Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-18 / 231. szám
gaegtssrnmi XIII. MT, UI. SZÁM. A ca na daí dan sa ef ai farmer-tragédiák, amelyek a kivándorlókat Is elsodorták — Ötezer kilométereket ntaxnak a canadal potyautasok, csakhogy kenyeret kaphassanak — A Keleti Újság montreáli tudósitójától — Montreal, október\ hó. A háború utáui evekben Canada Európa összes országaiban felállította az ügynökségeit és propaganda, színes leírások és ravasz kivándorlási hiénák utján Európa leszegényedettjeit és kalandor ösztönnel megáldottjait sikeresen csábította ki az állítólagos lehetőségek hazájába. A háború ideje alatt Canada úgyszólván teljesen uralta a világ gabonapiacait és az intenzivebb termelésben meggátolt európai hatalmak, különösen az antant, állandóak emelkedő árakon vásárolta a gabonanemüeket Ca- nadától és igy a canadai farmerek rövid időn belül hatalmas vagyonra tettek szert. Még a háború utáni első években is jó üzletnek bizonyult a farmerség, mert minden ország első dolga az volt, hogv a háború ideje alatt kimerült reserváit felfrissítse, így a háború utáni első években kivándorlásra birt emberek meg is találták az ígéret földjét Canadában. Az intenzív farmpolitika azonban csak az első években mutatta áldásait, miután a forszírozott farmtelepitések által előállott a buzafeles- leges idő. Most a farmerség ott tart, ahol Kö- zépeurópa őstermelői, hog" nem tud magán segíteni és nem lehet rajtuk segíteni. A háborús évek után a canadai farmerek szövetkezeti alapon kooperációkba tömörültek és megalakították a hires buzauoolt, amelynek Canada összfarmereinek 75%-a tagja volt. A buzapool éle tulajdonképpen az II. 8. A. mezőgazdasága ellen irányult. Az U. S. A. mezőgazdaságát le is gyűrte a pool és a pool hatásai súlyos tényezőként szerepeltek a buza világforgalmában. Csikágó lassanként második helyre szorult, Winnipeg meghódította és tartotta is az első helyet. Azonban Délamerika impozánsan fejlesztett mezőgazdasága csak alkalmas időre várt. Ez az alkalmas idő az 1929-es gazdasági év volt. Az abnormális meleg, az aratásidei éjjeli fagyok Canada 1929-es búzatermését teljesen tönkretették. Gyalázatos minőségű búzája nem tudott versenyezni Délamerika fényes minőségű búzájával. Délamerika^ jól kiépített kereskedelmi szervezete egymásután hódította el Canada legjobb piacait: .Kínát, Japánt, egyes európai államokat, úgyhogy úgy Canada, mint az U. S. A., amelyeknek még az 1928-as évből származott eladatlan feleslegeik voltak, kezdték pozíciójukat veszíteni. A newyorki és csikágói tőzsde érzékenyen reagált Délamerika sakkhuzására és ennek eredményei voltak a newyorki és csikágói gabona és értéktőzsde úgynevezett fekete hetei, amikor abnormálisán nagy értékek mentek veszendőbe. A tőzsdék fekete heteit még az anyagiakban igen erős Amerika, és Canada is megérezte és Amerika gazdasági lecsúszásának dátuma e naptól kezdődik. Súlyosan érintette a gazdaságig leromlás a kivándorlókat. A nyelv nem tudása miatt úgyis hátrányban voltak az itteni őslakókkal szemben és bár nem nyíltan, de titokban oly jellegű munkapolitika kezdődött, hogy elsősorban csak canadai angolt vagy franciái szabad elhelyezni a gyárakban. Természetes, hogy ilyen politika mellett a kivándorló az uccára szorult. A megváltozott viszonyok folytán a farmer is szükebbre fogta költség- vetését. Ennek az lett a következménye, hogy az elbocsátott farmmunkások a városokba özönlöttek és az ott levő munkanélküliek amúgy is igen súlyos helyzetét még súlyosabbá tették. Ez volt a helyzet tavalv ősszel. A tél szomorú volt a canadai frissen bevándoroltakra. Munka nélkül, földijeik jóvoltából élős- ködve, valahogyan áttelelték a szigorú telet abban a reményben, hogy a tavasz majd min: denért kárpótolni fogja őket, hiszen a canadai sajtó egész télen másról sem irt, mint nagyszabású közmunkák tavaszi megkezdéséről. Megjött a tavasz, de nem jött meg a beígért munka. A kivándorlók ezrei álldogáltak a gyárak felvételi irodája előtt, de gyenge eredménnyel: „no thing to day“ (semmi máma) és ez igy ment nao-nap^ után,. Canada uccáin csak munkanélküli kivándorlókat lehetett látni. Mindenki azt remélte, hogy e nagy munka- nélküliség láttára a kormány beszünteti a további bevándorlást ... de nem úgy volt . . . ugylátszik, a hajóstársaságoknak igen jó szerződéseik lehettek, mert a tavasz végével megindult az uj bevándorlók beözönlése. Nap-nap után más-más hajók ezreit hozták a remény- dus embereknek, kiknek reményei azonban füstté váltak, amint az első öregebb kivándorlótól a canadai helyzet igazi képét megkapták. De a bevándorlók csak jöttek és jöttek. E munkástultengésnek az lett az ^ eredménye, hogy a munkaárak igen lenyomódtak, úgyhogy egy szakmunkás ma annyit sem keres, mint amit tavalv egy napszámos keresett. De az alacsony bérek még rendjén volnának, ha munka volna. De nincs és nincs. Ez a helyzet kényszeritette lemondásra a King liberális kormányt és jutott uralomra a Benet konzer- vatvi kormány. A konzervatívok a bevándorlás azonnali megszüntetését hirdették és ma: gas védővámok által holmi iparfejlesztési program keresztülvitelét ígérték, hogy a nagyszámú munkanélküliek munkaalkalmat találjanak. Csakhogy a nagy gyárak máról holnapra nem nőnek ki a földből, és a munka- nélkülieknek még egynéhány szomorú hónapjuk lesz, amig a munkaprogram megvalósul — ha egyáltalában megvalósul. Mit csinál a szegény canadai kivándorló ilyen esetben? Hát „tarhál.“ Tarhálás alatt munkakereséssel egybekötött tanulmány és turista utat kell érteni. Óceántól Óceánig’ ingyen és bérmentve. Néha egy kissé veszélyes, mert az embert esetleg lependeritik a vonatról. A tarháló kimegy valamelyik pályaudvarra és elbújik egy szénaszál]itó, vagv áruszállító vagonban és ha szerencséje van és nem veszik észre, pár napon belül indul is. Gyakran nem is tudja a tarháló, hogy délnek, északnak, vagy kelet-nyugatnak viszi a vasút. Ha megunja a dolgot, vagy ha vagonját valahol lekapcsolják, úgy kimászik a búvóhelyéről és a vasút, térképein orientálja magát, hogy hol is van. Ha egy kis városkába vetődik, végigtapasztalja az ottani munkaviszonyokat, ha kap munkát, esetleg munkába is áll. Ha nincs munka, úgy szépen gyalog elballag a szomszéd vasúti állomásit, közben a; farmeroktól koldul (városban tilos a koldulás) és beszerzi a továbbutazáshoz szükséges ennivalót. A másik állomáson kezdődik a dolog elölről. Egyik-másik tarháló olyan helyre vetődik, hogy állandó munkát és. jó exisztenciát is talál. Vannak tarhálók, akik csoportosan utaznak. Ez már veszélyesebb, mert nagyobb fel- tiinést kelt, mint az egyes személy. De most, a nagy munkátlanság és nincstelenség idején harmincas és negyvenes csoportokban is tardiáinak és igy a nagy társasággal szemben még a vasút, sem mer agresszíven fellépni. Mert hát a tarháló közismerten elszánt ember ... , Sok-sok tarháló ily csavargás utján már nagy ismeretre tett szert, jól elhelyezkedett, egyike-másika jobban ismeri Canada földrajzát, mint egy földrajzprofesszor. Sokan a tarháláson keresztül a börtönt is megismerik. De itt a tarhálók közt a börtön csak mint jó pihenőhely ismeretes, hol is az emberra további tarhálásra gyűjt erőt és idegeket. Akad olyan tarháló is, aki a tél végén igen jól fizetett állását hagyja ott és tarhálni kezd megint. , . . Csakhogy ebben az évben rendkívül sok a kétségbeesett tarháló, ki nem mükedvelés- ből tarhál, hanem keserű kényszerből és reménytelenül. T . Ezért azt izenem az európaiaknak, tegyenek le kivándorlási szándékukról, kellemesebb' dolog Kolozsvártól Váradig vasúton utazni, mint Montrealtól Vancuverig tarhálni, ami nem kevesebb, mint 5000 km. Szomorú világ jár a magyarokra Canadában az Urnák 1930-ik esztendejében. Hőniges Dezső. >A^VWWW\«WWWW>^A^ 360.000 lejes váltóhamisítás miatt feljelentést adtak be az ügyészségen egy kolozsvári üzletember ellen (Kolozsvár, október 16.) Érdekes feljelentést adott be a napokban Fischer József dr. ügyvéd Blatt Dávid ügyfele nevében az ügyészséghez egy Izsák Simon nevezetű kolozsvári üzletember ellen, aki egy bécsi, exportüzletekkel foglalkozó cégnek a kolozsvári megbizottja. A feljelentés súlyos váltóhamisítással vádolja Izsák Simont. Izsák Simon üzleti összeköttetésben volt Blatt Dáviddal, akivel együtt bonyolítottak le több exportüzletet. Különösen élőmarhákat szállítottak nagy számban külföldre. Egy ilyen ügylet lebonyolítása alkalmával Blatt Dávid és Izsák Simon úgy egyeztek meg, hogy az esetleg felmerülő veszteségeket közösen fogják viselni. Az üzletet tulajdonképpen Izsák Simon végezte s Blatt Dávid, megállapodásuk értelmében — az esetleges veszteségek kiegyenlítésére — egy biankó váltót adott át Izsáknak azzal a kikötéssel — s ezt külön is írásba foglalták — hogy a váltót nem. állíthatja ki semmiesetre sem 50.000 lejnél magasabb összegre. Az üzlet befejezése után, tekintve, hogy veszteségek nem merültek fel, az Izsák kezében lévő váltót nem kérte vissza Blatt Dávid, gondolván, hogy most már amúgy sem fogja az azt felhasználni. Izsák Simon azonban egy alkalommal a váltót Blatt megkérdezése és tudta nélkül kiállította és pedig 360.000 lejnyi összegre. A váltót azután leszámitoltatta az egyik kolozsvári banknál, felvévón a teljes összeget. Mivel a lejárat napján a banknak senki sem fizette ki a váltót, az, mint aláírót, Blatt Dávidot szólította fel az összeg kiegyenlilésére. Blatt Dávid biztos lévén arról, hogy neki az illető banknál nincs váltója, nem intézkedett I annak kifizetésére nézve s igy a váltót megőva- tolták, majd pedig a törvényes eljárást is megindították az összeg behajtására. Blatt Dávid csak ekkor vette észre, hogy komoly a dolog s ekkor kezdett neki a váltó eredete kinyomozásának. Könnyen megállapibotta, hogy a 360.000 lejes áltála aláirt váltó tulajdonképpen az, amelyet ő adott át annak idején kitöltetlenül Izsák Simonnak, aki visszaélve azzal, jogtalanul vette fel a 360.000 lejt. Érintkezésbe lépett Izsák Simonnal s felszólította, hogy váltsa ki a banktól a váltót. Izsák Simon semmit sem tett azonban s erre Blatt Dávid megtette feljelentését az ügyészségen ellene, váltóhamisitás cimén. Az ügyészségi kihallgatások már meg voltak az ügyben s most a vizsgálöbiró munkája következik, aki rövidesen megkezdi a vizsgálatot. Kertész József: lg „Dalol a tenger és * én fjallgaíom“ cimü színes, eleven, tengerész tárgyú novel- lás kötete megrendelhető a Keleti Újság köny vosztályától, (Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii, Mátyás király tér 4 szám.) Az „Erdélyi Magyar Könyvtár“ kiadásában megjelent díszes kiállításai mü ára csak 60 lei, amelyhez a vidéki megrendelőnek 11 lei postaköltséget számítunk fel.
