerződés alaptörvény! jelentőségét is bántaná. Ezt -a kétszeres iskolaterhet tehát ebből a fontos szempontból, igenis, már egyszer ki kell küszöbölni, mert ez a jogsértésen kívül a zsebre is megy, a vagyoni érdeket is sérti. Viszont azonban a kétszeres iskolateliertől való szabaditásnak azt a módját se lehet választani, hogy bezárják a felekezetek által fenntartott kisebbségi iskolákat, Ez igen veszedelmes kultúrharcot vonna maga után, s az államot olyan zavarokba vinné bele, aminek a zaja a nemzetközi közvéleményt is igen kínosan érintené. Amellett ismét nemzetközi szerződések megsértőiévé tenné az államot, mely annál súlyosabb je-
