Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-16 / 229. szám
ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 erre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-OS, 6 94. XIII. évfolyam 229-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévse 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. TAXA POŞTALA PLUTITĂ. m NUMERAR No. 24258—927. Flandin útja biztatót, reménységkeltő szavakat haliam attól, aki a külföldi tőke segítségéről valami jót mondhatna. Flandin miniszter megmondotta mindenki számára, aki külföldi tőkét vár és remél, hogy semmiféle kormány nem irányíthat errefelé pénzt, csak a közvélemény, amely előtt a bizalom és a béke a fontos. És ezt jó, hogy Flandin miniszter ilyen nyíltan megmondja. Nem azért, mintha a gazdasági összeköttetések természetét ismerők nem tudták volna itt "Romániában is, hanem, azért, mert itt még mindig van olyan hiedelem, amely arra számit, hogy politikából fognak egyszer ide pénzt, külföldi tőkét küldeni. Az európai közvéleménnyel számolnia kell ebben a gazdaságilag letört országban mindenkinek. Ez a közvélemény kizárólagos ura a bizalomnak, vagy bizalmatlanságnak. Az a belső békétlenség, amiből itt nem akarnak nyugalmat és rendet teremteni, olyan akadály a külföldi tőke útja előtt, amit protektorok elhárítani nem fognak. kormán hu ikezdt* a leépítéseket & hivalal&s koratáfftfpárfci közlés a NFronsscu feladata pontosan körül van írwa — Hanoilescia átvette Nadgearufól a és egyéni terveinek a megvalósításáról beszélt Nsniu &ucsukiha!;t§|@tâs@n voIS és k??zaytaz©tt Erdélybe (Bukarest, október Iá.) A kedden tartott minisztertanács ülése délután 5 órától este fél 9-ig tartott. Miut.*■ általános határozatokat hozott, a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzet megvizsgálásával foglalkozott. A minisztertanács elhatározta: A költségvetés előkészítő munkálatait úgy kell végezni, hogy a parlamenti ülésszak megnyitása után mindjárt benyújtható legyen. Az államháztartás szükségleteiből csak a legszükségesebbeknek a kielégítése vehető fel a költségvetésbe. Sürgősen és szigorúan alkalmazni kell a közhivatali állások halmozásáról szóló törvényt. Senki sem viselhet két, vagy több hivatalt és minden ilyen hivatalnoknak november 1-éig választania kell, melyik állást tartja j meg. Az illető köztisztviselők maguk kötele-1 sek lemondani. November 1-től kezdve senki sem kaphat havidijat a köztisztviselői rendes fizetése mellett. Minden tisztviselő köteles fizetési többlet nélkül bizottságokban és más megbízatásban dolgozni. A munkaidőn tuli munkadijról külön intézkedés történik. Az autonómintézmények és állami ellenőrzés alatt álló üzemekre ugyanezek a szabályok kötelezők. A külföldi küldetések a külügyminiszter ellenőrzése alá kerülnek s ha más minisztérium akar külföldre megbízottat küldeni, a külügyminiszter hozzájárulása szükséges. Semmiféle kifizetés nem történhetik e határozatok ellenére s aki kiutal, vagy kifizet, személyében vonják felelősségre. A minisztertanács a jövő ülésen folytatni fogja az ehhez hasonló határozatok hozatalát. Nanoilfsscw átvett® üadnearutól a mifiisztériiamoí Bukarestbe érkezik a francia kormány kereskedelmi minisztere, aki az európai gazdasági válság egyik szakorvosaként tűnt fel a Népszövetségnél. Prágán, Budapesten, Belgrádon át jön el Romániába és. ideérkezését megelőzik azok a nyilatkozatai, amelyekben mintha lehűteni akarta volna az utazásához fűzött esetleges nagy várakozásokat. Flandin kereskedelmi miniszter Genfben már elmondotta a maga véleményét a keleteurópai agrárállamok erőfeszítéseiről s ez a vélemény, ami Franciaországnak az álláspontja, nem látszik kedvezőnek. Jőakaratu sajnálkozás az európai agrártermelés kritikus helyzete fölött. Olyanformán hangzik az ő sajnálkozó nyilatkozata, mint amilyen válaszokat kap a szegény állástbereső, akinek a vezér- igazgató azt szokta mondani, hogy nagy részvéttel van, segítene is, mert a segítség társadalmi kötelesség, de az üzem nem bir el több embert, Flandin miniszter is ilyen világos, meggyőző szavakkal mondja, hogy minden rokonszenvével néz a kelet- európai, agrárkrízisben szenvedő államok felé, amelyeknek a betegsége európai baj, de Franciaország nem tud több gabonát importálni, mint ameny- nyire szüksége van, a legtöbb vámkedvezmény jogára pedig Amerikával van szerződése. Érthetően és világosan megmondja, hogy a francia polgár nem fog több kenyeret és több kiflit fogyasztani azért, mert Európának egy betegségén segíteni kell s az Amerikával fennálló szerződésen nem hajlandó Románia, Lengyelország, vagy Magyarország és Jugoszlávia kedvéért változtatni. Amilyen világos az ő álláspontjának az a része, hogy a francia gyomor fogyasztóképességét nem lehet emelni, annyira nem beszél arról, hogy ha Európa egyik részébe súlyos kórság fészkelte be magát, az az egész testet veszélyezteti. Ez az agrárkrízis, amelynek egyelőre még nem látszik a kivezető útja biztosítottnak, nemcsak nehány agrártermelő államot sodor lázba és bonyodalmakba, hanem az egész Európát. Flandin miniszter már előre tiltakozik az ellen, hogy azért jönne Romániába, mert az itteni gabonaexport kivezető útját segítene felnyitani. Az ő célja csak az, hogy a francia kereskedelmi attasék munkáját felülvizsgálja. Ennek a felülvizsgálásnak azonban az időszerűsége olyan látszat keltésére alkalmas, amely a varsói és a most készülő bukaresti agrárkonferenciával mutatja az összefüggést. Az agrarállamok nem nyugodhatnak bele a sajnálkozó és rokonszenvet mutató válaszba, amit Genfben kaptak s az ipari államokkal szembeni közös vámpolitikával igyekeznek felelni. A francia kereskedelmi miniszter azért vizsgálja meg a külkereskedelmi expoziturák működését és azért járja ezeket az országokat, mert tudni akarja, milyen veszély érheti ezeken a piacokon a francia ipari termelést, a francia külkereskedelmi forgalmat. Módokat keres a garanciára, a francia érdekeknek a biztosítására. Az üzlet __ üzlet. Nemcsak 'Amerikában, hanem Párizsban is üzlet. Az Amerikával kötött üzleten nem akarnak változtatni a keleteurópai szövetségesek kedvéért sem és amint a gazdasági érdekeknél az önérdekbiztositás a legfőbb szempont, úgy ebben az ügyben már fel sem vetődhetett az a szó, hogy szövetséges, vagy volt szövetséges. Azok, akik a Flandin miniszter Bukarestbe érkezésétől Romániának arra a másik rettentő betegségére várnának valami vigasztalót, ami a többi országokénál sokkal súlyosabbá teszi a helyzetét, azok számára is küldött már előre lehűtő kijelentést. A tőkeszegénység talán sehol nem teremtett olyan nyomort, mint Romániában s a szorultságban élők szeretnek Madgearu a volt ipar- és kereskedelemügyi miniszter kedden adta át minisztériumát Manoilescu- nak. A minisztérium vezető tisztviselői nagy várakozással néztek az esemény elé, mert úgy tudták, hogy két ellenlábas közgazdász fog egymással szembenállóm és egyik a másiknak adja át a működési területet. Madgearu a tisztviselőkhöz intézett beszédében hangoztatta, hogy uj alapokra igyekezett fektetni az ország közgazdasági politikáját. Működése alatt három fontos törvényt hoztak: a kommer- eializálási, az energia- és a bánya-törvényt. A bányatörvényt egyesek bizalmatlansággal fogadták, annak nyomán azonban nagyon szép eredmények fakadtak. Nagy tőkebefektetések történtek a bányászat terén. A petróleumpiac nemzetközi helyzete miatt a kormány kény télén volt, hallgatólagos beleegyezését adni a termelés korlátozásához. Hogy ilyen körülmények között is a beruházások gyümölcsöztek, ez a bányatörvény alkalmazásának egyik eredménye. A kommcrcializálási törvény és az energia-törvény még csak rövid ideje nyertek alkalmazást úgy, hogy végleges hatásukról nem lehet döntő kritikát mondani. Hasonló a helyzet az autonóm intézmények törvényével szemben, is. Bizonyosra veszi, hogy ebben a tekintetben a közvélemény neki fog elégtételt adni. Eddig mindenesetre tény az, hogy a törvény alkalmazásában kinövések állapíthatók meg és hogy nagy kiadások is voltak. Ezek azonban csak a kezdet nehézségei. Működése alatt létesült a kereskedelmi kiviteli intézet, amit különösen figyelmébe ajánlott Manoilescu miniszternek. Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium két fontos igazgatósággal bővült: a kikötők, vizi utak és a polgári repülés igazgatóságával. A kikötők igazgatósága és autonóm intézménye már is szép munkát végzett. Nagy beruházások történtek s az újonnan megnyitandó vizi utakon nemsokára megindulnak az uj hajók. Az ipari racionalizálás törvényjavaslata Manoilescura vár, a még 1912-ből származó törvény nem felel meg a mai helyzetnek. Madgearu végül a működése alatt megkötött kereskedelmi egyezményekről beszélt és eredményes működést kivánt utódjának, Manoilescu miniszternek. Manoilescu miniszter válaszában ä következőket mondotta: __ Két esetben nehéz átvenni a minisztériumot: Ha az előd semmit sem csinált, vagy ha nagyon sokat dolgozott. Evvel az utóbbi esettel állok most
