Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-17 / 230. szám
ie Mezőgazdasági Banii ésTaMpénztáP 1. Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Cehulsilvaniei-Szilágycseh Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári iiókintézete. XIII. ÉVF. 230. SZÁM. t’rrsess’s a i Salát tőkék 60,000.000 lel Foglalkozik a bankiizlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezed devizahelytmm Jégverés, tűzkár, betörés és baleset ellen előnyösen biz- tosit a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt- Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József- ut) 37. Telefon 12-57. wmmmmmsmamsm Erdélyi Leszámítoló is Pénzváltóba^ Részvénytársasig Kolozsvár, Pista Unirii (Felér) 29. Bánffy paieta. Foglalkozik a banküzlet összes ágaival Előnyös feltételek mellett kölcsönt nyújt belterületen fekvő városi házakra I. h. bekebelezés mellett 1 ZGMXDASJÍG Milyen eredmények várhatok az uj vasit! árudisszabástól ? (Kolozsvár, október 15.) A díjszabási fronton minden csendes. Elültek a viharok, megszűntek a liöfer-jclentések. Vannak győzők ék legyőzőitek. Igaz, hogy a győzők pyrhussi győzelmet arattak, de büszkélkedhetnek azzal az elégtétellel, hogy szabályszerűen két vállra fektették ellenfeleiket. Elnémították az ipart, a kereskedelmet, az őstermelést; rendet és csendet teremtettek, siri csendet in ég saját bérkeikben is. Most már nem fognak lá- batlankodni a tehervonatok, nem fogják útját állapi' a különféle luxus-, a rapid-, express- és gyorsvonatok száguldásának. Az utasközönség vígan és Olcsón vikendeZhet, lesz rá ideje bőven, sőt, azon is töprenghet majd, hogy ki felelős a díjszabási bábom előidézéséért. Vannak Ugyan még bizakodók, akik revíziót remélnek, nekünk pedig erős a meggyőződésünk, hogy rövidesen jönni fog tíz általános revízió, mert az uj tarifa toldözás-foldozásának folyamata máris megkezdődött, az eredeti szövegezésnek alig fele maradt még, a helyesbítési füzetek számozott sorrendben követik egymást, amelyek nemcsak formailag, hanem érdemben és lényegben is változtatják a tarifát. Ezektől a változtatásoktól cs a revíziótól _ őszintén szólva __nem sokat remélünk, ínért a megfeszített és elpattant hegedűimé összekötése után is csak hamis hangokat adhat. A CFR szereti az uj díjszabást „reformtarifánák“ nevezni és tényleg felfedezhetők abban ujitások, amelyek azonban nem szolgálják sem a vasút, sem a szállitóközönség érdekeit. A CFR jelenlegi tarifa- politikája csak folytatása a mellékvágányra tévedt irányzatnak, amely valamely tevékenységi kényszer hatása alatt, minden különösebb ok nélkül a tarifa díjtételeinek mindenáron, való felemelését tűzte ki célul, figyelmen kivül hagyva a gazdasági rétegek teherbiróképességét, valamint mellőzve azt is, hogy a deficitcsökkentésnek és a költségvetési különbözetek kiegyenlítésének a tarifaemelésen kívül még más módja is kínálkozott volna. A CFR ez év elején beterjesztett indokolási javaslata szerint csak racionalizálás alakjában tervezte ugyan a költségvetési különbözetek kiegyenlítését, azonban a gazdasági körökkel folytatott küzdelmek hevében a racionalizálásból mégis csak általános és átlagban 20 __25 százalékot meghaladó tarifaemelés került ki. Éppen ebben rejlik a pyrhussi győzelem, mert a megelőző, 1928. évi ugyancsak körülbelül 20 __25 százalékos tarifaemelés a következő szomorú üzleteredményt mutatja: Év Teljesítmény tonnáim.-ekben- I. . r 11 n.1» 1 1 ................ Díjszabási bevétel lejben Megjegyzés 1927 3 5 milliárd 7 6 milliárd 1928 3 0 milliárd 67 müliárd ' 1 ! 1929 2'8 milliárd 5-8 milliárd az első félévi adatok alapján i T • 1 Ezek szerint az első dijszabásemelés az 1928. évi első, emelt díjszabási esztendőben a teljesítményben fi százalék., a díjszabási bevételben pedig 12 százalék csökkenést mutat fel az 1927. évi üzleteredménnyel szemben, az 1929. évi második emelt díjszabási esztendő pedig a teljesítményben már 20 százalék, a díjszabási bevételben pedig már 24 százalék csökkenést tüntet fel, jóllehet a dijszabásemelés célja az volt, hogy legalább 20: _25 százalékkal magasabb bevétel éressék el. Ezek a statisztikai adatok rendelkezésére ál- löttak a CFB-nek, amikor díjszabását a folyó évi szeptember 1-én újból cipelte, tehát számöt kellett volna vetnie üzlet eredményének újabb regresszív 1, MEGJELENT AZ UJ Szeszadó törvén; módositott szövegű román és magyar együttes kiadása Dil. HIHELFFY ás . MANDEL ügyvédek szerkesztésében. — Ara: 140 lei cs portó. 1 . : ó I Megrendelhető a Keleti Újság könyvosztályánál, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 4. [1 alakulásával és alaposabban meg kellett volna fontolnia, hogy folytatható-e ilyen kedvezőtlen eredményt felmutató tarifapolitikája?! Rendelkezésére állottak azonban a CFR-nek még más statisztikai adatok is, nevezetesen, ha belső vizsgálat alá vette volna a még nem a legkedvezőtlenebb 1928. év adatait, megállapíthatta volna, hogy mig ebben az esztendőben teljesített 31 millió személy vonat kilométer hárommiiliárd lej deficitet eredményezett, addig 27 millió teher vonatkilométer kerek 1 milliárd lej üzleti hasznot hajtott. Ezekből az adatokból könnyen kiszámítható, hogy ínig egy szcmélyvonatkilométer az 1928. évben 97 lej deficitet eredményezett, addig egy ty- h'crvonatküométer 37 lej üzleti hasznot hozott, tehát a fenti táblázatban kimutatott forgalomcsökkenés ellenére is még mindig aktiv volt az árudij- szabás. Nem lehet hát megindokolni az aktiv áru díjszabás, felemelésének Szükségét. Megmutatták ezek az adatok a romániai államvasutak beteg költségvetésének a diagnózisát is, szemléltető módon mutattak rá, hogy le kell építeni a személyforgalmat, sőt helye lett volna a racionalizálás azon módjának is, hogy az áruforgalom emelése érdekében egyes tömegáruk részére állandó jellegű fuvardijmérséJcMseket nyújtsanak. amely cselben újból életrekelthetők lettek volna azok az üzemek, amelyek éppen az előző tarifaemelés. következtében voltai: kénytelenek beszüntetni működésüket. Kétségtelenül megállapítható ugyanis hogy az előző tarifaemelés magával hozta sorozatos beszüntetését azoknak az iparvállalatoknak, amelyeknek kisebb értékű termékei nem birták ki az emelt tarifa terheit és ennek tulajdonítható, több kavics-, homok- és kőbányának beszüntetése, valamint bauxit-, kisebb értékű lignitbányák, téglaége- tök cs cserépgyárak üzemének redukciója. A kisebb értékű nyersanyagok kimaradlak a vasúti szállításból és a termelési kapcsolatok következtében részben leépítettek azok az iparváila-
