Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-24 / 236. szám

3 XIII. ÉYF. 236. SZÁM. , *«•-* -»■^fcjCTpc-npyiawr. ,q xxm^zitej^^mavxäUäBBiaam Táviratilag' rendelték vissza Mircea Womit, a londoni romám követség kereskedelmi attaséi át, aki nem volt meg­elégedve Titulescu működésével Memorandumban hozla kifogásait a kormány tudomására (Bukarest, október 22.) Kedden érkezett az országba Londonból Mircea Nonu, a londoni követség kereskedelmi attaséja, akit Titulescu kívánságára hívtak vissza és akinek visszahí­vásáról annyi verzió keringett a lapokban. Most azután, megérkezése alkalmával világos­ság derült az ügyre, a visszahívás előzményei­re. Jól értesült helyről szerzett információink alapján módunkban van ezeket az előzménye­ket ismertetni. Mircea Nonu a nemzeti paraszt­párt ifjú nemzedékének egyik légképzettebb tagja. Igen jó közgazdász, aki előtt még nagy karrier áll. Az ambiciózus attasé, akinek diplo­máciai nevelésében jót jelentett Titulescu isko­lája, nem volt megelégedve a londoni követsé­gen tapasztalt állapotokkal és úgy érezte haza­fias kötelessége, hogy ezt a kormány tudomá­sára hozza. Jelentést tett tehát az általa ta­pasztaltakról és jelentéséhez olyan javaslato­kat fűzött, amelyek méltán haragították meg Titulescut. Mircea Nonu szerint nöküknek, Titulescunak a népszövetségi köz­gyűlés elnökévé történt megválasztását az an­gol sajtó megfelelően hozza ki és ezt az ese­ményt talán sehol sem méltatták olyan ke­véssé, mint Angliában. Titulescu, amikor em­bereinek valamely hanyagságára rájön, alapo­san leszidja őket, a követség alkalmazottai azonban elviselik a dorgatóriumot, mert vi­szont tudják, hogy Titulescu elnézi, ha nem dol­goznak nagyon sokat. Mircea Nonu dolgozni akart és nem akarta a szidásokat tűrni. Elküldötte merész kritikái memorandumát Bukarestbe, ahova azután táviratilag rendelték vissza, hogy számot adjon véleményéről és magatartá­sáról. ügy hirlik, hogy a visszahívott londoni kereskedelmi attasét az uralkodó kihallgatár son fogja fogadni. A kihallgatás eredményét nagy érdeklődéssel várják. Fusiénálnslt a Timislaita« Bihoreana és Victoria pénzintézetek a londoni követséget Titulescu mértékben elhanyagolja. teljes Általános román politikát folytat és teljes mér­tékben xeáfekszik a népszövetségi ügyekre. A genfi szereplés teljes mértékben megfelel Titu­lescu természetének és itt méltóan is képviseli az országot, közben azonban a londoni követsé­gen nem megy úgy a munka, ahogyan kellene. Maga, Titulescu az év 12 hónapjából nyolcat Londontól távol tölt, pedig éppen London az a hely, ahol az ország érdekében nagyon fontos és céltudatos munkát kellene végezni. A lon­doni követségnek valóságos kereskedelmi ügy­nökség szerepét kellene betöltenie és egy ilyen, jellegű követség vezetésére Titulescu nem al­kalmas. Erre a szerepre Mircea Nonu sokkal jobbnak tartaná Lugoseanut, Crisant, vagy Ti- leát, különösen Lugoseanut, akit szerinte ha­ladéktalanul ki kellene nevezni Titulescu he­lyébe, mig Titulescunak kellene adni a párizsi követséget, ahol egyéni kiválóságai talán még jobban érvényesülhetnének. A merész attasé azonban nemcsak a főnöke áthelyezését ajánlotta, rámutatott arra is, hogy a köveíségi titkár és sajtófőnök, akik egyénileg nagyon szimpatikus és képzett emberek, nem töltik be megfelelően hivatásukat. A külügy- minisztériumi sajtóiroda munkáját a’londoni követség nem támogatja, hanem még akadá­lyozza. Filotti hiába küldi ki a cáfolatokat az angol lapokban megjelent, sokszor súlyosan tá­madó cikkekre, azokat ott nem helyezik el. Ér­dekes, hogy még arra sem ügyeltek, hogy fő­(Temesvár, október 22.) A Timisiaya Takarék- ér Hitelintézet■ Rt. szanálása, illetve a nagyváradi Bihoreana és az aradi Victoria pénzintézetekkel va­ló fúziója hosszas tárgyalások után a realizálás stá­diumába lépett. A Timisiana a tegnapi napon meg­tartott igazgatósági ülésén, illetve közgyűlésén már ! is.határozta, illetve kimondotta a fúziót a Biho- reanaval és Victoriával. A két utóbbi pénzintézet igazgatósága a napokban megtartandó igazgatósági »IVWWWVWWV^i Dr. Sró! Bethlen |i László ff gazdasági h Faiskolája és szöl- Iőoltvány telepe. Kívánatra ingyen küldi árjegyzékét. Reteag, Jud. Someş KERTÉSZ SÓZSSf : Dalol a tenner és én hallgatom t.) ■ V­eimü színes, eleven, tengerész tárgyú novei- lás kötete megrendelhető a Keleti Újság könyvosztályátál, (Cluj-Ivolozsvár, Piaţa Unirii, Mátyás király tér 4 szám.) Az „Erdélyi Magyar Könyvtár“ kiadásá­ban megjelent'díszes kiállításit mii ára csak 60 lel, amelyhez a vidéki megren­delőnek 11 lei postaköltséget számítunk fel. w» ülésén, illetve közgyűlésén ratifikálja a fúziót. A fizetésképtelenné vált, majd kényszeregyez- séget kért három nagy román pénzintézet szanálá­sát, illetve fúzióját az a 200 millió lejes segély tette lehetővé, amelyet a nagyváradi, aradi és temesvári román betétesek és részvényesek anyagi károsodá­sának elkerülése céljából folyósított a kormány, illetve a Banca Naţionala. VaugoEn eistrák kancellár nem akar puccsof (Becs, október 22.) A nemzeti tanácsnak a folyó ügyek ellátására kiküldött állandó bizottsága ma össze­ült a választások alkalmából az államra háruló foko­zottabb költségek fedezéséhez szükséges póthitel ügyé­nek tárgyalására. A bizottság tárgyalásáról, amely éppen úgy, mint annakidején a főbizottsági tárgyalások, titkosak, a pár­tok cs a kormány közt létrejött megállapodás értelmé­ben vagy érdemleges jelentést, vagy legalább a tár- gyalás anyagáról rövid közleményt tesznek közzé. A Wiener Allgemeine Zeitung közlése szerint az ülésen Bauer Ottó dr. szociáldemokrata képviselő fel­olvasta a Frankfurter Zeitung tegnapi számának egyik cikkét, amely a Heimwehrck esetleges fegyveres pucs­Â kormánypárt összeesküvések terveivel vádolja Bratlanu Vintiia pártját A nagytőkések a toké ellen beszéltek Besszaráibiában — Mánia felkeresi Masaryk csehszlovák elnököt csáról szóló hireket közöl. A hír szerint ez a Heinmehr- puees a szociáldemokrata vezérek letartóztatásával kez­dődnék és a diktatúra kikiáltásával érné el tetőpontját. A cikk szerint a Heimwehr azért rendezné a puccsot, mert csekély esélyei vannak a választáson és semmi le­hetőséget sem látnak arra, hogy törvényes utón hata­lomhoz jussanak. A jelentés végül utal a november 2-ára Becsben bejelentett nagy Heimwehr-felvonulásra. Vaugoin szövetségi kancellár válaszában kijelentet­te, hogy ezek a híresztelések minden alapot nélkülöznek és a választásokat teljesen alkotmányos keretek között hajtják végre és az állam hatalmi eszközeit teljesen ke­zében tartja. (Bukarest, október 22.) A bukaresti sajtó élénken kommentálja a liberálisok kisenevi va­sárnapi ülésén elhangzott beszédeket, amelyek a lapok felfogása szerint a liberális párt halva- tolódását jelentenék. Tatarescu többek között kijelentette, hogy a liberális párt védi a tőkét, mint a rend és haladás eszközét, de ellensége a kapitalizmus túlzásainak, mivel ezek gyűlöle­tet, zavarokat és szenvedéseket okoznak. A párt a munkásosztály követeléseit meg akarja való­sítani s úgy tekinti magát, mint a kor eszméi­nek érdekében álló szervezett erőt. A Dimi­neaţa megjegyzi, hogy Tatarescunak ezek a ki­jelentései meglehetősen ellentétesek Bratianu Vintiia elveivel. Érdekes, hogy Duca kisenevi beszédében csatlakozott Tatarescu nyilatkoza­tához. A valóság azonban az lehet csak, hogy Besszarábia közel lévén Oroszországhoz, a he­lyi körülményekhez akarták a liberálisok sza­vaikat alkalmazni. Az összeesküvések vádjai. A kormánypárt lapja, a Dreptatea, a libe­rálisokat hármas összeesküvés tervével vádolja. Az elsőt a jelenlegi kormány ellen tervezik, A legélesebb rágalmazási hadjáratot akarják in­dítani az összes társadalmi rétegekben és a leg­határozottabban fogják ismételni vádjaikat. Ab adók, a munkanélküliség, a költségvetési le­szállítások, a tisztviselőkérdés, a mezőgazdasági adósságok problémája, mind agitációs anyag a liberálisoknak és munkájuk hasonlit ahhoz, amit 1907-beii kifejtettek. A földmiveseknek az adósságok elengedését és az adók csökkentését Ígérik, noha tudják, hogy ezek az Ígéretek nem valósíthatók meg. A második akciót a liberálisok a monarchi­kus elv gyöngitésére folytatják. A Dreptatea harmadik vádja az, hogy a li­berálisok valóságos konspirációt terveznek az ország nyugalma és rendje ellen. Még a Miro- neseu-kormány megalakulása előtt a liberális vezérek egy tanácskozásukon elhatározták vol­na, hogy a legszélsőségesebb eszközökhöz fog­nak nyúlni a jelenlegi kormány megbuktatása végett. Maniu külföldi útja. A sajtó értesülései szerint Maniu lemon­dott miniszterelnök közelebbről Becsbe utazik, ahol egy szanatóriumban fog pihenni. A mi­niszterelnök útjában ellátogat Prágába is és itt tárgyalásokat fog folytatni Masaryk cseh­szlovák köztársasági elnökkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom