Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-15 / 203. szám
€ mi. étw. tot. szám. UJ TANÉV, UJ GONDOK Egy boldog nemzedék, amely válogat az állásokban Caliani vezérigazgató folyosóján kisebbségi kérvényezők feketéiknek — Beszélgetés Calianival (Bukarest, szeptember 13.) Szezonja van a közoktatásügyi minisztériumnak. Kezdődik az uj te. név. Várakozó autók és kocsik torlaszolják el az utat a minisztérium épülete előtt és bent az előcsarnokban és folyosókon hullámzanak, sűrű csoportokban szoronganak az ügyes-bajos dolgaikat intézni kivánó emberek. Nem kis feladat most audienciára bejutni a miniszterhez, az államtitkárhoz, vagy akár csak egy osztályvezető igazgatóhoz is. A türelmetlenségnek és követelőzésnek heves jelenetei játszódnak le az előszobákban. A bukaresti ember, a regáti kérvényező nem olyan könnyen nyugszik bele az elutasításba, otthonosan nyitogat- ja a hivatalok ajtait, nem sokat hederit a szolga ellenszegülésére, dagad benne az állampolgári öntudat és minden ténykedésével demonstrálni kívánja, hogy a hivatal van érte, nem megfordítva. __Meg kell hogy kapjam azt az állást___hallom egy fiatal tanárjelölt önérzetes szavát. __ Most se jussak jó elhelyezkedéshez, mikor hatalomra kerültünk? És a másik: — Most már nekik is tenni kell valamit a mi érdekünkben. Mi már eleget dolgoztunk értük. De ezeknek a kérvényezőknek nagy része már korántsem érzi olyan otthonosan magát. Szerényen, türelmesen álldogálnak az üveges bejárat előtt, ujjaik között görcsösen szorongatják a kérvényt, melynek elintézésétől nagyon jelentős fordulatot várnak életükben és dehogy is jutna bárkinek is eszébe, hogy a szolga tessékelése nélkül íelszakitsa az ajtót. Itt kisebbségek kérvényeznek. — Sok dolgom van velük mostanában, __ be szél róluk mosolyogva Caliani vezérigazgató. __ Elkésett bakkalaureátusi kérvények, átiratkozások, kicserélődések különböző felekezetű és tannyelvű iskolák növendékei között __ilyen ügyekben íolya modók teszik ki a klienseim legnagyobb részét.. Nagyon gyakori eset, hogy magyar gyerekeket német iskolába kívánnak beiratni a szülők és viszont. Rendszerint akkor történik ez meg, mikor az anya győz a családion s a gyermeket azon a nyelven iskoláztatják, amelyet édesanyjától tanult. Megtörténik azonban az is, hogy tiszta román nemzeti- ségü kéri felvételét magyar felekezeti iskolába. Itt már természetesen nehezebb a megoldás. Sokszor kénytelenek vagyunk ezeknél a kéréseknél is megalkudni, mert különösen Bukarestben az az eset, hogy az állami iskolákat nagyon megrohanták a növendékek s az azokból kiszorultaknak valami elhelyezkedést kell biztosítani. __ Sokkal nagyobb gondot okoz a külföldi bizonyítványokkal felszerelt tanulóknak romániai iskolákba való felvétetése. Az ország gazdasági viszonyainak átalakulása ugyanis rengeteg idegent hozott az országba; kereskedőket, iparosokat, mindenféle speciálistákat, akiknek gyermekei itt akarják folytatni tanulmányaikat. Németországból, Ausztriából, Magyarországból, Görögországból, Bulgáriából igen sokan költözködtek át ily módon román területre és sajnos, törvényeinkben nincsenek olyan intézkedések, amelyek alapján könnyű szerrel és a folyamodókra nézve elég kedvezően meg lehetne oldani ezeket a kérdéseket. így aztán esetről-esetre megállapított felvételi vizsgáknak kell alávetni a külföldi bizonyítványokkal kopogtató ifjakat. Megnyugvás, hogy ezekben az ügyekben Caliani vezérigazgató intézkedik. más nemzetiségű. Ilyenkor legtöbbször az anya (j. b.) ^WWWW\/VWW</WW>/'A<VW«VtfWWVWWWV\rt/V\/\^>A^ Felbontották Vass József végrendeletéi Erdély divatba jött. Egy másik csoport tanférfiai pedig az országrészek között válogatnak. Könnyű kivenni beszédjükből, hogy Bukarest után, ami mindenkinek legkedvesebb álma az elhelyezkedés tekintetében, az erdélyi városok birnak a legtöbb vonzerővel. __Mind nagyon rokonszenves helyek__mondják. __ Fejlett kulturélet van mindenütt s az iskolákatj jól felszerelték annakidején a magyarok. Elvezet tanítani bennük. Az előcsarnokban csinos fiatal hölgyek és fiatal emberek tolonganak és készitik elő kérvényeiket. Tanítók és tanítónők, akik a napokban lezajlott tanítói kongresszusra jöttek Bukarestbe s egyúttal el szeretnék igazítani, hogy kicsi faluból nagy faluba, nagy faluool városba, kis városból nagyvárosba kerülhessenek. Iparkodik, törtet, haladni kíván mindenki s az elhelyezkedésnek még nagy lehetőségei kínálkoznak számukra az uj lendületet nyert román közoktatásban. Mindenkinek lesz itt biztos állami kenyere s a száz kérvényező arcán nem is a kenyérre leső ember aggodalma ég, hanem a válogatás, a jobb helyért való versengés izgalma. Boldog nemzedék. A kisebbségek iskolai diktátoránál. Eltávolodottan a közoktatásügyi minisztérium türelmetlen és merész fellépésű kérvényezőinek mozgalmas tömegétől, a szomszédos, kultuszminisztériumi épületben van Calsiani vezérigazgatónak, a magániskolák legfőbb direktorának hivatali helyisége. Az ő ajtaja előtt is feketéllik a folyósó a kérvényezők sokaságától, akik csak igazságos egy. másutánban juthatnak be audienciára a kisebbsé' oktatás nagyon rokonszenves, jóindulatú vezetőjéhez. îhî ii nu ii int mill nil nun nil ni! un un iiii un un int ni •r Szfírirasárlás bizalom dolga! Jó hírnévnek örvendő szüesüzletemet ! £szakképzettségemnek köszönhetem. 1 Wilndsn vevőnek érdeke, •r £ hogy csak szakképzett szűcsnél ~ £ vásároljon. ~ § Nagy József £ 1 szücsmesfer u = Cluj, Piaţa Unirii 10, Szőrmeudvar Fióküzlet a: nincs I gjill1!» i1 {»1111 {»{»ífjij»» ti I1!1!1 ül1!1 ti ‘,i !M|l,Hl!*ilí|l|l|l|l|1i|gl Egész vagyona egy életbiztosítási kötvény és egy betéti könyv volt (Budapest, szeptember 13.) Ma bontották fel a tegnap eltemetett Vass József népjóléti miniszter, helyettes miniszterelnök végrendeletét, mely mindössze húsz sorból állott. Yass József vagyonának felét édesanyjának, felét pedig nővérének hagyta, összes vagyona egy tízezer dolláros életbiztosítási kötvény és a ^WWVWWWWWV\/WWAA<WWWVWWVWWVWW>A>VW' Kalocsai Takarékpénztárban lévő 42 ezer pengő. A budai Mátyás-templomban szombatom reggel tartották meg az engesztelő szentmisét, Budapesten felvetődött a terv, hogy a magyar fővárosban Yass József-szobrot állítsanak fel. A szoborra adományokat is felajánlottak talár. a nők napja a református nagghéten Óriási közönsége volt a nőszövetségek konteren« c iá járnak — Felavatták az uf diakonisszákat (Marosvásárhely, szeptember 13.) A református nagyhét negyedik napja, nőszövetségeké volt. Erre a napra óriási tömeg gyűlt egybe, a vidéki nőszövetségek is elküldötték képviselőjüket, usrv- hogy a nagy vártemplomban kellett a gyűlést megtartani. És mér* ide sem fértek be valamennyien. .Heggel 9 órakor Pilder Mária imája nyitotta meg a tanácskozásokat. Pilder Mária a nők nagy szerepéről beszélt. A világ fejlődésének mai állása mellett óriási szerep vár a népre. Ma határozott tényekre van szükség, mindenki ezeket keresi, ezekben hisz, a frázisok kora lejárt. Ezután Makkai Sándorné, mint a nőszövetségek elnöknője megnyitotta a konferenciát. Nagyhatású beszédében a nőszövetséget napraforgóhoz hasonlította, amelynek egyes szirmai a vidéki nőszövetségek, virágteste a nőszövetségek központja és az egész virág mindig a világosság, Krisztus felé fordul. Az elnöki megnyitót Székely Jánosné titkár jelentése követte. A nőszövetség fennállásának ké' éve óta most először számol be a nagy nyilvánosság előtt működéséről. Az alakuló közgyűlés fontosabb határozataiból megvalósították a lapalapitást, a nőszövetségek vidéki szervezésének erőteljes munkáját és az iratterjesztés létrehozását. A hivatalos lap a „Református Család“ Maksai Albert dr. theológiai tanár és Pilder Mária szerkesztésében jelenik meg. Vezérkönyv kiadásán is dolgoznak Gönczi Lajos theológiai tanár irányításával. A szövetség megkezdte a városokban szolgáló ifjak és leányok lelki gondozását. A szervezetnek eddig 444 tagozata van, közöttük két nőszövetség az ókirályságban. Ezután a közgyűlés a lemondott vezetők helyére gróf Bethlen Lászlónét ellenőrré és Jancsó Sándornét alelnöknővé választotta. Választmányi tagok lettek Tóthfalussy Józsefné, aki szép beszédben köszöntötte a nőszövetségek központját és annak elnöknőjét, Muzsnai Lászlóné, Szele Endréné, Szász Mártonná, Csapó Gabriella póttagok, Nagy Pálné és dr. Nagy Béláné. Tiszteletbeli tag Kaáíi Nagy Elekné. Pilder Mária a nőszövetségi lap nenéz helyzetét tette szóvá. A lap 1300 előfizetője közül 500-an még nem fizették ki az előfizetési dijat. Báró Bornemissza Elemérné az állami gyermekmen helyen levő gyermekek nőszövetségi gondozására tett javaslatot, mig Lőrinczi Jánosné az özvegy papnék otthonának létesítését javasolta. Makkm Sándor dr. püspök az egyházkerület nevében mondott köszönetét a nőszövetségnek áldásos működéséért és vázolta a még előtte álló nagy feladatokat.. Mintegy százezer református nő közül mégcsak 10 ezer van megszervezve. A délutáni program 4 órakor Ferencz Mihály Zsigmondné előadásával kezdődött. Az előadás a nőtársadalom lelki kérdéseit tárgyalta és hangoztatta a mélyen vallásos, tevékeny egyéniségek szükségességét. Dr. Gyárfás Pálné szervezeti kérdésekről tartott gyakorlati problémákkal foglalkozó előadást. Este 7 órakor folyt le az uj diakonisszák fel- szentelési ünnepélye. Az imát Vásárhelyi János püspökhelyettes mondotta, majd szép beszédben fejtegette a diakonissza-hivatás magasztosságát. Heltai Ida zenetanárnő éneke után Kovács Benedek ajánlotta be a diakonisszákat, akiktől Makkai Sándor dr. püspök bevette a fogadalmat. A szép ünnepélyt a diakonisszák éneke és közének fejezte be. jimiiiniiiniiimiiiiiiumiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiuHiiiiiiiiiiEiiiiminiiiiiniiimiiiiciiiimiiiiiinHiinRiiiiriiniit j Ügyes irodavezető, j I aki a turista és hajózási szak- | mában jártas, a német, magyar ff és román nyelvet szóban és 1 i írásban birja, adja be ajánla- 1 I tát „Óceán“ jeligére mindhárom 1 nyelven, a referenciák és igé- | nyék megjelölésével e lap ki- 1 adóhivatalába. Erdélyi, ki a vi- | szonyokat ismeri, előnyben. — i iniimnimiiiinRnuniiiiiiiiniiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiHiiaiiiuiiiiiiisíiiiiiiniiiiuiiiiiiiiiiiinuiiiiimjiuiiiiiiiiiui
