Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-15 / 228. szám
XIII. ÉVF. 238. SZÁM IH0B1LQM ÉS MÖVÉSSET Két egyíelvonásos — A kolozsvári Magyar Színház első premier-estje — I. Siratóbün (Szentimrei Jenő falusi komédiája) Két egyfelvonásossal kezdte meg a Magyar Színház uj rezsim.je bemutatóinak sorozatát. Mindenesetre az igazgatóság bátorságára és áldozatkészségére vall, hogy az első' premier egyik szerzője erdélyi Író: Szent- imrei Jenő. A darab vígjáték, de ha precízebben akarjuk meghatározni a műfajt, azt kell mondanunk, hogy a „Siratóban“ humoros zsánerkép. A kis darab ugyanis nem annyira a bonyodalom újszerűségén, és fordulatosságán alapszik, hanem a jellemkarikaturán, a népi humor bemutatásán. Minden egy tipikus népszokáson fordul meg, mint ezt a eim is előrevetíti A halottat felravatalozzák és nyomban, a szomorú aktus után megindul a kapzsi és pénzvágyó emberek csúnya marakodása. Mindenki „jó rokon“ és arra törekszik, hogy a halott értékéből minél többet és minél értékesebbet kaparintson meg magának Mikor aztán beáll az éjszaka, egyszerre szétröppennek a „siratok“ é; csak a professzionista virrasztó asszony. Bugyi néni marad a ravatal mellett. A tetszhalott felébred s a kölcsönös, első ijedtség után szépen megegyezik a sirató asz- szonnyal, hogy megülik az eljegyzést. Ilyen módon aztán az örökségre éhes rokonok alaposan megjárják az elsietett mohósággal. Amint látszik, egy kis falusi komédia erejéig kitűnő mesemag a Szentimreié s bizonyára nagyobb hatást ért volna el, ha jó szeme, karakterizáló vénája megfelelő színpadim ügyességgel párosul. Mi sem hiányzott a játék teljes sikeréből, mint a könyörtelen rendezői ceruza, amely könnyen kioperálhatta volna a kis cselédleány ho&zadalmas jelenetét, a gyertyákkal való elnyújtott bibelődést, a tetszhalott vontatott éb- redezését. A közönség azonban igy is hálás volt és az előadás folyamán állandó derültséggel, gyakran kitörő nevetéssel honorálta Szentimrei minden erőltetéstől mentes humorát és a jól megrajzolt falusi figurák vidám párbeszédeit. Mindent összefoglalva: tiszta magyar nyelv, jó jellemző erő és határozott komikai véna azok az erények, amelyek sikerhez segítették Szentimrei darabját. A szereplők közül Miklóssy Margit vitte el és teljes joggal a legnagyobb pálmát. A sirató asz- szony szerepében természetes és közvetlen volt. Tóth Elek tetszhalottjában erősen és frappánsul uralkodott az alföldi paraszt. Selmeczy Mihály részeg halottkémébe népszínműi és operett-színek keveredtek, de igy is megtalálta az utat a közönség tetszéséhez. Szentgyörgyi Márta, Benes Ilona, Czopán Flóra és Leövey Leó valamennyien sok ambícióval és szeretettel segítettek az erdélyi szerzőnek. Egészbenvéve: csak gratulálhatunk a színháznak is, amely megtörte a jeget az erdélyi írókkal szemben és Szentimrei Jenőnek, aki ezzel a kísérlettel megmutatta, hogy sok rátermettséggel ostromolhatja a színpadi siker utjának eddig nálunk gondosan lezárt kapuit. (k.) II. A nagyságos asszony álmodik (Fodor László vigjáléka) 'A fiatal szerző, aki csak pár évvel ezelőtt futott be a világsiker révébe, ezzel a darabjával bizonyára nem pályázik a külföldi színházaik nagyobbarányu érdeklődésére. A kabarédarabok szintjén mozog „A nagyságos asszony álmodik“, de ebben a nemben tagadhatatlanul frappánsabb és ötletesebb társainál. Ha valaki azt követelné tőlem, hogy precízen foglaljam össze a kis vígjáték tartalmát, őszintén szólva, zavarba hozna. Mert maga a meseváz nem más, mint egy felvillanó ötlet, de azok közül sem a legizlésesebb fajtából. Egy álom, amelyet csak körülírni lehetne, mert ez már nem is frivolitás, hanem az ízetlenség határait súrolja. Az iró érdeme, hogy a kényes témát olyan selyempa- pirba göngyöli, amely letompitja, ügyesen elleplezi a tulerős pikantériát és nem is annyira a mesére, hanem a dialógusokra s az itt—ott nagy rutinnal tihelyezett ötlet-röppentyűkre fekteti a súlyt. Az eredmény: egy eléggé szórakoztató félóra, amelynek emléke nyomban szétfoszlik, mihelyt a közönség kilép a színházból. A „nagyságos asszony“ alakját sok Ízléssel és diszkrét művészi eszközökkel formálta meg Kaszab Anna, aki már megjelenésével és toalettjeivel is illúziót keltett. Partnere, Földényi László azonban mintha egy kissé színtelen lett volna. Igaz viszont, hogy a szerző sem juttatta olyan feladathoz, amelyet különösen ambicionálhatott volna. Tóth Elek újra megerősített bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy kitűnő színész, aki mindenütt a helyén van. A közönség elismerését a szereplőkkel szemben sok tapssal juttatta kifejezésre. U1 HÁTSÓ 1ENOELY CSA VAR ALAKÚ ÉS KUPFORMÁJU HAJTÓMŰVEL A FORD IEHEKKOCS! *sj jeílegzeles alkatrészei A másfél tormás FORD teherkocsi beható tanul« * mányok eredménye, hogy olyan szállítási eszköz legyen, amely minden követelménynek megfelel és re in rí - kivüli szolgálatot teljesítsen; mindezt pedig minimális ár mellett. Négy sebesség-váltóval és egy 40 lóerős motorral felszerc^/c, a FORD teherkocsi a gyorsaságnak és az erőnek magas fokát éri el. A FORD teherkocsi egyik jellegzetes vonása nagy ellen- állókcpessége. Ezen képesség főoka uj hátsó tengelye. E tengelyre van szerelve a küpálaku és csavarformáju fogaskerék, speciálisan a FORD teherkocsi számára méretezve, válogatott mozgó fogaskerekekkel. A hajtótengelyek erősebbek, mint ezelőtt és minthogy 3/.t részben lengő tengelyek, csakis a kerekek hajtására szolgálnak., anélkül, hegy akár a kocsinak, akár a tehernek a súlyát viselnék. Az uj elülső tengely, az elülső rugó tengelye, az összc- kötőr.udak, a tengely csap, valamint a csapágyak sokkal erősebbek és ellenállóbbak. Az elülső kerekek fékei ugyanakkorák, mint a hátsó kerekekéi, miáltal a fékezés gyorsabb és biztosabb. A mechanikus fékek belső expanziós rendszerűek és herrüetikusan cl vannak zárva. A fogantyúkat úgy változtatták meg, hogy azok kezelése köny- nyebb lett. Pótkerekek csekély felár ellenében kaphatók. A balíongummik mind egyforma nagyságúak, úgy hogy mind a hat acélkerék gummikkai együtt e,gymáa A t L' mir Á\e j* cr nn fi éí. NAGYOBB FÉKEK között kicserélhető. Egvetl 'vetlen no Lincoln Fordson FORD MOTOR COMPANY Bizományosok mindenütt! A portyázó színigazgatók megkapták végleges játszási engedélyüket (Bukarest, október 13.) Gáspár Jenő, Fehér Imre és Szendrei Mihály színigazgatók szombaton igazolták Rebre-anu vezérigazgató előtt, hogy teljesítették mindazokat a feltételeket, amelyektől a végleges koncesszió megadása függ. Ez alapon ki is kapták mindhárman végleges játszási engedélyüket és előadásaikat ezekben a napokban meg fogják kezdeni, illetőleg részben már meg is kezdették. A kerülettel bíró színigazgatók ez alkalommal megkérdezték Rcbreanu vezérigazgatót, miként szándékszik megvédeni a kerületeket az úgynevezett por- tvázó igazgatók betörése elten. Rcbreanu azt válaszol- ta, hogy fenntartja azon kikötését, amely szerint a portyázók csak azokba a vámosokba vonulhatnak be társulataikkal, amelyekben a kerülettel biró igazgatók már befejezték szezonjukat. Ha bármelyik portyázó igazgató nem respektálná a kerületi határokat és betörne valamelyik városba, az illető.szini kerület igazgatójának távirati értesítésére, illetve följelentésére azonnal betiltja a portyázók előadásait. Rebreapu november elsejéig kivételesen rendelkezésére bocsájtott néhány várost Vignek és Ferencinek, de ez az engedmény november elsejével lejár és akkor megkezdődik a Koncesszióban foglalt feltételekhez való szigorú alkalmazkodás. A kerülettel biró igazgatók kijelentették munkatársunk előtt, hogy Rebreanu vezérigazgató részéről a legteljesebb jóindulatot tapasztalták és azt a meggyőződést szerezték tárgyalásaik során, hogy a vezérigazgatótól távol állott a szándék, hogy két kerület nélküli koncesszió engedélyezésével megbontsa a kerületeket. A két koncessziót az ismert’ feltételek mellett csupán emberies érzésének engedve adta ki, mert segíteni óhajtott azon szinész-egzisztenciókon, amelyek ezektől a koncesszióktól függenek. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI Egy urilány, aki pofonüti a minisztert A budapesti életnek óriási szenzációja van: egy előkelő szálloda halijában egy vidéki urilány pofonütött egv meghatalmazott minisztert. Az aktusnak nagy közönsége van, újságírók is vannak jelen, általános a botrány s Pesten napokon át egyebet sem tesznek, csak a botrány okait kutatják. A leány vallomása szerint a miniszter elcsábította őt, — a beavatottak azonban tudják, hogy az urilány nem is ismerte áldozatát a pofon előtt. Miért ütötte hát pofon?
