Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-30 / 241. szám
' IUI. tVF. Ml. SZÁM. A leggazdaságosabb és legmegbízhatóbb zörejmentes vételt csak a FÜTŐ ÉS ANÓD AKKUMULÁTOROK biztosítják Kicserélték a londoni tengerészeti egyezmény ratifikációs okmányait (London, október 28.) A Foreign Officicban ma megjelentek az Egyesült Államok és Japán nagykövetei és a francia és olasz nagykövetek je-' lenlétében kicserélték az angol kormányt képviselő, Henderson külügyminiszterrel a londoni tengerészeti egyezmény ratifikációs okmányait. Az aktusnál jelen volt Macdonald miniszterelnök is. A ratifikációs okmányok letétbe helyezéséről jegyzőkönyvet vettek fel s ennek aláírása után Macdonald rádióelőadást tartott a kicserélés aktusáról. Az angol miniszterelnök annak a reményének adott végül kifejezést, hogy nemsokára adva lesz a lehetősége annak, hogy Franciaország és Olaszország, melyeknek kormányai az utóbbi hónapokban komoly törekvéseket mutattak a tengerészeti megegyezésre, is csatlakozhassanak az egyezményhez. Az amerikai rádió ekkor Hoower elnököt szólaltatta meg, aki rövid beszédben rámutatott arra, hogy a londoni egyezmény a világbéke egyik legfőbb biztosítéka, mert a három legnagyobb tengeri hatalom kormányai mondottak le az egyezményben a tengerészeti fegyverkezés folytatásáról. Hamagucsi japán miniszterelnök beszédét Tokióból közvetítette az amerikai rádió. A japán miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a tengeri haderők limitálása a három hatalom között a súrlódási felületeket minimumra csökkentette és a bizalmat egymás iránt megnövelte. Macdonald szintén arra mutatott rá, hogy az egyezmény aláírása óta a három hatalom között a viszony kifejezhetetlenül barátságosabb, mint, volt a londoni tárgyalások előtt. Az elhangzott beszédeket estig Londonba érkezett jelentések szerint Ausztráliában, Indiában, Amerikában, Japánban jól halották. Az angol ratifikációs okmányt György király a dominionok képviseletében is aláírta. ö C 3 ŢJ 5' w ** X Női téli harisnya---------27 Férfi téli harisnya------17 Gyermek téli harisnya - 17 Női selyem harisnya - - 63 Női flór harisnya - - - - 47 Gyermek pullover - - - - 97 Női mellény .........................137 Zsebkendő ..................... 13 Reform nadrág ....................43 Téli alsó ruházat---------117 ^ © > C Í=1 S ‘Ni 3 *ü 3 a — — E-s — ^ 8) X Ezenkívül vehet csipkét, szalagot, mindem nemű rövidárut, fehérneműi, kézimunka anyagot, gyermek kötött ruházatot, úgy bel- mint külföldi árut nagyon olcsó dumping árban kizárólag csak SIPOS-nál, Cluj-Kol&zsvár, Calea Kegela Ferdinand 8 sz. Telefon 720. Vidéki rendelést gyorsan intézek. — Meg nem felelőért a pénzt visszaadom. WWl»twamiimwHigmi ■ i«A«»—«iwImwmh—t■ m ■»iwwi11 m 11 ■ntraiuSgi'' miillMiiaiiBririliMWWa& Történelmi pompa mellett nyitotta meg az angol király a törvényhozás őszi ülésszakát Áss uralkodó személyesen olvasta lel a trónbeszédet (ÜmMon, október 28.) A király ma délben megnyitotta a törvényhozás őszi ülésszakát. A munkáspárt kormányának uralomra kerülése óta ez az első eset, hogy az uralkodó személyesen olvasta fel a trónbeszédet. A felvonulás a törvényhozás házához történelmi hagyományokon nyugvó pompával, folyt le. A koronát udvari diszhintón vitték. A walesi herceg kétlova'S hintón, a yorki herceg gépkocsin érkeztek a megnyitási ünnepséghez. Féitizenkettőkor megalakult a királyi palota előtt a menet s a királyi pár diszhintójába szállott. Elöl haladt a lovastestőíség pompázatos egyenruhában, ezután öt udvari diszhintó következett az udvari előkelőségekkel. A nyolcfogatu királyi disz- hintót a lovastestőrség újabb százada követte. A király és a királyné a menet útvonalán barátságosan integettek a felsorakozott éljenző közönségnek. Amikor a menet a parlament elé érkezett, egy ütegből negyvenegy ágyulövés dördült el. A király a parlamentben az öltözőből lépett a nagyterembe s ekkor kigyulladtak az összes csillárok. Az uralkodó trónbeszédében üdvözölte a birodalmi konferenciát és bejelentette, hogy az indiai alkotmányozó konferencia ülését is személyeién fogja megnyitni. A király annak a reményének adott kifejezést, hogy az indiai konferencia értékes javaslatokkal fog szolgálni a kérdés megoldásához. A trónbeszéd a továbbiakban hangoztatja Anglia jogviszonyát az összes külállamokhoz. Á népszövetségi ülésszak munkájából különösen kiemelte a megtámadott, illetve háborúval fenyegetett államnak juttatandó pénzügyi segítésre vonatkozó egyezményt, majd aggodalmát juttatta kifejezésre az egyre növekvő munkanélküliség miatt. A törvényhozás házainak megnyitása után a diszmenet ugyanazon az utón visszatért a királyi palotához. A válaszirat vitáját délután négy órakor kezdették meg. ^V>A>WWWWWVWVWVWWWWWW»rfWWVWVA/V>»/W>/WVI IftA/VWWAlVWSW Mussolini háborús beszéde óriási feltűnést keltett Angliában és Franciaországban Az Echo de Paris áthidalhatatlannak látja a szakadékot Olaszország és Franciaország között — „Nem az a baj, hogy Mussolini háborús lehetőségekről beszélt, hanem az, hogy ez a lehetőség tényleg fennáll“ — állapítja meg a Daily Herald (Párizs, október 28*) Mussolini hétfői beszéde óriási feltűnést keltett. A jobb- és baloldali lapok egyformán támadják az olasz miniszterelnököt a revíziós gondolat emlegetése miatt. Az Echo de Paris szerint Franciaország és Olaszország között mély szakadék képződött, amelyet semmiféle diplomáciai mesterkedés nem hidalhat át. Mussolini úgy látszik meg akarta fölemlíteni Franciaországot és még egyszer meg akarta mutatni, hogy nem törődik a leszereléssel és a béke gondolatával, ha az olasz követeléseket nem teljesitik. Boris király esküvője még jobban megerősítette Mussolinit abban a bitében, hogy Délkeleteurópában minden úgy történik, aliogy ő akarja. Az angol suju is vezetőhelyen foglalkozik a beszéddel. A Daily Herald a következőket irja: Nem az a baj, hogy Mussolini háborús lehetőségekről beszélt, hanem az a baj, hogy ez a lehetőség tényleg fennáll. Az uj Európa mindinkább visszatér a régi keretek közzé és megindul a diplomáciai harc az antantok és szövetségek létrehozása körül. Az egész világ fegyverkezik és a Duce II. Vilmos császár hü utánzójának bizonyult, amikor olyan kardcsörtető beszédet tartott, amilyenre a volt német császár is büszke lehetne. Olaszország és Európa békéjére felettébb kívánatos volna, ha a Duce mérsékelné magát. Hervé bejelenti, hogy a Versailles! békeszerződés revízióját követel# cikksorozata után a magyar revízió kérdésével is foglalkozni akar Részletesen kifejti, hogy miben látja a német nevizió feltételest (Párizs, október 28.) Á Yictoire cinül lap főszerkesztője, Hcrve — amint ismeretes — legutóbb tiz cikket közölt lapjában a versaillesi békeszerződés revíziójáról. A budapesti Az Est cimii lap tudósítója beszélgetést folytatott Hervevel, aki részletesen fejtegette álláspontját. Hangoztatta, bogy a nagy kiengesztelő- désért és a régi egyensúly helyreállításáért küzd. Nem szabad többó keresni, hogy kinek van igaza, most már radikális intézkedésekre van szükség, mivel a helyzeten akadémikus viták, diplomáciai tárgyalások, népszövetségi tanácskozások nem segitenek. Szerinte helyes volna az, hogy Lengyelország visszaadná a németeknek a korridort, ezzel szemben a németek igyekezzenek reábirni a litvánokat, hogy csatlakozzanak Lengyelországhoz. Ilyen módon a lengyelek ntat kapnának a tengerhez. Ez a megoldás jelentős lépés volna a helyzet tisztulása felé, mert a német béke fullánkja a danzigi korridor ügye. Franciaországnak le kellene mondania az 1935 évre előirányzott Saar-vidéki népszavazásról, mivel nem kétséges, hogy ez a németek javára fog eldőlni és mert az arról való lemondással nagylelkűséget gyakorolnának. Franciaorság ne emeljen vétót Ausztriának Németországhoz való csatlakozása ellen, mivel ez úgyis meg- akadályozhatatlan. Ezenkívül Franciaország adja visz- sza Németországnak Togót és Kamerunt, amely területek Franciaország lakosságának csökkenése miatt számára úgyis szükségtelenek. Végül szükséges volna, hogy Franciaország engedje meg, Németországnak hozzá hasonló mértékben való felfegyverkezését. Németország úgyis fegyverkezik és a franciák egy ilyen lépéssel békés szándékaikat bizonyítanák. így a németekkel közös plattformra jutva, kényszeríteni kellene és-lehetne Ame• rikát a háborús adósságok elengedésére. A német revizió után, vagy azzal cgyidőben a magyar revízió is elkerülhetetlen, ennek sorsa azonban a német revíziótól függ. Elmondotta Herve, hogy közelebbről a magyar revízióról is fog cikkeket Írni. A magyarok nagyon sok szolgálatot tettek Európának, amikor útját állották a keleti betöréseknek és Európa ezt a szolgálatot nem felejtheti el. Felemlítette, hogy ő a háború alatt nagyon sokat tett a kisantant államok érdekében s véleménye szerint az ő sajtókampányának köszönhető Romániának az antant részéről történt gyors katonai megsegítése. Lehet, hogy pillanatnyi állásfoglalása népszerűtlen Romániában, de hiszi, hogy a nénié - francia revíziós megegyezések után a középeurópai is megoldható lesz. Kölcsönös engedékenyAgre és ezen felépülő végleges megbékülésre van szükség, amelyért mindenkinek áldozatot is kell hoznia.
