Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-28 / 214. szám
\ XIII. ÉTF. 214. SZÁM. Amerikába szökött második férjével - hat gyermeke elöl Szomorú zsidó újév egy kétvízközti kis lakásban> melyet Búcsú nélkül hagyott ott a kőszívű anya Látogatás az elárvult házban (Kolozsvár, szeptember 26.) Megdöbbentő családi tragédia szálai értek el ma reggel a kolozsvári rendőrségre. Rosenberger FerCncné, Dalos ucca 22. szám alatt lakó asszony férjével hirtelen Amerikába utazott s első férjétől származó hat kiskorú gyermekét egy bucsusor, fillér nélkül a leg- elképzelhetetlenebb nyomorúságban hagyta. Az eset izgalomban tartja az egész környéket s a szomszédok részvéttel látogatják az elhagyott házat. Rosenbergernének első férje Weintraub Andor kereskedő volt, aki szűkösen élt ugyan, de szorgalmas munkával kis házat szerzett. Lcgna- gyob gyermekük, Kornélia 19 éves, az utána következő Lajos 18 éves, a többi mind 13 éven aluli, öt esztendővel ezelőtt a családfő meghalt. Ezelőtt egy évvel az asszony újból férjhez ment Rosenberger Ferenc esernyőkészitő-mesterhez, aki a házba költözött. A háznak a hangulata egészen megváltozott. Az anya, aki özvegységében erejét megfeszit- ve dolgozott gyermekeiért, második házasságába! feltűnően megváltozott, a kicsinyeket, köztük a 6 éves Olgát és 8 éves Andort teljesen elhanyagolta, a lányokat szidalmazta, nem egyszer megverte s az autóbuszállomásnál hordároskodó 18 éves fiától minden kis pénzt elszedett. A házaspár készül a kivándorlásra. Körülbelül három héttel ezelőtt Rosenbergerné és férje elhatározták, hogy kivándorolnak, a férfi Amerikában élő rokonaihoz mennek jószerencsét keresni. A gyermekek eleinte azt hitték, hogy a szülők utiprogramjukba őket is beleveszik. Nagy volt azonban a megdöbbenésük, mikor anyjuk kijelentette, hogy eszeágában sincs őket magával vinni, éppen eleget kínlódott velük, egy kis nyugalomra vágyik, amit uj férje oldalán csak akkor lát elérhe tőnek, ha első férje emlékeit a nyakán kölöncként csüngő gyermekeket lerázza. A legnagyobb lány erre sírva kereste fel Ncuberger Zsigmondnét, a Zsidó Nőcgylet elnöknőjét, kérve őt, hogy lépjen közbe és térítse vissza rettenetes szándékától anyjukat. Neubergerné felkereste az asszonyt, aki kereken kijelentette, hogy ő többé már nem Weintraub - né, hanem Rosenbergerné, a gyermekek neve Weintraub, tehát neki semmi köze hozzájuk, mert ö a férjét köteles követni. Es a kérlelhetetlen asszony uj férjével együtt tovább szőtte útiterveit. Útlevelet szereztek be, melyre hamarosan vízumot is kaptak, majd pénzszerzési akcióba kezdtek, melynek következményeként a gyermekeket károsították meg. A gyermekek nevén lévő házra az utrakész házaspár 15 ezer lejnyi kölcsönt vett fel. majd a hordároskodó fiú keservesen összegyűjtött 23 ezer lejét, mellyel soffőr- tanfolyamot akart végezni, elszedte azzal az ígérettel, hogy néhány napon belül visszaszolgáltatja. A zsidó ünnepek Rosenbergeréket lázas készülődésben érték. Minden értékesebb holmit, amit csak a házban találtak, ösz- szepakoltak. A gyermekek izgatottan kérlelték anyjukat, de a kegyetlen anya szóba sem állott .velük. Az újévi szökés. A zsidó újév napján aztán izgatottan várták az estét, majd mikor a gyermekek elaludtak, összeszedték podgyászaikat és eltávoztak. Weintraub Kornélia néhány napig várt még, majd mikor meggyőződött arról, hogy édesanyja csakugyan messze utazott, elment a kolozsvári rendőrségre és elpanaszolta a szomorú történetet. Serban komiszár azonnal körözőlevelet küldött ki Konstancába, Kurtiesra és Biharpüspökire, hogy a hat gyermek szívtelen anyját semmiképpen ne engedjék cl. távozni Romániából. A Keleti Újság munkatársa felkereste az elhagyott gyermekeket kétvizközi lakásukban. A város talán legnyomorultabb fertályában, düledező viskók, a keskeny ucca közepén folyó egészségtelen kanális, a házak előtt lézengő sápadt és rongyos gyermekek raja, akárcsak évtizedekkel ezelőtt. Bekanyarodunk a kis házba. Az egész lakás egy szoba, konyha, melyben rettenetes felfordulás mutatja az eltávozott házaspár kezének a nyomát. A kis asztalon félben hagyott román írásbeli dolgozat, előtte kisirt aze- mü kis fiú, a konyhában, mely egynttal esernyő javító műhely, csomókba rakva állanak az esernyődrótok és a rongyok. A legnagyobb leány sirva panaszolja, hogy anyjuk egy bucsusor nélkül hagyta el őket, de az utóbbi napokban annyit bántotta őket, hogy nem is vártak mást tőle. — Csak a kis testvéreimért fáj a szivem, akiket egy cirógatás, vagy egy meleg szó nélkül hagyott itt — mondja. Jolán 12 éves, szomoruarcu, barna lány, egykedvűen jegyzi meg: — Én gyárba fogok járni. Elza, aki az csernyőjavitáshoz ért valamit, elpanaszolja, hogy a csapás annál súlyosabb, mert beáll a téli idő, ilyenkor munka semmi sincsen. Édesanyjuk és mostohaapjuk egyetlen fillér nélkül hagyták őket el. — Tegnap kint voltunk az ószeren, hogy néhány esernyőt eladhassunk, de egy darabot sem tudtunk eladni. — Ma sem ebédeltünk, — mondja szomorúan a leg- nagyóbbik leány. Munkatársunk közbenjárására a kolozsvári zsidó Nőegylet gondozás alá vette az elhagyott gyermekeket, akik közül a legkisebbeket a Magyar uccán lévő Napközi Otthonba helyezik el, a nagyobbaknak pedig állást szereznek. Amerika akcióba lépett orosz buza-dumping ellen Három millió métermázsa magyar búza vár értékesítésre A brailai és galaci gaboaaíőzslék hatalmas áresései (Budapest, szeptember 26.) Búd János pénzügyminiszter a tőzsdetanács bevonásával fontos gabonaértékesitési értekezletet hivott össze. Az értekezleten fölvetették a gabonamonopóliumot, sőt a magyar búza- dumpingnak a tervét is. Ezt az utóbbi tervet azonban el kellett vetni, mert a magyar kormány az ilyesmihez nem adhatta hozzájárulását. Miután az országban legalább hárommillió métermázsa buza vár értékesítésre, az áresés meggátlása céljából hivatalos körök mindent el fognak követni, hogy ez a gabonamennyiség a legsürgősebben kiexportáltassék. A magyar kormány gondoskodni fog az exporttal járó költségek fedezéséről. A világ gazdasági válságával kapcsolatosan, amelyet a szovjet dumping idézett elő, az amerikai kormányzat akcióba lépett. Basil Delbas White az északamerikai kereskedelmi delegáció elnöke nyilatkozott és kijelentette, hogy az orosz dumping a világ forradal- mositásának egyik eszköze akar lenni és ezért minden körülmények között meg kell akadályozni. Egyelőre az a helyzet, hogy az oroszok lenyomták az amerikai buza árát oly mélyre, amilyenre a legutóbbi 24 év alatt m FIGYELEM! Feláru utazás Bukarestbe. FIGYELEM! 50 százalékos vasúti kedvezmény a visszautazásnál. F. HÓ 7-ÉN NYÍLT MEQ i a 11-16 nemzetközi Rádió I és ffsroksmíaf I 1930 SZEPTEMBER 7-TŐL 23-SS. ' Bufesresl, (Parcul Carol). Taîefon: 3<39«33. Ä kiá-IK&sein a világ valamennyi rádió-gyártmányát megvizsgálhatja, mert azon képviselve lesz a világ valamennyi nagy rádió cége. — A kedvezményes utazásra, valamint a kiállitáslerü’ein való díjmentes belépésre jogosító igazolvány kagható: Dr. Mezei Gyula menetjegyirodájában, Kolozsvár, Főtér 2. mmmmmmmki egyetlen egy esetben sem volt példa. Winni- pegi jelentés szerint a kanadai búzaexport Európa és Kina felé az orosz dumping dacára sem szakadt meg. ügy az Uniónak, mint Kanadának kormánya lépéseket tett, hogy a nagy nyomorba jutott farmereknek veszteségeit az állampénztárból fedezze. (Bukarest, szeptember 26.) A Gáláéból és Brailából érkező magánjelentések szerint tegnap katasztrofális árhullámzások voltak a gabonapiacon. Esetenként 18.000 lejes árzuhanások is bekövetkeztek. A Bukarestbe küldött táviratok a tegnapi napot a galaci és brailai tőzsde „fekete csütörtökének“ nevezik. Az áreséseket az orosz dumping rovására Írják, A muntemai tartományi igazgatóságon összegyűlt prefektusok is tárgyalták a galaci és brailai gabonatőzsdékről érkező bireket. Egyes prefektusok azt ajánlották, hogy az egész tartomány területén egységes kenyérárakat kell megállapítani és pedig olyanokat, amelyek összhangban állanak a gabona olcsóságával. Ezt az indítványt az értekezlet elvetette. Az egységes kenyérárakat megtartják ugyan, de nem szállítják le a mostani kenyérárat, mert ez a gabona újabb áreséséhez vezethet — Meghalt Budapesten a kolozsvári régi magyar bírói kar egy volt tagja. A régi kolozsvári magyar bírói karnak kedves, rokonszenves tagja volt Szabó Jenő, aki elkerült Erdélyből a magyar igazságszolgáltatás kivonulásával s akinek haláláról lioz hírt egy gyászjelentés: Budapesten szeptember 23-án, életének hatvanhatodik évében, rövid szenvedés után meghalt visontai Szabó Jenő, nyugalmazott kúriai biró. Szabó .Tenő előbb a kolozsvári járásbíróságnak, majd a törvényszéknek volt hosszú időn át derék bírája s hivatásának igaz magaslatán állott. Távozása után érte cl a táblabirói méltóságról a kúriai birói rangot. Az utóbbi éveket nyugdíjas visszavonultságban töltötte. Szabó Miklós dr. a kolozsvári Marmoi’osch-btink c v. , v'íje az édesapját gyászolja.
