Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-27 / 239. szám

,'N TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24268—927. CIof Kolozsvár, 1990 október 37 Hétfő UDAPES^ 1 & ■ ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 int 1200 lej, félévre 300 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. Ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 04. 1 XIII. évfolyam 239-ife szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévit 15 pengő. 1 Egyes szám ára 20 fillér. A magyar társadalom találkozója Irta: Paáí Árpád Az ország összes magyarságának minden vidékről való népi megbízottai most szombaton és vasárnap Szatmáron nagygyűlést tartanak. Külső formájá­ban ezt a magyar népi organizációt jelenti az Or­szágos Magyar Párt ottani közgyűlése. A magyar­ságnak, mint magyar jellegű társadalmi összeség- nek a megjelenését, minden megkülönböztetés nél­kül, mely egyébként vallási, foglalkozási, vagy osz­tályhelyzeti alapok szerint meglehetne. Ami különösen az osztályhelyzeti különbséget illeti, az a népkisebbségi magyarságon belül amúgy is. mindjobban elhalványul. Nincsenek közöttünk rangosak és kevésbé rangosak, mert egyformán megpróbáltatottak vagyunk. Legfölebb a testi mun­ka és a szellemi munka túlnyomó jellegzése ad bi­zonyos foglalkozásbeli elkülönülést, mely a népi alaprétegeken az értelmiségi osztálynak, mint kö­zépfokú társadalmi fölemelkedésnek a körvonalait mutatja. De ez a fölemelkedés se a különválást, a hatalmaskodó uraskodást jelenti, mert népkisebb­ségi helyzetünkben minden üres uraskodás lehe­tetlen. Ilyen lukszusokat meg nem engedhetünk magunknak. Tehát ami középfokú társadalmi ré­tegződés mutatkozik nálunk, az inkább csak a szel­lemi munkában való tulnyomóbb részvételt jelenti, vagyis a munkamegosztásnak bizonyos módját. Még ebben is megvannak a keveredések, az egy­másba folyások. Szellemi munkásaink is testi mun­kában, s gazdasági foglalkozásokban sokszor talál­nak életük fenntartására kiegészítést, viszont testi munkásaink és a gazdasági foglalkozásokban kiváló egyéneink mind jobban feltűnnek a tisztán szellemi vonatkozású munkában, sőt egész jövendő művelő­désünk irányait egészséges befolyásolás alá veszik. Aki ezt a fejlődési folyamatot a mi kisebbségi ma­gyar társadalmunkban meg nem látja, az nem is tudja helyesen megitélni, hogy az életösztön ön­kénytelenül is milyen mélyreható és milyen re­ményteljes átalakulás útjára terelt minket. Minden gyötrelmes vívódásunk ellenére, s még egymás félreértő látásai ellenére is a tény az, hogy mind több ponton észrevesszük egymást. Észre­vesszük az összefüggésünket, az egymásra utaltsá­gunkat. Meglátjuk azokat az egyszerűségeket és szinte névtelen okokat, amiktől lényegesen függ helytállásunk és megmaradásunk, s amiket eddig olyan természetes meglevőknek vettünk, hogy jó­formán nem is gondoltunk rájuk. A táplálkozás, a családanya egészsége, a gyermekek tudása, s mes­terségekben és foglalkozásokban való elhelyezkedése, az ifjúság pályaválasztása, a falu apró gondjai, a városokban a különböző foglalkozásúak egymásra találása, ezek és más hasonlók ma már nem egyéni problémák előttünk, hanem közösekké kezdenek válni mindjobban. Kezdjük megtalálni az egyszerű kérdésekben, az egyesek apró nyügösségeiben a közös sorshatározókat, saját életünk mélységeit. Szerintem ez a fejlődési folyamat sokkal fon­tosabb minden politikai külső sikernél és minden hangos, vagy feltűnő nagyakarásnál. A politika és politizálás eszközi jelentőségű, ellenben népki­sebbségi társadalmunk belső összhangja, egymásra találó összetartása több az eszköznél. Az egyesek tűrhető életviszonyának a jövőbeli elkövetkezése van benne, az önsegítés állapotának egy egész nép- kisebségi társadalomra való kiterjedése érlelődik ki ekként. Tehát ilyen irányba vezető célként kell látnunk ezt a társadalmi egymásba szerveződé­sünket.. A keret a magunk néni egysége. Az összefűző erkölcsi erő a saját nyelvünk és a saját nemzeti érzésünk. De anyagi erő és: anyagi megalapozás is kell, hogy ebben a keretben az egyesek megtarthas­sák magukat. Mi az anyagi erőnk? A tőlünk kitelő munkának az egyesítése, a t ölünk kitelő vagyonnak is saját közös érdekünk szerint való gyümölcsözte- tése, termelő lehetőségeinknek és munkaalkalma­inknak saját embereink részéro való biztosítása, fogyasztó képességeinknek is saját termelésünkhöz való csoportositása, s fölöslegeinknek saját szegény­ségünk íelsegitésére forditása. Anyagi erőnk tehát az, ha munkánkat és vagyonúnkat népkisebbségi nemzeti életünk erkölcsi közösségébe gyűjtjük és szervezzük össze. Saját külön nemzeti érzésünk igy válik társa­dalmi életünk olyan erős tartalmává, ami nem hiú­ságokat hajszol, nem üres szólásokban éli ki magát, h„nem az egyesekbe életbizalmat önt és a boldogu­lás gyakorlati lehetőségeit fogja mindenki számára megadni, aki a mi népkisebbségi nemzeti közössé­günkbe tartozik, óriási - őség az, amit a mi közel kétmilliós népi;...ebes. J,. tömegjük öntudatos nemzeti összetartása ilyen gyakorlati életiráuyok- ban ki tud fejteni. Osztályok, vagy foglalkozások szerint való széttagozódásunk csak ezt az óriási életlehetőséget forgácsolná széjjel, s ami ilyen szét- tagozódás eddig opportunuskodás okából történt is közöttünk, az mind világosan az eredménytelen­séghez jutott. Bánk nézve egyetlen helyes ut, s egyetlen természetes mód a népkisebbségi létben való nem­zeti összetartás. Még gazdasági bajaink leküzdésére is csak ez az egyetlen módunk, mert mi népkisebb­ségi sorsban a hatalmi politika részéről a magunk sorsának megfelelő, különleges támogatást egyálta­lán nem remélhetünk. Magunkon a magunk erejé­ből, tehát a magunk összetartásából kell segíte­nünk, hogy az Isten is megsegítsen. A mostani szatmári magyar nagygyűlésnek különösen ebből a szempontból van meg a jelentő­sége. Egész kötetnyi az az előmunkálat, amit a ma­gyar párt gazdasági szakosztálya kidolgozott. Át- fpntolt, minden lehetőséget számbavevő, minden bajt kitapogatni akaró részletezések vannak eb­ben az előmunkálatban. A nagygyűlés nem nép- gyülési hangulatok között, hanem az előre megfon­tolás és a kérdésekről való előzetes alapos tájéko­(Buka rest, október 25.) A tegnapi nap folyamán Galacon letartóztatták Moise Hai- movici kereskedőt, a „Pacific“ cég társtulaj­donosát. Ploestiben Savinescu Joan és Gkeor- gbe Marius-t, valamint a besszarábiai Ta- bara Vasilet vették őrizetbe. Utóbbinak la­kásán számos levelet találtak, amelyek bű­nösségének kétségtelen bizonyítékát szolgál­tatták, valamint nagyszámú lázitó röpiratot is. Kisenevben Voroskliőv mérnökön kivül 3 kereskedőt is lefogtak. Ma éjjel a fővárosban őrizetbe vettek egy őrmestert, aki a hadügyminisztérium zódás állapotában határoz a teendők irányai és céljai felől. Öntudatos közgazdasági felfogás kiala­kulásának és összegeződésének a folyamata ez, mely éppen most, a mindenirányu gazdasági válság kö­zött, különösen kispolgárságunk és falusi kisembe­reink javára igen időszerűen fog hatni. A népkisebbségünk közművelődésére ható kér­désekben is lelki találkozót hoz össze a nagygyűlés. Ennek a találkozónak is az lesz az irányvétele, hogy induljunk ki a> magunk szegénységéből és egyszerűségéből, s találjuk meg az önmagunkon való segités természetes módjait. Különösen fontos ennek az önmagunkból és önmagunkért való cse­lekvési folyamatnak az életre kelése szempontjá­ból, hogy női társadalmunk és ifjúságunk is szer­vesen belekapcsolódik a munkába, s a falu és város közötti összefüggések, egymásról tudások és egy­más iránti önzetlenségek útját fogja járni. El nem maradhat ennek az a hatása, hogy társadal­munknak úgy a családban, mint a jövő nemze­dékben meglegyenek a tudatos megalapozásai, 3 onnan is az összetartás melegsége tudjon kiáradni. Népkisebbségünknek persze a saját társadalmi mélységein kivül megvannak a politikai, sőt nem­zetközi problémái is. Ezen a területen is van hát­terünk, mely védelmünkre és hasznunkra szolgál­hat. De _természetes __ hogy ezek inkább esz­közbeli jelentőségűek, s nem célok. Cél az, hogy népkisebbségünk saját társadalmi összetartásában találja meg gazdasági és közművelődési boldogulá­sát. A szatmári nagygyűlés kevés politikai kihang- sulyozást fog hozni. Inkább csak hozzánk fog szó­lam, nekünk fog szólani, hogy bizzunk magunkban, s ami társadalmi fejlődést a szükségszerűség már ki kezdett fejleszteni bennünk, azt tegyük tuda­tossá és olyanná, ami bennünket még jobban ösz- szekapcsol. A nyelvünk által adott természetes élet­kort töltsük meg nemzeti érzésünk gyakorlati okos­ságával, s szellemi haladásunk vágyának és eredmé­nyeinek minden legkisebb emberre való kiterjedé­sével. A szatmári nagygyűlés nem forduló lesz ebben az irányban, mert a fordulat már népkisebbséggé válásunk első fájdalmában megszületett. Nem for­duló lesz tehát, hanem még jobb kitárulás a ma­gunk mélységei felé. öntudatosságunk növekvése. Magunkba szállás, hogy onnan emelkedjünk. szolgálatában állott, továbbá Kühlbanm Fritz mérnököt, aki a bukovinai kémszervezetet vezette. _ i A sziguranca a katonai hatóságokkal együtt erélyesen folytatja a vizsgálatot. Cristescu, az állambiztonsági hivatal ve­zérfelügyelője ma délelőtt az osztrák követ­séget informálta a kémszervezetről, amely­ben oly sok osztrák állampolgár működött. Egyébként valószinü, hogy nagyszámú ki­utasítások is lesznek ezzel az üggyel kapcso­latban. , .— - 1 Á kémkedési affér miaff tömeges kiutasításokra készül a belügyminisztérium Újabb leianózia!ások Gaüacban és Kisenevben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom