Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-27 / 239. szám
V. A etwa! iparkamara tanácsüléséé tiltakoztak a vásárbiztosok önkénye ellen s a vásári szabályrendelet betartását követelték A hatóságok ianyhasága miatt a hunyadmegyeí vásárokon szenzációs trükkökkel dolgozó veszedelmes szélhámosok férkőztek a tisztességes vásárosok közé A kirakóvásárok ellenőrzésére nagyobb figyelmet kel! fordítani (Déva, október hő 25). A báIezeai kisiparosok vasári sőréiméivé! kapcsolatosan éppen a Keleti Újság „Magyar Kisipar“ rovata volt az első, amely rámutatott arra. bogy a vásárosok ügyeit és sérelmeit rendezni kell. A sérelmek legnagyobb része abban nyilvánult s ma is abban nyilvánul meg, bogy a helybeli kiskereskedőknek és iparosoknak nem adják meg azt a helyet a kirakóvásáron, ami őket ténylegesen megilleti. Ezeket a jogokat minden városban az úgynevezett vásári szabályrendelet írja elő, aminek a létezéséről az illetékes hatóságok vagy nem tudnak, vagy annak tartalmát nem ismerik, avagy nem akarják betartani, mert az ilynemű sérelmek már olyan hatalmas mérvben nyilatkoztak meg, hogy a kiskereskedők a dévai iparkamara legutóbbi tanácsülésén a legnagyobb felháborodással beszéltek ezekről.^ Cărpinisan szászvárosi mészáros kérte a kamara elnökségét, hason oda, hogy a helybeli s a megyei iparosokat a vásárokon ne dobálják ide-oda. A helyzet ugyanis ma az, hogy a megyei iparosok és kereskedők helyzete vásáronként változik, am.i nem szabály- szerű és meg nem engedett dolog. Egv vaj- dahunyacli kereskedő pedig felszólalásában feltárta, hogy egy alkalommal éppen Hátszegen a városi rendőr elkergette a helyéről, sőt még meg is rugdalta s ugyanez történt meg vele Marosilyén is. Ezzel kapcsolatosan fíéhman Zsigmond dévai kereskedő, kamarai tanácsos, felvilágosításképpen elmondotta, hogy a vásári szabályrendelet értelmében az első helyek a helybelieket illetik meg, azután sorrendben a többi helységekben lakókat. Az is elő van írva, hogy egy kereskedő vagy iparos milyen nagyságú helyet foglalhat el. Például a készruhá- sok egv kétszer 4 méteres helyet s ha még egy sátrat akarnak, akkor csak az utolsó sátor után kaphatnak helyet, ha. van. Úgyszintén a^ sátrak elhelyezése kor szerint is elbírálandó, mert a legöregebb vásárost illeti meg a legelső hely minden szakmánál. Héhmann tehát felhívja a kamara vezetőségének figyelmét arra, hogy a sérelmek megszüntetése érdekében a kamara vezetősége a vásári szabályrendelet betartását követelje mindenütt, hogy a kereskedők ne legyenek a vásári biztos kénye-kedvé- nek kiszolgáltatva. Az ilyenirányú intervenció megkezdését a kamara vezetősége be is ígérte. Panaszos beadvány a vásári szélhámosok miatt. Itt kell megemlékeznünk arról is, hogy a bunyadmegyei vásárosok még a mult évben a dévai kamarához panaszos beadvánnyal fordultak a vásári szélhámosok miatt. Ez a beadvány; szóvá teszi, hogy az úgynevezett 35 lejes sátrakban a pénzzel s. az áruval szélhámoskodás folyik, ami a tisztességes kereskedelemnek árt. A 35 lejes sátrak nem csak egy helyet, hanem több helyet foglalnak el s a hatóságok Ianyhasága teszi tehát lehetővé azt, hogy a hunyadmegyei vásárosok közé szélhámos bandák férkőztek, ami a tisztességes kereskedelemnek valósággal az életére tör, mert annyira megrendíti a bizalmat a vásárosokban, hogy a közönség vásárlása szinte lehetetlenné válik s ha vásárol is valamit, anv- nyira ellenőrzi a vásárost, hogy a forgalma legalább a háromszorossára csökken. A mai vásárlásoknál ugyanis a vevő tíz esetben legalább hatszor újra megméri az árut. mert többször előfodrult. hogy becsapják a közönséget. Jegyzőkönyv van a kezünkben például' az alábbi esetről. Nagy László hosdáti ember 12 méter vásznat vett a hunyadi lAmikóc a .vásznat _ a szomszédos megmérte, két méter hiányzott, pénzéből pedig 120 lej. mert 1000 lejussál vásárolt. Ha néhány centit lop le a mérés alkalmával a vászonból. ezt nevezik .,vucsni“-nak. ha pedig egész métert enged vissza a mérésnél, akkor „pékkel“ s oly ügyesen csinálják, hogy észre se veszed. Kevesebb pénzt pedig úgy kapsz vissza, hogy amikor a százasokat számolja, tulajdonképpen a saját kezében visszatart egyet, vagy kettőt a százasok közül s ba azonnal nem számolod meg, nem tudod hol csaptak be. Egy pár alkalommal azt is megtették, hogy az átnyújtott 500 lejest százassal cserélték ki és abból adtak vissza. Mindezt olyan ügyesen csinálják, hogy aki nem biztos a dolgában, az nem is kételkedik a vásárosban s hajlandó azt hinni, hogy valóban csak százast adott át. A szélhámosok több sátorban dolgoznak. Nincs szükségük sok árura, mert úgynevezett kibontott sátrakat csinálnak, ahol néhány vég vászonnal az egész sátrat be lehet tölteni. Amig a vásárosoknak szabályszerű egyesületük volt, addig a vásári megbízott tiltakozott az ellen, hogy ezeknek az alkalmi, megbízhatatlan elemeknek helyet adjanak a piacon. Ma ők vannak legelőször kinn a piacon és foglalják le a maguk részére a legjobb helyeket. Hogyha a szabályrendeletet végrehajtják, akkor ezek a szélhámosok a maguk részére nem kapnak sátrakat. Vagy ha kapnak is, csak nehányat és nem az első sorokban. Tudniillik, ezeknek az alkalmi vásárosoknak a háta mögött mindig egy kereskedő áll, a;ki megbízatást ad részükre. ‘ Már közszájon forog, hogy egy-egy vasát alkalmával ezek a vásárosok személyenként 3009 lej többé-kevésbbé illegális hasznot hoznak a megbízható kereskedő részére. Mert hatóságilag nem lehet ellenőrizni, amint nem ellenőrizhetők a zsebmetszők sem, de az tény, hogy a vásárló közönséget félrevezetik, becsapják és olcsó szélhámos trükök- kcl dolgoznak. Nagyobb gond fordítandó a vásárok ellenőrzésére. A dévai iparkamara vasárnapi tanácsülésének a határozata alapján remélhető, hogy a hatóságok a jövőben nagyobb gondot fognak fordítani a kirakó-vásárok ellenőrzésére. Be kell tartani mindenekelőtt a vásári szabályrendeleteket s a régi kereskedőknek vissza kell adni a régi vásári helyeket s ugyanakkor lehetetlenné kell tenni, hogy tisztességes kereskedőt bántalmazzanak s éppen a hatóságok emberei rugdalják meg őket. Ha ez meg lesz, akkor meg lehet akadályozni azt is, hogy egyesek csalással vagyonokat szerezzenek. Felháborító dolog, hogy kereskedők közönséges zsebmetszőktel állanak összeköttetésben és olyan módon használják ki őket, ami* tisztességes kereskedelemre megalázó. Nagyobb figyelem fordítandó az iparengedélyek ellenőrzésére is. Sok esetben az ipar- engedélyek elévültek, tehát a hatóság maga keli kikérje a vásárosoknak a névsorát, hogy annak a segítségével megállapítsa, hogy kinek van joga a vásárokon részt venni. Szigorúan kell védeni a vásárosok érdekeit, de ugyanakkor ellenőrzést is kell gyakorolni, mert különben a tisztességes kereskedők maholnap nem tudnak kirakodni. Ha a régi kereskedők részére rossz helyeket adnak, a sorrendet nem tartják be. akkor a régi kereskedők elkedvetlenednek, visszavonulnak és helyet adnak az alkalmi kereskedőknek és szélhámosoknak. Mindez azonban nemcsak Hunyadmegyé- ben. hanem a többi megyékben és városokban is állandó panasz tárgyát képez:, tehát a kereskedőknek és iparosoknak egyetemes érdeke, hogy az egész rendszert megváltozik. k,) vásáron. sátorban. .tassak, — A kereskedők és iparosok országos biztosító Intézete. Már régóta elkészült a törvény az iparosok és kereskedők biztosító intézetének a felállításáról, ami mindezideig nem történt meg, habár ennek a szükségességét mindenki érzi és tudja. Ennek a hiánynak a pótlására a Tg.-Magurele-i iparkamara titkára érdekes tervezetet dolgozott ki, amit tanulmányozás végett az összes társkamaráknak szétküldött. így érkezett meg a tervezet Kolozsvárra Is a kamarához, amely több kolozsvári kereskedőnek és iparosnak megmutatta azt, hogy arra vonatkozólag az észrevételeiket megtehessék s később egy tanácsülésen állást foglalhassanak. A tervezet szerint az összes iparosok és kereskedők kötelező- lég tagjai lennének a biztositó intézetnek. A tervezet szerint a hozzájárulási kulcs úgy állapíttatnék meg, hogy a tagokat három kategóriába sorozzák. Első kategóriába tartoznak azok, akiknek évi jövedelme 50.000 iejen felül van, a második kategóriába, akiknek jövedelme 20.000—50.000 és a harmadik kategóriába azok, akiknek a jövedelme 20.000 lejnél kisebb összegben van. hivatva megállapítani. A hozzájárulási kulcs évente az első kategóriánál 10, a másodiknál 7, a harmadiknál 5 százalék. Ha a biztositó intézet megalakul, akkor a befizetett összeg ellenében a tagok kapnának rokkant, öregségi nyugdijat, betegség esetén ingyen orvost és kezelést, temetkezési segélyt és a hátramaradottak pedig nyugdijat. — A cipész- és csizmadiaiparosok nagygyűlése. A kolozsvári cipész- és csizmaöiaiparosok vasárnap, okt. 25-én délelőtt 11 órakor az Ipartestület helyiségében nagygyűlést tartanak, hogy megbeszéljék a szakmai kongresszuson való részvételt és egy anyagbeszerző szövetkezet létesítését. A mult vasárnap a cipészek külön együtt gyűltek össze, azonban érdembeli határozatot nem hoztak s csak arról döntöttek, hogy a mozgalomba bevonják a csizmadiákat is. A cél az, hogy minél nagyobb legyen azoknak a száma, akik egy szervezetbe tömörülve megalakítsák az anyagbeszerző szövetkezetét. — Beszámoló a szabóiparosok szövetségének budapesti jubileumáról. A budapesti szabóiparosoknak a jubileumán, amint azt már megírtuk, a kolozsvári szabóiparosok részéről Németh István szabómester vett részt, aki hétfőn, október 27-én este 7 órakor az Ipartestület székhazában a tapasztalatairól beszámolót fog tartani. Ez a beszámoló már csak azért is érdekesnek Ígérkezik, mivel Németh István a modern szabászat és divat bemutatásáról fog beszélni, ami a szaktársait közelről érinti. Az előadás iránt a szabóiparosok körében nagy érdeklődés nyilvánul meg és előreláthatólag a beszámolón sokan fognak résztvenni. . — Nagyváradon megalakult az építőiparosok szövetsége. A múlt vasárnap az iparoskor helyiségében az építőiparosok szövetsége megalakulj. Ez a szervezet volna hivatva arra, hogy a 15 évi építőipari pangást mozgalmasabb épitöviszonyokkal cserélje fel. A szövetségnek lenne a feladata, hogy kieszközölje az állami és városi közmunkákat és abból arányosan részeltessen mindenkit, de ezenkívül is rendeltetése volna, hogy a munkanélkül való építőiparosok túlzott adókkal való megterhelése ellen is védeteast nyújtson. A most megalakult építőiparosok szövetsége előtt ezer probléma áll, amiknek a megvalósítása dönti el, hogy a szövetség megfelel-e vagy nem a hivatásának. I Arainkat LESZáiUTorruic! I Világszerte' több. mint 30.000 drb. forgalomban. fa tüzelésű, légliitéses, lolytonégó kályha, 10Ä24 órán át egy normál szobát. Nagyabb típusok 3—4 szobás lakásokat is egyenletesen fiitenek. Legtakarékosabb, ieghigienikusabb fűtés. / Árlapot díjtalanul küld SSEÁN'TÓ IÍEZSŐ és FIA redőny* ős kályhásifăra ©redea-N.-Várad Kályháinkból állandó lerakat az összes vidéki városokban. — Acéllemez redőnyök. E=s!ingeni íaredőnyök. Lerakat: BARZSl. WASÜZÍ.ST, SA&.AM9M US, tífcf.SIfí&Sí K®L9S$VAA, saéCHE&Yíí-TrÉSl
