Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-02 / 217. szám
Claj-Kolozsvár, 1930 október 2 Csütörtök ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. XIII. évfolyam 217-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON; 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév« 15 pengő. 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. MASARYK ÜZENETE Külföldön megállapították, hogy a liberálisok Eţsatt- ke£e nem változott Argetoianu is tréfának mondja a programváltozást Az uralkodó hozzájárult a parlament megnyitásának elhalasztásához Masaryk köztársasági elnök békereviziós nyilatkozata, amelyet cseh hivatalos részről szépitget- n-ek ugyan, de ezúttal teljesen megcáfolni, mint a cseh köztársasági elnök eddigi nyilatkozataival tették, nem merik, szélesen gyűrűzik az egész közép- európai politikai életben. Masaryk kijelentette, hogy az európai politikának két Achiles sarka van: a lengyel korridor és a magyar reviziós probléma. Ez utóbbi Csehszlovákia részéről is felvethető __bizonyos kedvező körülmények kialakulása esetén. Masaryk nyilatkozatának, amely a Neue Freue Presse-ben jelent meg, mindenesetre ez a szakasza a legjelentősebb. De cikkének elméleti része is olyan természetű, amely meggondolásokra ad alkalmat. Masaryk többek között fejtegeti a patriotizmus problémáját. Feleleveníti beszélgetését Tolsztojjal, aki szerint a patriotizmus mindig: agresszív, tehát a pacifistának az erőszaknélküliség elvére kell helyezkednie, azaz, ha megtámadják, nem szabad ellenállást tanúsítania. Masaryk szerint azonban a pacifizmusnak más értelmezésre vau szüksége. Ha a pacifizmust __mondja Masaryk ___ Tolsztoj híveinek nézeteivel azonosítják és minden ellenállást helytelennek jelentenek ki, úgy e nézetet én legcsekélyebb mértékben sem tudom osztani. De ha a pacifistában a béke ügyének munkását nézik, aki kész országát támadás esetén megvédeni, ngy nem látom be az okát, hogy miért ne lehessen a patriotizmust és a pacifizmust egymás mellé állítani? Én, mint pacifista és patriota is egyben elismerem az önfenntartás jogát és elismerem a védekezésnek a helyességet. Nem vitás, hogy az az értelmezés, amelyet Masaryk a patriotizmusnak, illetve a nacionalizmusnak ad, minden tekintetben helyes. A nacionalizmus együtt született meg a francia forradalom vívmányai között a demokráciával; nem volt más, mint kiterjesztése az „emberi jogok“-nak, tehát egyike a szabadságjogoknak, amelyeket még ma is legszentebbeknek kell elismernünk, akár az egyén, akár a népközösség szemszögéből Ítélik is meg azokat Abban a pillanatban, amikor a patriotizmus védekező álláspontra helyezkedik, amikor egy népközösség önmagát, kultúráját, hagyományait, külön népi egyéniségét védelmezi, sohasem lehet beszélni sovinizmusról, vagy ültranacionálismusról. A nacionalizmus csak abban a pillanatban válik minden pacifista törekvéssel szemben ellenlábassá, ha a defenzívából offenzivába megy át, ha „agresszív“ lesz, ha magára ölti azokat az ismérveket, amelyek az „imperializmus“ fogalmát teszik ki. Ameddig a patriotizmus az elnyomatás ellen harcol, addig még a pacifistának is nemcsak joga, de egyenesen kötelessége erre az álláspontra helyezkedni. Masaryk Tamás, az állambölcsész államfő gondolatmenete minden tekintetben helyes tehát, egyedül gondolatsora ott válik hibássá és hézagossá, amikor ezt a következtetést nem vonja le saját hazájára és nem vonja le a kisebbségekre is. Ha áll a tétel, hogy minden népegyéniségnek joga van a maga egyéniségének teljes kiélésére, úgy nyilvánvaló, hogy az utódállamok kisebbségei is egyformán követelhetik maguknak az érvényesülés szabadságát és önvédelmi harcukban nem válhatnak a pacifizmus szökevényeivé. A kisebbségeket, amelyek Masaryk értelmezése szerint is pacifista alapon harcolnak az egyenlő elbánásért és a többségi nép részéről jelentkező asszimilációs politika ellen, mindennel meg lehet vádolni, csak azzal nem, hogy soviniszták és mindennel lehet gyanúsítani, csak azzal nem, hogy (Bukarest, szeptember 30.) Á liberális párt végrehajtó tanácsának tanácskozásai szerdán kezdődnek meg és az iránt rendkívüli nagy érdeklődés nyilvánul meg politikai körökben. Maguk ~ liberálisok mindent megtettek arra, hogy a tanácskozásokat a nyilvánosság teljes kizárásával folytassák le és azokról még a sajtót sem szándékoznak informálni. Élénk megbeszélés tárgya volt, hogy a londoni Times éppen most, a végrehajtó bizottság ülése előtt közölt egy tudósítást a romániai liberális párt politikájáról s ebben azt szögezi le, hogy Bratianunak a külföldi tőkével szembeni álláspontja semmiben sem változott. Az Adeveml nagy cikkben foglalkozik a liberálisok helyzetével. Megállapítja, í -gy Bratianu Vintiia a helyzet ura maradt a pártbán 'és politikai programjából végeredményben semmit sem engedett. A párt vidéki tagozatai tovább folytatják a manifesztum tárgyalását. Az ilfovi tagozat legutóbbi gyűlésén, az a hűtlen letétemenyesei a demokráciának és __a pacifizmusnak. Masaryk cikkében azt is Írja, hogy a magyar revízió csak abban az esetben válik lehetővé, ha „Magyarország megváltoztatja eddigi taktikáját.“ Nem tudjuk szabatosan, hogy mit ért a cseh államfő megváltoztatandó taktika alatt, őneki azonban tudnia kell, hogyha tanítómestere akar lenni a világnak, hát akkor pedagógiai elveit elsősorban a saját portáján kell alkalmaznia. Csehország kisebbségi politikája, a legutóbb lezajlott hangosfilm-affér, a Gajda-féle ál-fascizmus garázdálkodásai, Szlovenszkó gyarmatként való kezelése stb. stb. vélemény alakult ki, hogy a programmanifesztumotí több pontban változtatni kell. Az ilfoviak szükségesnek tartják az ország agrárállam voltának határozott kidomborítását, hangsúlyozni akarják a reális parlamenti élet szükségét és fontosságát is s nagy figyelmet kivannak fordítani a munkapolitikára. Megváltozta- tandónak tartják továbbá a választójogi törvényt is, a választójognak a legszélesebb demokratikus alapokra való fektetésével. A liberálisok manifesztuma egyáltalában nem keltett nagy megelégedést a párthivek között. Argetoianu, aki szombaton jött haza külföldről hir szerint, kijelentette, hogy nem is megy fel a klubba, mert ha felmenne, nem mondhatna egyebet, minthogy a párt manifesztuma stupid és az uj program csak tréfa, A hozzá közelállóknak-az a véleménye, hogy feltétlenül valamilyen uj, komoly program keretében kell re- parálni az eddigi hibát. mind olyan tünetek, amelyek szöges ellentétben állanak a Hradzsin kirakatba kitett doktrínáival. Magyarországnak „taktikát“ kell változtatnia... Vájjon, ha Csehszlovákia idejekorán változtatott volna taktikát, ha idejekorán kihúzta volna méregfogát, az agresszív patriotizmusnak, felvette volna-e a revízió kérdése azt az éles formát, amelyben ma jelentkezik a világ közvéleménye előtt? Nem gondolják-e Prágában, hogy mennyivel könnyebb lenne most is Csehszlovákia és Magyarország között a kiegyezés, ha a Masaryk szálló-igéi egyebek lettek volna kenetes kiszólásoknál?! Elhalasztották a parlament megnyitását Maniu miniszterelnök kedden hosszabb tanácskozást folytatott Pop Cicio kamarai és Bratu szenátusi elnökkel, akiknek tudomásul adta, hogy az uralkodó hozzájárult az őszi ülésszak elhalasztásához. A megnyitás pontos időpontját még nem állapították meg. A miniszterelnök valószínűleg október 7-e után utazik külföldre, mivel előbb meg kell várnia a szabadságon levő miniszterek hazaérkezését. A kormány, ha akarna, sem tudna eltávozni. Iorga lapja, a Neamul Romanesc szerint a politikai helyzet jelenlegi rövid jellemzése az lehetne: Maniu szívesen lemondana ezt azonban nem teheti meg. A kormány a költségvetés redukálásának kellemeuen munkáját készségesen engedné át valamelyik más pártnak, hiszen egy ilyen operáció kétségtelenül sokat farag le egy kormány népszerűségéből, azonban — éppen ebből az okból — nem akad utódja azok között, akik számításba jöhetnének. Besszarábia Stere mellett. Á nemzeti parasztpárt parlamenti tagjai különben a napokban gyűlnek össze tanácskozásra. A többséget a kamara és a szenátus elnökei fogják összehívni s a megbeszélésnek az a célja, hogy a kormány munkájával kapcsolatban egységes plattformot adjon a meglehetősen szertehnzó párthiveknek. A kormánypárt besszarábiai csoportja vasárnap tartott Kisenevben megbeszélést. Ez alkalommal többen hangoztatták azt, hogy a besszarábiaiknak újból Stere körűi kell csoportosulniok és Sterét feltétlenül vissza kell vinni a pártba. A kérdés részletesebb megtárgyalására október 15-ére Ki- senevbe a besszarábiai parlamenti tagokat kongresz- szusra hívták össze s erre meghívót fog kapni Stere is. Egy másik akció, a regáti parasztpártiak egyik csoportjában akar talajra találni. D. R. Joaniţescu, a volt munkaügyi miniszter közelebbről manifesztumot szándékszik kiadni. Ebben arra akarja felhívni a nemzeti parasztpártot, hogy a mostani nehéz körülmények között teljes szolidaritással tartson össze. Ha bármikor, úgy most szükség van — ez a véleménye — a pártközi. és a kormánnyal való harmóniára. Hangsúlyozni fogja azonban azt is, hogy a vezetőket azok közül kell választani, akik igazán a tömegek bizalmát bírják s ezeknek azután meg kell hallgatniok a párt hangját is. v Mai számunk 12 oldal
