Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-05 / 220. szám

'Ä Cla ^Kolozsvár. WcfO oktő Der 6 VăSâFZt Stp évre 1200 lej, félévre 600 lej? pagy-ed évre 300 lej, egy hóra 100-ţlţ.j, •. 12 oldalas szám afea 5 lej. JLAF Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 94. XIII. évfolyam 220-ik szám ÜLŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. rés szám ára 20 fillér. TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUM '-I KAR No. 2*256—927. Olasz-bolgár fejedelmi nász Boris bolgár király eljegyzését Giovanna hercegnővel hivatalosan is bejelentették (Róma, október 3.) Tegnap hivatalosan publikálták, hogy Boris bolgár király elje­gyezte Giovanna olasz hercegnőt. Az eljegyzés hire mindenhol nagy feltűnést keltett és benne Mussolini és Olaszor­szág hatalmi blokkjának lényeges megerősödését látják. „Gyáva Briand l Azt akarod, hogy újból nyakunkra kozd a háborút !...** A Géniből hazatérő külügyminiszteri heves tüntetés fogadta Parisban balkAn-olimhAd Venizclos, a Balkánnak kétségtelenül egyik íegoszosebb politikusa Athénban megkísérli a lehe­tetlent,. Konferenciára hívja össze a balkáni népe­ket, hogy ennek a sokat veszélyeztetett földterület­nek békéjét az összes balkáni népek bevonásával és egyetértésével megszilárditsa. Nehéz dió. Egyelőre még messze vagyunk az utópiától, amely egy bal­káni föderáció gazdaságilag és politikailag össze­kovácsolt egységfrontját vetíthetné elénk. Hiszen az Athénben összeülő balkáni népek közül éppen Bulgária hiányzik. Már pedig Bulgária nélkül a balkáni béke elképzelhetetlen. Bulgária, amelynek népszövetségi körei a Szófián keresztül utazó román delegációt lelkesen megvendégelték a barátságos Unió-klubban, nem küldi el a maga embereit, ellenben a szovjetnek meg figyelője Jablonskinak, az orosz hivatalos konstan­tinápolyi távirati ügynökség vezetőjének személyé­ben ott lesz és a konferencia bizarr aláfestéséül megjelenik __ éppen a tanácskozás napjára __ a pireusi kikötőben a szovjet-flotta is. Ezen a konfe­rencián akarva, nem akarva, sok szó fog esni a szovjetről is, meg Bulgáriáról is, noha a tárgysoro­zat óvatos megszövegezése szerint e két ország ügyeiről nem tétetik külön említés, Papanastaziu a balkáni konferencia előkészítő tanácskozásán kijelentette, hogy a konferencia fő célja: egy olyan gazdasági organizmusnak a meg­teremtése, amely nemcsak a balkáni népek megbé- külését, de a világbéke ügyét is szolgálja. Ennek az uniónak éle egyetlen állam ellen sem irányul, nem óhajtja egyetlen tagállam népfensőségét sem be­folyásolni: az összes államok az egyenjogúság alap­ján ülnek a tanácskozó asztalhoz. A szavazásnál Albániának pontosan annyi szavazata lesz, mint Jugoszláviának. A népkisebbségek, „amennyiben teljes lojalitást Ígérnek“, meg kapják a nekik kijáró védelmet. Viszont, hogy képzeli el Papanastaziu ur a bal­káni béke megteremtését példának okáért a mace­dón kérdés elrendezése nélkül? Macedóniát a béke- szerződések három részre osztották és ha akadna balkáni állam, amely mérsékelni tudná a mindenre elszánt komitácsik indulatát, úgy az Bulgária volna, az az ország, amely most tüntet a távolmara­dásával. Bulgária a kisebbségi kérdés tárgysoro­zatra fel nem vétele miatt maradt távol és ez is jele annak, hogy a Balkán legégetőbb problémáját, a kisebbségi kérdést Athénban ezúttal sem fogják közmegelégedésre megoldani. Európa tűzfészke, a Balkán már sok kellemetlen pillanatot okozott Eu­rópa irányitó politikusainak és fájdalmasan kell megállapítani, hogy a békeszerződések sem terem­tettek egyensulyozottabb keleti helyzetet, sőt odalenn a félszigeten, ma zűrzavarosabb a helyzet, mint a világháború előtti korszakban. A nemzetisé­gileg annyira széttagolt Balkán-földrész politikai nehézségeit növeli az általános világgazdasági hely­zet romlása, Bulgáriának és Jugoszláviának, mint agráráUamoknak termelési bajai. Törökország és Bulgária nem felejtették el a világháború sebeit, az elégedetlenség az egyes államok között igen nagy, oly mértékben, hogy talán Románia és Ju­goszlávia látszólagos fegyverbarátságától eltekintve nincs balkáni állam, amelynek ne volna valami kö­vetelni valója a szomszédjától. A balkáni államok ingadozó belpolitikai helyzete, a diktatúrák és pucesok hullámzásai, a szellemi érintkezés jófor­mán teljes hiánya, mind olyan tünetek, amelyek akadályokként jelentkeznek abban a pillanatban, amikor e népeknek egymást keli megtalálniok. Min­(Párizs, október 3.) A Genfből hazatérő Bri- andot heves tüntetés fogadta Párizsban. A rendőr­ség már előre tudomást szerzett a tüntetés előké­születeiről és ezért nagy készültséggel vonult ki. Egy fiatal mérnöknek. __ aki volt front­harcos és a becsületrend lovagja __ sike­rült a kordont áttörnie. Amikor közvetle­nül Briand elé jutott, est kiáltotta: Gyáva Briand! Azt akarod, hogy újból nyakunkra hozd a háborút és gyermekeinken német lovak tapossanak. A rendőrség csak nagynehezen tudta az izgatott fiatalembert eltávolítani. A Quai d’Orsayhoz ve­zető útvonalon a tüntetések megismétlődtek. A rendőrség mintegy hetven tüntetőt tartóztatott le. A nap folyamán olyan hirelc terjedtek el, hogy Briand lemondott volna. A híreket Tardieu a leghatározottabban cáfolta. Az európai nemzetközi rendőrség. (Párizs, október 3.) Flandin, francia népszö­vetségi delegátus, ipar- és kereskedelemügyi mi­den egészséges federáeió feltétele, hogy előbb a nemzetek önmagukkal jöjjenek tisztába, önmaguk portáján teremtsenek rendet és csak ezután lehet szó arról, hogy az együttműködésnek olyan maga­sabb formáját, mint amilyen cgy államszövetség, felvehessék. A holnap nem előzheti meg a mát __ezért hát csodálkoznunk kell Venizeloson, aki ismert gya­korlati gondolkozását meghazudtolva, öreg napjaira a fantasztikum területére tesz kirándulásokat. Ha jól a dolgok mélyére nézünk, Bulgárián és a szov­jeten kivül a harmadik főtényező Oiaszox-szág is, amely a maga külpolitikai kábelrendszerével egé­szen más alépítményt ad a balkáni külpolitika út­jainak, mint amilyet az Athénben összeült urak elképzelnek. Nem akarjuk lekicsinyíteni egy balká­ni blokk létrejövésének rendkívüli horderejét, sőt minden józanul gondolkodó ember belátja, hogy éppen a Balkánon van szükség a népek szövetsé­gére, hiszen a Balkán még mindig világháborús ve­szedelmeket ültet el évente és a Balkán a külpoli­tikai fertőzéseknek a melegágya. És igaza van azoknak a politikusoknak is, akik úgy vélekednek, hogy az európai tágabb értelemben vett államszö­niszter a gazdasági tárgyalásokról nyilatkozott * sajtó képviselői előtt. Az európai államok között a legnagyobb egyenetlenség uralkodik gazdasági téren, mert mig egyfelől az ipari államok a sza­badkereskedelmet óhajtják, addig az agrár államoknak a védvámos rendszer felel meg. Európa gazdasági egységét minden ellenkező aka­dály ellenére is meg kell valósítani, ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha lemondanak arról a gondolatról, hogy az ipari és agrárállamok ellen­tétes érdekeit egy kalap alá hozzák. Flandin sze­rint külön európai nemzetközi rendőrségre lenne szükség, amelynek az lenne a feladata, hogy az ipari ter­melést ellenőrizze és figyelemmel kisérje a kartellek működését és megakadályozza az uj iparágak egy­másra rétegeződését. lamtestek regionális alapon szervezkednek, tehát ha előbb Duna-federáció, a Randstaaten federációja és a Balkán-íederáció stb. létrejönnének. De ha Briand Páneurópájára áll a tétel, hogy ez a szép terv hagymázas álom marad mindaddig, amig bi­zonyos világháborús sebek és sérülések előbb nem orvosoltatmik, fokozottabb mértekben áll a sebek begyógv kásának szüksége a Balkánon, ahol a bé­keszerződések igazságtalanságai még kirívóbbak, a népegyéniségek még türelmetlenebbek és ahol a ki­sebbségi elnyomatás formája még nyersebb tünetek között jelentkezik, mint Nyugaton. Mindezt szemelőtt tartva, bármennyire is ör­vendetes lenne, ha az elmondottak ellenkezője kö­vetkezne be, az első Balkán-konferencia sikerében nem sokat bízunk. Mialatt Athénban tanácskoznak, a sporthagyományok e klasszikus földjén Balkán- olimpiász, könnyű atlétikai és tenniszversenyek fog­nák lezajlani. Ezek bizonyára fognak is sikerülni. Talán okosabb is, ha erre fektetik a fősulyt, a testi vetélkedések nagy játékára, nem pedig amarra, amelynek előfeltétele, hogy előbb szűnjön meg min­den vetélkedés és rekordtermelés és ne akarjanak mindenáron a másik elébe és fölébe kerülni. vétségnek is az az útja, ha előbb egymásra utalt ál- Mai számunk 12 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom