Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-18 / 231. szám

TAXA POSTÁUL PUL TTTS TM Cin/- Ko le ss vér. 1930 október IS, SzOSísB&t ■ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 694. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON; 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév« 15 pengő. szám ára 20 fillér. Még Mamutól követelte Titulescu a londoni kereskedelmi attasé azonnali visszahívását A kormány tagjai a szinajai vonaton tartották meg a miniszter­tanácsot — fóironescu tiltakozott az ellen, hogy a kormány provi­zórikus jellegű volna - A kisebbségi kérdés a kormányprogramban A közigazgatási törvény módosítása  patriarcha lemondj ha jövedelmeit redukálják Titulescu között keletkezett volna, a londoni követség két tisztviselőjének Titulescu tudta nélkül a kormányhoz intézett memoranduma miatt Egyes la-pok szerint Titulescu ezért ál­lását a kormány rendelkezésére is bocsátotta volna. A liberális Ordinea cimü lap legutóbbi száma most már úgy magyarázza az esetet, bogy Maniu került volna ellentétbe Titulescu-! val és ez is egyik oka lett volna Maniu távo­zásának. Jól informált körökből szerzett információnk szerint az Ordincanak ez a kombinációja egyál­talán nem felel meg a valóságnak. Titulescu valóban küldött egy táviratot Maniu Gyulához s kérte Mircea Nanu követségi attasé visszahí­vását. Maniu rendkívül meleghangú távirat­ban válaszolt és közölte, hogy a kormány az attasét nyomban vissza­hívta. így tehát ez a táviratváltás nem lehetett vala­milyen konfliktus kiinduló pontja. mét Pompiliu Joanitescut kellene kinevezni, azonban olyan személyi tekintetek merültek fel, amelyek ellenjelöltet állítottak vele szem­ben. A munkaügyi minisztériumnál feltétlenül szükségesnek tartják egy orvos-szakértő állam­titkár működését, aki az egészségügyeket in­tézné. Hatieganu miniszter intézkedett a színházi koncessziókról. Hatieganu Emil munka- és egészségügyi miniszter csütörtökön kezdte meg tulajdonkép­peni miniszteri ténykedését, összehívta a mi­nisztériumi tisztviselőket s megadta számukra a szükséges irányításokat. így most már elinté­zést nyer a magyar színházi koncessziók ügye is, amiket Rcbreanu mindeddig azért nem in­tézhetett el, mert a kormányválság miatt nem rendelkezett a szükséges felhatalmazással. SZATMÁR FELÉ Erdélyből és Románia mindem magyarlakta vidékéről Szatmár fele készülődnek a magyarság megbízottai. Összegyűl ennek a nehéz kisebbségi életnek minden magyar gondja, lelkiismeretű, fel­adata és minden lelkiismeretessége a feladatok vállalására. Ennek a küzdelmes magyar létnek a szenvedőén érző szive és a nemzeti akaratnak ne­mes elszántsága tárul fel a szatmári nagygyűlésen, ahova elindul minden faluból az apró kis magyar gyermeknek panaszos magyar fájdalma és eegitsé- getkérő, reménységgel áldott révedező tekintete. Ahova elviszik a jó emberek azoknak a. legszegé­nyebbeknek a nyomorproblémáját is, akiket a leg­mélyebbre sújtott le a nehéz idők gazdasági meg­próbáltatása. Ahol megjelenik minden kisebbségi magyar erőfeszítésnek, törekvésnek, minden be­csületes magyar gondolatnak a képviselete, hogy az egyetlen csallhatatlan nemzeti erőforrásnak, az összefogásnak ténye ragyogjon fel a ködbe fátyo- lozódott reménység csillagaként. Szatmár felé fordul a magyar lelkiismeret és valami biztatót vár ebben a zord világban, amely úgy telitve van bizonytalanságokkal, az egziszten­ciák fennmaradásának megrendülésével, air.iuél jobban talán sohasem volt. Az öröm, a holnapi nap­nak megnyugtató kilátásai ritka vendégek a családi otthonok fészkeiben és senkinek a számára nem nyújt megvigasztalódást az, ha azt hallja, bogy nemcsak a miénk, hanem az egész világnak a gaz­dasági helyzete válságos. Ami kijutott a világ szá­mára a háború következményeiként, abból a vál­ságból a legzavarosabb, legmonstruózusabb rész esett Romániára és ezt sem egyenlő arányban vi­selik az ország népei. Ami rászakadt a magyar ki­sebbségre, az a megpróbáltatás felmérhetetlen a nagyságában és következményeiben. Senki sem hi­vatott arra, senki sem vállalja azt, hogy felmérje ennek a magyar nyomornak a nagyságát és számol­jon a mi javunkra a pusztulás eshetőségeivel, csak a mi magyar közösségünk, amelynek tudatos élet- akarata teremthet a romok helyén is uj mezőket a gyümölcsös termelésre. A világnak jól mehet a sora, könnyen, vagy nehezen viselhet el kisebb és nagyobb válságokat, a mi magyar sorsunkat nem viszi senki magával, ha mi magunk elejtettük. Ki­állottunk sok nehéz küzdelmet, megjártuk a kisebb­ségi kálváriának vértövises útjait s amit kiállot­tunk, amit elszenvedtünk, amivel eddig szembenéz­tünk, mindaz újabb és újabb bizonyítékát szolgál­tatta a mások és önmagunk számára is, hogy hiva­tottak, őserővel megáldottak vagyunk a további életre. Senki el nem pusztíthat, senki ki nem irthat, ha mi magunk elveszített fejjel a halál útjaira nem tévedünk. Sorsunkban bízunk. És a sorsában bizó ma­gyarság lelkiismerete jelenik meg a nagygyűlésen. A kisebbségi elhivatottságában szenvedő magyar nép vigasztkereső és reménytkeltő fáklyái, gyuluak fel Szatmáron, ahol a boldogtalanság érzéseiből a magyar élet erői fognak fellobogni. Minden gond, minden aggodalom, minden lelkiismeretesség, ami magyar ezen a mi életünk számára kijelölt földte­rületen, odamegy, onnan vár hitet és bizalmat. Mert az egyetlen bizonyosság, ami világosan áll mindenki, az egész nép előtt: a magyar közösség életadó ereje. És a magyar közösség letörhetetlen, kikezdhetetlen, megcsalhatatlan, béreneaknákkal megszaggatliatatlan nagysága fog megragyogni az .Országos Magyar Párt szatmári nagygyűlésén. [ r- ---------­(Bukarest, október 16.) Á király születés­napját országosan megünnepelték és megün­nepelte elsősorban a kormány is. A kormány valamennyi tagja kiutazói' Szinajába, a vonat­ban azonban formális m íisztertanácsi ülést tartottak, Mivoneseu niiiuszterelnök szalonko­csijában. Az elutazás előtt pedig a kormány gazdasági bizottsága tartott ülést. A király születésnapján. Az uralkodó 37-ik ('■ Jésnapja alkalmá­val a patriarchátuson Te deutír volt a kormány tagjainak részvételével. Az istentisztelet után Condescu hadügyminiszter díszszemlét tartott a templom előtt elvonuló katonaság felett. A kormány tagjai Szinajába utaztak, hogy tisz­teletüket tegyek a király előtt s azután a dél­utáni vonattal már vissza is érkeztek Buka­restbe. Titulescu erélyesen lépett fel. A bukaresti lapok napok óta írnak egy konfliktusról, amely a külügyminisztérium és As Adeverul hosszabb cikkben foglalkozik a közigazgatási reformmal és annak várható módosításával. A lap szerint az uj közigazga­tási törvényt nem is hajtották végre követke­zetesen. teljes egészében és igy annak hatásáról nem lehet végleges eredményt mondani s nem lehetett olyan tapasztalatokat szerezni arról, hogy a módosításokat ezek alapján ejthessék meg. A készülő módosítások tehát éppen any- nyira elméleti elgondolások lesznek, mint ami­lyenek a jelenlegi törvény szakaszai. Két uj államtitkár. Üjäbb értesülések szerint a kormány — minden takarékossági törekvése mellett is — két államtitkári állás visszaállítását tervezi. Az egyik a pénzügyminisztériumi s a másik a munkaügyi minisztériumi államtitkárság lenne A pénzügymnisztériumhoz államtitkárnak is­A kormány takarékossági törekvéseivel szemben jelentkezett egy komoly nehézség. A Lupta politikai körökből szerzett értesülések alapján azt Írja, hogy Miron Christea patriar- cha rossz néven vette, hogy a kormány takaré­kossági tervei során redukálták a patriarcha több jövedelmét is, amiket Miron Christea az egyházi ügyek jómenetére elengedhetetlenül szükségesnek tart. A lap szerint a patriarcha kijelentette volna, hogy lemond magas méltó­ságáról, ha á redukció megtörténik. A lap ín-: dósitója egyébként érdeklődött a miniszterel­nökségen, ahol kijelentették, hogy a miniszter- elnöknek nincs tudomása a patriarcha lemon­dási szándékáról. A miniszterelnök a programról. Mironeseu miniszterelnök szerda este a kül­ügyminisztériumban a szokásos heti sajtó-tea keretében informálta a belföldi és külföldi sajtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom