Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-31 / 242. szám
6 JOsoMrzm&rn xm. ÉJF. uz. SZÁM. BUKAREST UTÁN... IrSa: Dr. SZÁSZ FERENC (Kolozsvár, október 29.) A bukaresti agrárkonferencia résztvevői hazautaztak. Határozat: Varsóban újabb konferencia lesz! A konferencia sikereket is könyvelhet el. A lánc, amely az agrárállamokat összekapcsolja, újabb szemmel gyarapodott. Az agrárválság kulminál. A háború óta soha olyan eltolódások a gazdasági termények és ipari cikkek árának arányában n<*i voltak, mint az 1930 év közepén. Néháfcy számadat mindennél jobban megvilágítja azt a helyzetet, amely az ipari cikkek és a mezőgazdasági termények áreltolódása következtében állott elő. Mértékegységül vegyük a búzát. A búzának, mint elsőrendű szükségletek kielégítésére szolgáló cikknek legkevésbbé lett volna szabad ebben az áringadozásban résztvennie, de részben világgazdasági tényezők, részben pedig speciális belföldi gazdasági jelenségek a buza árát rendkívül inga^Dzóvá tették. Az alábbi táblázat nzt mutatja, hogy a gazdának hány kiló búzát kellett eladnia, hogy az alábbi cikkeket, illetőleg munkát megvásárolhassa. 1 Év ldrb ne eke jíeipbőr 1 tg szeg 1 te rúd vas 1 csőm.; ?yapott 1 napszám 1017 250 10 1 1 25 5 kg buza 1027 280 20 3 3 ■ 40 10 „ „ 1 1929 450 40 5 5 70 20 „ „ S 1930 500 40 6 6 75 20 „ ,. A gazdák kárára történt áreltolódásban Romániában kétségtelenül nagy szerepe van a tulzásbavitt nemzeti iparpártoló politikának. Ez a politika a. román nemzeti eszmék hangoztatása mellett, ugyanakkor, mikor a kisebbségi iparosokat addig sanyargatta, mig azok a szerszámot letették, az ország összlakosságának nagy részét kitevő agrárlakosságot fizetési teljesítőképességének felső határáig igéaybevette. Az általános pénzhiány ezt a helyzetet, még súlyosabbá tette. A gazdák magas kamatra felvett kölcsö- neiket alig tudták és alig tudják fizetni. A kereskedő és iparos csak drága árut adhatott a vevőnek, részint a helytelenül alkalmazott vámvédel- ml politika miatt, másfelől pedig azért, mert a hiteiben vásárolt áru kamatai mérhetetlenül'felszöktek. Ehhez hozzá kell még számítanunk azokat, a mindenki által jól ismert illegális kiadásokat, amelyek alól egy kereskedő sem vonhatja ki magát. Azt felelhetné erre valaki, hogy ez elmondott panaszok a rendes kisebbségi sóhajtozások keretébe tartoznak és tárgyilagos értékük nincs. Nincs különösen akkor, mikor a fegyver élét Romániának szegezzük. Romániában nem rosszabbak a viszonyok, mint Európa más államaiban és mindennek oka az általánosan uralkodó gazdasági válságra vezethető vissza. Meg keil állapítanunk azonban, hogy Romániában Igenis rosszabbak a viszonyok, mint Európa többi államaiban, de különösen Id kell emelnünk azt, hogy a középeurópai agrárállamok között gazdasági téren Románia sodródott a legveszedelmesebb örvénybe. Ez annál csodálatosabb, mert Románia kitűnő fekvése, természetadta kincsei és általánosan elismert gazdagsága mellett ezt a válságot szerencsésen megusz- hatta volna. Megfelelő kormányintézkedésekkel Romániát a válsággal küzködő országok sorából ki lehetett volna emelni és Románia önállóan megfuthatta volna azt a pályát, amely a válság útvesztőjéből kivezet. Ma pedig a helyzet az, hogy Románia gazdái a zöld asztal felé néznek s várják, hogy mit határoznak ott sorsukról? A zöld asztal mellett azonban a sokkal jobb viszonyok között levő szomszédok többé- kevésbbé felülről beszélnek Romániával, — ezt keserűen le is szegezték a román lapok. Határozottan tehetség kellett ahhoz, hogy egy, a békeszerződések szerint győztes ország a gazdasági szervezetlenségnek és tapogatózásnak ebbe az ingová- nyába jusson! Kétségtelen, hogy mindenütt esett a gabona ára, azonban olyan arányban, mint Romániában, sehol sem esett. Hasonlítsuk össze például a magyarországi és romániai gabonaárakat a legutolsó tőzsdei jelentések alapján. Magyarországon ma a gyenge minőségű buza ára boletüval mázsánként 17.80—18.45 pengő. A jó minőségű (80—81 kilós) buza ára mázsánként 18.20—19.25 pengő. Ezek az árak 500—600 lejes határértékeknek felelnek meg. Ezzel szemben nálunk a buza ára 290—360 lej között mozog. Tehát a magyarországi árakat még boletta nélkül is elvállalhatnók! Érthető tehát, hogy a mindég húzódozó Románia, előharcosa lett az agrárblokk eszméjének. A dunai államok agrárterményeinek közös alapon való értékesítésének minden feltétele adva van. Magyarország, Románia, Jugoszlávia évi buzafe- leslege 7 millió mázsára tehető. Ha ide számítjuk még. „Cigi aki a rádiécsővek technikájában jártas" találhatta fel a „TELEFUNKEN RUDAT“. Csak TELEFUNKEN laboratóriumok és TELEFUNKEN mérnökök. Minden egyes TELEI?UNKEN-OSŐ megbecsülhetetlen értéket képvisel, ami a tapasztalatot és felfedezési munkát illeti. Megelégedett hallgatók milliói TELEFUNKEN csöveket használnak. Készülék, vagy évi uj lámpáinak vételénél ügyeljen az igazi TELEFUNKEN csövekre. A legrégibb tapasztalat - a legmodernebb szerkezet! A török sajtó Bethlen magyar miniszterelnök látogatása kapcsán állást foglalt a trianoni békeszerződés ellen (Anc&ra, október 29.) Bethlen István magyar miniszterelnök kedden délelőtt ismét liosz- szabb megbeszélést folytatott Izmet pasával. Kiszivárgott hírek szerint a két államférfi a magyar-török gazdasági együttműködés kimé- lyitését és tökéletesebbé tételét beszélte meg. így többek között szóba került a ló- és tenyészállat-export, a nemesitett magvak és a gazdasági gépek nagyobb mérvű kivitele. A török sajtó Bethlen látogatása kapcsán erélyesen állást foglal a trianoni békeszerződés ellen. A! Hakimieti Milie, török félhivatalos, hosszú cikket közöl az utódállamokban élő magyarság helyzetéről, A kommunista zavargók romboltak Rio de Janelróban Sortíízze! szórták szét a tüntetőket, akik szétrombolták az egyik rendőrségi épületei — A forradalmi csapatok bevonultak Sao Paoióba (Rio de Janeiro, október 29.) Kedden este a város külső kerületeiben megismétlődtek a kommunista zavargások. Nagyobb csapat tüntető megtámadta és szétrombolta az egyik rendőrségi épületet. A karhatalom végül is kénytelen volt fegyverét használni. A halottakról és sebesültekről nem adtak ki jelentést. A Rio de Janeiro-i erődből lövetett Baden hajó utasai közül az egyik sebesüti meghalt a kórházban. A halottak száma ezzel 23-ra emelkedett. A felkelők és a kormánycsapatok közötti harc áldozatairól csak mostan érkeztek részletesebb jelentések. A netvyorki Associated Press jelentése Bulgáriát is, ennek feleslege valami kevéssel növeli ezt a mennyiséget. Ausztria és Csehszlovákia évi importszükséglete búzában pontosan annyi, mint a dunai államok buzafeles- lege. Kétségtelen tehát, hogy itt kellene megfogni a dolgot. Az amerikai buza ára Bécsben mázsánként 150 —180 lejjel többe kerül, mint a dunai államok búzája bécsi paritásban. Ha a dunai államok nem licitálnák le egymást az árakban, megközelíthetnék Bécsben búzájukkal az amerikai árat, ami 750—800 lejes árat jelentene ab Bécsf szerint az október 15, 20. közötti senguezi harcokban, mintegy ezer katona esett el. (Newyorlc, október 29.) A brazíliai forradalom összes vezérei _ Vargas kivételével _ megérkeztek Rio de Janeiroba. A katonai junta és az ideiglenes kormány tagjainak megbeszélései eredményre vezettek. Sao Paolo városába tegnap a győztes forradalom csapatai bevonultak. A harcokban ezer ember esett el. Vargas tábornok lesz a szövetségi államok ideiglenes elnöke. Serege élén már a közel napokban bevonul Rio. de Janeiroba. Itt kell tehát kezdeni, hogyha sikert akarunk elérni. A komoly idők az ipari államokra nézve is elérkeztek. Az ipari cikkek ára az utolsó időben sokat esett. Talán jobb belátásra birja ez Ausztriát és Csehországot is. Velük sokkal könyebb volna terveket csinálni, mint nélkülük. Hátha a varsói zöld asztalhoz november elején nehány ipari állam is odaül? A tárgyalások igy nemcsak értékükben nyernek, hanem a siker kilátásai is bizonyossá válnak. A gazdának ma már nem tárgyalások, hanem eredmények kellenek!
