Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-16 / 229. szám
re XIII. ÉVF. 229. SZÁM. Dr. Cerkez-féle I x * N amelyik minden flanelen ialálható. SclpM, Crept é chine, Crepe Georgete, mesőselpm pamut és gyapjú horiiph a legfinomabb fajtáig. A Dr.S. Cerkez-féle gyártmányok az ország minden raktárában kaphatók. 8000 L. havi jövedelmet garantálunk egy „ROYAL“- íéle gyorskötőgép beszerzésével. Azáltal, hogy' állandóan és folytonosan az ilyen gépen készített zoknikat, harisnyákat és ruhácskákat elismert magas árakban visszavásároljuk, alkalmat nyújtunk Önnek arra, hogy egy biztos existenciát és egy állandó keresetet biztosítson magának. Kérje még ma a díjmentes prospektusunk megküldését a „ROYAL“ kötőgépek in edgy esi cégtől. — Postafiók No. 7. J m 1 wr •-ft L Ú 1 Jobbak és olcsóbbak, I inipt akármilyen más külföldi gyártmány A mosásban nem megy össze. Figyeljen a gyári jelzésre, ■mJSSMe TAKARÉKOSKODJUNK! a takarékosság, mint a belső TŐKEKÉPZŐDÉS ELŐMOZDÍTÓJA Irta: dr. KRESZ KÁROLY, a TÉES igazgatója (Budapest, október 14.) Ahhoz, hogy a mezőgazdaság, ipar- és kereskedelem hiteligényei kielégíthetők legyenek, feltétlenül szükség van megfelelő belső tőkeképződésre, annyival is inkább, mert a külföldi hitelekre nem minden esetben lehet számítani. Ezért tehát a belső tőkeképződésnek az egész közgazdasági élet szempontjából a legnagyobb jelentősége van. A belső tőkeképződésnek egyik leghatalmasabb tényezője a takarékossági szellem és igy ennek a takarékossági szellemnek az ébrentartása, élesztése és fejlesztése nagyon fontos. A takarékossági szellem kifejlődéséhez feltétlenül szükség van megfelelő propagandára, különösen most a háború utáni időben, amikor a számos európai országban előállott pénzelértéktelenedés következtében, a közönségnek a takarékosság iránt való érzéke nagy mértékben csökkent. A takarékossági szellem fejlesztésének'fontossága és az e célt szolgáló propaganda szükségessége általánosan és minden közgazdaságilag fejlett országban elismert tény. Bárhol is nézünk körút az európai országokban, mindenütt azt látjuk, lingy a takarékossági propagandára maga a kormány és természetesen a pénzintézetek is a legnagyobb súlyt helyezik. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy a takarékossági szellem fejlesztése és a belső tőkeképződés nem elsősorban a pénzintézeteknek, hanem legfőképpen magának az egész közgazdasági életnek, mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek érdeke és ha a propagandatevékenységet legfőképpen a pénzintézetek fejtik is ki, ennek oka nem az, mintha saját és különös érdekük fűződnék hozzá, hanem tisztán az, hogy hivatásuknál fogva kötelességüknek érzik ebben a propagandában való intenzív közreműködést. Különös jelentőséget nyert a takarékossági propaganda azzal, hogy az 1924. október havában Milánóban tartott takarékossági kongresszus elhatározta a nemzetközi takarékossági intézet megalakítását és elhatározta azt is, hogy minden év október 31-én minden országban takarékossági nap rendez- tessék. Ennek a nemzetközi takarékossági intézetnek célja és feladata az összes kérdésekkel foglalkozni, amelyek a takarékosság körébe esnek és az október 31-1 takarékossági nap tulajdonképpen csak szimbóluma annak a propagandának, amely a takarékossági szellem fejlesztése és a belső tőkeképződés érdekében kell, hogy mindenütt az egész éven át minden eszközzel kifejtessék. Két ellenvetést hallottam a takarékossági propaganda ellen, amelynek mindegyike azonban csak fölületes bírálat eredménye és ha a kérdés mélyére nézünk, a két ellenvetésnek egyike sem állja meg a helyét. Az egyik ellenvetés az, hogy a mai nehéz köz' gazdasági viszonyok mellett a lakosság túlnyomó nagyrészének nincsen meg a módja ahhoz, hogy takarékoskodjék. Ez az ellenvetés azért nem áll meg, mert a legszerényebb létminimumon felüli jövedelemből is félre lehet tenni filléreket, ha másért nem, azért, hogy azoknak összegyűjtése után oly beszerzés eszközöltessék, amelyre megfelelő takarékosság nélkül nem lett volna mód, vagy amelyet másként csak adósságra lehetett volna eszközölni. Ebben az esetben tehát az igy összegyűjtött fillérekből újabb állandó tőke ugyan nem képződik, de egyrészt fejlődik ezzel a takarékossági szellem, másrészt pedig addig, mig az illető kiadás, __ amelyre a fillérek összegyüj tettek nem eszközöltetik, az összeg valamely takarékpénztárnál lévén elhelyezve, a közgazdasági életbe kerül. — Bármily kicsinynek tűnik is ez az összeg, sok kicsiny sokra mégy és jelentékeny összegek azok, amelyek ilyen módon a közgazdasági élet termékenyítésére jutnak. A másik ellenvetés az, nogy a takarékossági széliem fejlesztése ellentétben áll a kereskedelem érdekeivel, mert arra birja rá a közönséget, hogy ne vásároljon, ami a fogyasztás csökkentését vonja maga után. Ez az érv sem áll meg, mert amint fentebb említettem, a takarékosság utján megtakarított összegek jelentékeny része az, amely csak azért gyüjtődik össze, hogy később, oly időben, amikor a megfelelő összeg már együtt van, fogyasztási javak vásárlására fordittassék. Különösen áll ez az úgynevezett céltakarékossággal kapcsolatban, amikor valaki arra gyűjt, hogy például karácsonykor vásárlásait eszközölhesse, vagy nyaralásra mehessen. Ebben az esetben tehát az összegyűjtött pénz közvetlenül fogyasztási célokra fordittatik. Másrészt azonban a valódi tőkeképződés mégis csak a mezőgazda, iparos és kereskedő javára szolgál, amennyiben csak megfelelő tökének rendelkezésére állása esetén tudnak a termelési ágak fejlődni, annyival is inkább, mert a tőkeképződés és a gazdasági élet tőkeigénylésének kellő egyensúlya biztosítja a kamatláb olyan nívóját, amely megfelel a termelés és a közgazdasági élet érdekének. A takarékossági propaganda eredménye természetesen nem mutatható ki statisztikailag, de kétségtelen tény az, hogy a tőkeképződés fejlesztése érdekében erre fokozott mértékben szükség van. Mutatja ezt a nyugati országok példája, ahol mint például Angliában a legnagyobb méretű propaganda folyik és amelynek eredményességet, elég azzal dokumentálni, hogy Angliában az 1916. év óta kiadott Savings certifikate-k alapján 918 millió font helyeztetett el, amely összegből a kivétek után is 483 millió font az az összeg, amely ma, mint a betevők követelése fennáll és igy a közgazdasági életet megtermékenyiti. Valutapiac 1930. október 14. Kolozsvár l Zürich Bukarest Budapest Bécs Prága London nyitás j zárlat | utó 1 Zürich-- I -8177 3272 1109375 13780 65495 24987 3278 1 H Newyork 51460 51465 42C60 16835 57110 70890 33705 48597 16825 p London 2500 2500 20434 81725 277350 344412 16374 — 81850 H Páris 2017 201750 1 16485 66150 22375 2779 13205 12393 664 P Milánó 269350 269350 2202 88250 2988 37105 17642 9281 884 I Prága 1527 í 1527 1 12481 500 169425 210387 16374 501 i Budapest 9015 9015 7365 2947 — 124145 5009 2776 2946 a Belgrad 912t/8 ; 912S0 — 298 101250 125775 5979 — » Bukarest 306 306 2498 — 33925 42137 20C4 81775 _ H Becs 7257 7258 5936 2377 80525 — 47530 3444 2380 I Berlin 12229 12228 — 4008 135675 16840 80070 20435 4016 Száz lej árfolyama: Zürichben — Párisban — Budapesten —
