Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-01 / 192. szám
5 XIII. SVF.192. SZÁM. ____________________________ Vigyázat! Mindnyájunkat érhet baleset! Vigyázat! MEGÜTHETI Ön is az 1 millió Lei főnyereményt MEGÜTHETI ha sürgősen megveszi 100 leiért a cluji Mentő Sorsjegyet, melyet minden városban árusítanak, Folyószámla cluji „Albina“ banknál. Vidéki rendeléseket 117 lei előzetes beküldése ellenében a Központi Sorsjegyiroda Cluj, Str. Memorandului 16 szám, gyorsan szétküldi. 7lz orosz emigráció élete VárisÖan írók, tudósok, művészek, énekesek és táncosnők Orosz napilapok Páris uccáin — A politikai emigráció : monarchisták, nemzetiek, legitimisták, köztársasági demokraták és szociálisták — Második közlemény — (Páriát, augusztus 30.) Múltkori cikkünkben azokat az intézményeket ismertettük, amelyeket a párizsi orosz emigráció létesített. Jean Belage könyvének alapján most az orosz emigráció különböző társadalmi kategóriáit és szellemi életét vesz- ezük szemügyre. Ismert dolog, hogy Párizsban több világhírű orosz iró él, igy a Magyarországon olvasott Mereskovszkij, a reálista Kuprin, a rendkívül finom Ivan Bunin, valamint Balmont, akit nagy költőnek mondanak. Ismert nevek Párizsban Zaitsev, aki leginkább honfitársaihoz tud hozzá férkőzni, Demizov, Sineljov, Teffi asszony és a volteriánus Aldanov, akinek háromkötetes francia forradalom idejéből írott regénye nemrégiben magyar nyelven is megjelent. A harminc éven alóli orosz irők külön csoportot alkotnak, amelynek neve: „A nomádok.“ E csoport minden csütörtök este a montparnassei pályaudvar mellett egy kis kávéházban üti fel tanyáját. írói sors Oroszországban Vinochratszki, akinek bakterológiai intézete van. Metanikov páter, aki a tuberkulózis tanát vitte előre és kétszer megnyerte az akadémia nagydiját. Kepinov, Bernikov a Pasteur intézet szolgálatában. Leonard Rosenthal rákkutatásai révén lett híressé. Zelesin asszony munkatársa a francia Lacroixnak, akit az európai tudomány legnagyobb geológusának tartanak. Malikev asszony földrajzi tanár a Sorbonneon, Titov mint kémikus ismeretes. A művészek. A franciaországi orosz festők közül Sutin, Guncsarov Natália, Kukaiev, Mariaviv, Grigoriev az ismertek. A szobrászok közül Zatkin és Aronson. Tolsztoj leánya Párizsban egy orosz képzőművészeti akadémiát létesített. Dekorativ művészetek számára Jusupov herceg is műtermet létesitett. Ami a zenészeket illeti, itt már ismertebb nevekkel találkozunk. A zeneszerzők közül itt élnek Rahmaninov, Igor Stravinszki. Világhírű énekesnő Mina Kohicz, Lipkovszkája és Kuzdneeov-Massanct, aki az orosz operát megalapította. Itt él a hires basszista Mojukin is és a kozák tisztek itt is egy pompás énekkórust hoztak létre. A hajdani hires orosz ballet táncosnői, néhány kiváló színésznő __ azok is itt vannak. It van Sanin, Evreinoff rendezők, akiket párizsi francia színházaknál is alkalmaznak. És végül Párizsban él, legalább is ott van lakása Saljapinnak, aki egy ideig a szovjet „népénekese“ volt, de ott hagyta Oroszországot és emigrált. Nem lehet megemlítés nélkül hagyni Protsina-Msaroffot sem, akit az orosz Sara Bernhardtnak tekintenek. Az újságírás. Nagyon érdekes a párizsi orosz újságírás. Párizsban több napilap van, de ezek közül kettő válik ki mértékadó súlyánál fogva. Az egyik: az Utolsó Hírek, főszerkesztője Miljukov, a baloldali köztársaságiak orgánuma. 1920-ban jelent, meg először és munkatársai közé számítja Aldanowal és Buninnal az élén az orosz emigráció legjobbjait. A jobboldaliak orgánuma a: „Rcnaisance“ amelynek Semenov a szerkesztője. Ez a lap 1925-ben jelent meg és egy Bukarov nevű orosz gyáros finanszírozta. A Renaisance monarchista lap munkatársai közül kiválik Kupri és Mcreskovszkij. E két nagy lap mellett megjelenik Kerenszkinek „Elnyomott Oroszország“ című lapja és napilapja van a nemzeti oroszok szövetségének. Ortodox egyházi mozgalom Párisban Miért hagyták el az orosz irók hazájukat? E kérdésre Boris Zaitsev felel meg, aki 1922-ben, amikor az orosz forradalom már berendezkedett, hagyta el Moszkvát. 1922-ben éhtifusz következtében majdnem elpusztultam. Kamenev segítségével, akit még diákkoromban ismertem, kikerültem Berlinbe, majd Olaszországba. Emlékszem, hogy 1922-ben miután néhány iró társammal, valamint jómagámnak sem akarták kiadni müveiket a kommunisták, szövetkezeti alapon könyvkiadóvállalatot létesítettünk. A könyveket természetesen csak kéz alatt tudtuk eladni, néhány európai hirü tudós házalt el könyvekkel azokon a helyeken, ahol remény volt a megvásárlásra. De olyan kevés számú könyvet adtunk el, hogy kénytelenek voltunk módszert változtatni. Könyveinket néhány ivre leredukáltuk, magunk megillusztrdUuk és mint illusztrált műiteket állítottuk ki. Egyik legértékesebb müvemet igy adtam el egy szovjet mérnöknek, hogy vajat vásárolhassak beteg leánykámnak. Később azonban a szovjet minden könyvkiadói terméket ellenőrzés alá vont. A helyzetünk még nehezebb lett, kénytelenek voltunk sokan elmenekülni. Az egész modern filozófia igy szökött meg csólnakon Pétervárról Stettin kikötőjébe, ahol azután szétszóródtunk. Jean Delage könyvének másik fejezetében az orosz emigráns jogászokról beszél. Legkiválóbb közöttük Mirkin-Guedz&vics professzor, aki egyébként baloldali ember. Ez az orosz jogász Párizsban titkára lett a Közjog nemzetközi intézményének. Ezt megelőzőleg Déloroszországban egy antibolsePárizsban természetesen feléledt az orosz egyház is. Párizsban két orosz metropolita érsek talál menhelyet, két egyház, két kultusz létezik. Az együk orosz templom a Rue Daru-n van és meropolitája Eulogos, aki összetartja az egész vallási, szellemi életet. Franciaországban egyébként 70 ortodox egyházközség létezik. Jellemző különben, hogy a skizmatikusoknak is egyháza van Franciaországban és ez az egyházi mozgalom meglehetősen erős. A politika. Végül tétessék említés a párizsi orosz politikai viszonyokról. As emigrációnak megvannak a maga politikai klánján, amelyek egymástól eljkülö- nitve harcolnak eszméikért. A szélsőséges többpártiak a régi rezsim visszaállitásáért küzdenek és a legitim trónkövetelőnek, az ugyancsak Francia- országban élő Cyril nagyherceget tekintik. Az alkotmányos monarchiának is meg van a pártja, valamint a nacionalista uniónak is, amely a nacionalista eszmét hirdeti elsősorban és másodrendű kérdésnek tartja az államformát. Ennek elnöke Kartasef, aki kijelenti, hogy általános választójog, tökéletes vallásszabadság, tökéletes politikai egyenlőség, megfelelő közigazgatási decentralizáció, szociális kérdések megoldása nélkül még nemzeti alapon sem képes elképzelni az uj Oroszországot. A baloldali pártok közül a legmarkánsabb Miljukov exkülügymin iszteré, aki köztársasági alapon képzeli el az uj Oroszországot federalista alászinezéssel. Szerinte ismét a kadett-pártnak keli képeznie a kormányzópártnak zömét. Végül vannak orosz szocialisták is Párizsban. Ezek vezére Kercnszki, a világháború utáni korszakból jólismert miniszter. Kerenszki kijelentése szerint jelenleg nincs más program, mint küzdeni a bolsovizmus ellen. Az 1930. és 1931. évek döntőek lesznek Oroszországra, mert ezekben az években a diktatúra feltétlenül elvérzik. Kerenszkit és a többi baloldali pártiakat az különbözteti meg a jobboldaliaktól, hogy ezek katonai segitség igénybevétele nélkül is megdönthetőnek vélik a bolsevisták uralmát. Százötvenezer ember vesz részt a magyar szociálisták szeptember elsejei tüntető sétáján (Budapest, aug, 30.) A szociáldemokrata szakszervezetek pénteken este értekezletet tartottak s ezen ^ elhatározták, hogy a szeptember elsejei tüntetést minden körülmények között megtartják. A tüntető sétánál százötvenezer résztvevőre számítanak. A rendőrség már vasárnap éjszaka megszállja a város nevezetesebb útvonalait. A városban plakátokát ragasztottak ki, amelyekben a. rendőrség megtiltja az uccákon való csoportosulást. vista napilapnak volt a szerkesztője. Kivégzése elől francia hajón menekült és Párizsban telepedett le, ahol igen nagy tudományos munkásságot folytat. Párizsban telepedett meg báró Nolde, volt külügyi államtitkár, Mandelstam, aki a kisebbségi jog szakértője, Gronski volt képviselő, közigazgatásjogi szerkesztő és körülbelül még 20 jogász, akik megalakították a szociális és politikai tudományok francia-orosz intézetét. Ennek az intézménynek adminisztrátorai franciák, tanárai oroszok. Párizsban egyébként három jogi intézmény van, amelyek orosz többséggel rendelkeznek. A párizsi orosz tudósok között Agatonov a legkicmelekedöbb. Agatonoe Franciaországban egy addig ismeretlen tudományi ágat vezetett be a pedologiát, amely a különböző kémiai összetételű termőföldtipusoknak geográfiái szétosztását tár- gyazza. Ez a tudomány rokon az agronómiával és különösen manapság, amikor szükségessé válik a föld termőerejének minél előnyösebb kihasználása, rendkívül jelentőségű. Hires orosz tudós Párizsban To>amua>öJIB' ţofr -éfefoe \Tann.waídidamaszf;T annwaldi ágynemű, Tannwaldi, fehérne.* ^mö:—100 év óta bevált elsőrendű minőségben, minden jól ^Vezetett szakmabeli üzletben kaphatók.
