Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-03 / 193. szám
XIII. ßVF. 193. SZÁM sa MINDEN EMBER KIRÁLY! Hogyan keil meggyógyulni, elkerülni az öregkori, leküzdeni a gyávaságot? — Maráén amerikai filozófus megtalálta a társadalmi érvényesülés titkát — Az „affirmativ erő", amivel „napsugár-lényekké“ és szakmánkban biztos fellépésű tekintélyekké válhatunk — Kevésbé fontos, mit mondunk magunkról, úgyis olyannak érez bennünket a világ, „amilyenek vagyunk'1 — A Keleti Újság állandó svájci munkatársától — (Genf, szeptember 1.) Svájcban most van talán a tetőpontján a Maiden.láz. Orison Swctt Maráén amerikai író 20 könyve közül tudtommal csupán egy van magyarra fordítva, a legújabb, az „Every Man A. King“, megérdemli tehát, hogy addig is, amig a magyar közönség kezébe kerül, egy cikk keretében összefoglaljam megkapó intelmeit. A „Mindén ember Király“ clinii müvében Marden még inkább mint a többi könyveiben, bebizonyítja, hogy minden betűjét csak asért tette papírra, hogy használjon vele az emberiségnek. Miként a kormánynélkiih hajónak zátonyra kell futnia — nyilvánítja ki a kitűnő filozófus — életünket sem szabad, hogy a bosszúság és a szenvedély szelei magukkal ragadják. A szellem a kormánya mindennek ezen a földön és normálig gondolat normális tettet Szül — ez a vezérfonál húzódik végig Marden müvein. Művelésének lehetőségei határtalanok, következményei örökkévalóak, az ember mégsem ököl és ahelyett, hogy életkörülményeit elmebeli tevékenységével uralná, mindent a meddő véletlenre biz. Nincsen magasabb- rendű eszmény ezen a világon, mint az emberi gondolat tökéletessége. Ügyetlen kézben még a legszebb szobrot is agyonfaragja a szobrászvéső, a bűnöző kezében meg gyilökká vállfát ugyanez a szerszám. Kezünkben az eszköz, amellyel széppé varázsolhatjuk, vagy rúttá tehetjük természetünket. Oktalanok volnánk, ba nem kísérelnénk meg a szépséget, harmóniát, boldogságot és sikert. Mint a szobrász, aki éles szemével leendő alkotására tekint, nekünk is természetünk folytonos csiszolására kell tekintetünket szegeznünk. Tudnunk kell, mi akarunk lenni és tettben, gondolatban afelé kell törekednünk. Minden gondolat a véső csapásának felel meg, amellyel életünket formáljuk. A fatörzszsel növekvő betűk... Aki már mint zsenge gyermek is hozzászokik ahhoz, hogy elméjében csak igazságos gondolatnak ad- jou helyet, — annak felnőtt korában sem lesz szüksége idegen fennhatóságra, megáll bizton a maga lábán és később is sok kínos és egész életére árnyat vető kísérlettől szabadul meg. Hogy a goethei magaslatról uralhassa szellemünk a testünket, meg kell győződve legyünk afelől, hogy a rossz gondolattal magunknak teszünk rosszat, a jó gondolat pedig nyugtat és üdvösségbe ringát. Csak a gondolat örökkévaló és korlátlan ura egyben a sorsunknak is. Sőt későbbi rendeltetésünk hullámvonalát is gondolataink grafikonja törvényszerüsiti. Bámulatos következetességgel állítja szolgálatába Harden a világirodalom lángelméit, hogy bebizonyítsa: e királyságunkhoz csak az a törhetetlen hit vezethet i/cnniinket, amelyhez a kétely árnyalata sem ér föl. Mert a fegyver, ami leghamarabb végez az emberi élettel — az a félelem. A féleleni kisebbíti a jellemet, elfojtja a nemesebb törekvést, betegségbe kerget és végképpen megbénítja a kedélyt. Csenevész ábrázata elől megszökik az öröm és a vidámság nem lakik vele közös tető alatt Marden óva inti a szülőket attól, hogy untalan eltiltsák valamitől a gyermekeiket. Nincs nagyobb kegyetlenség — hirdeti — mint belevésni az érzékeny kedélyvilágba a félelem borzalmas képét, amely miként a sudár fatörzsbe vésett betűk, idővel megnő és mélyebbé válik. Kész szerencsétlenség a gyermek számára az olyan anya, aki ideges szorongásai között örökké attól tart, hogy gyermeke fennakad a fán, vagy a vizbe- fuliad. Mily ritkán fordulna elő például a sötétségtől való félelem, ha a szülők gondosan megmutatnák a gyermeknek, hogy a sötétben mivel sfem különböznek a dolgok áltól, .amilyeneknek világosságban látszanak. A jó anyának minden inkább kötelessége mint az, hogy haszontalanul gyötörje magát gyermekéért. Azok a megpróbáltatások, amelyek valósággal ránk várnak az életben, kivétel nélkül elenyésznek azokhoz a balesetekhez képest, amelyek nem léteznek egyebütt, mint a mi - eltaevilágunkban. A félelem szénsavas levegőjében megfulladás vár ránk, irtsuk ki hát telkünkből, még pedig gyökerestől a mélyrenyuló aggodatmat. A jövő embere tiszta szemmel, borzadálytól ment nyílt szívvel fog közeledni célja: a tökéletes boldogság felé. Kémiailag mutatható ki a szervezetben a szomorúság! Freudra hivatkozva Harden leszögezi, hogy csak az az ember tekinthető karakternek, aki tudja mit akar aki szigorú elvek alapján cselekszik. Ha nehéz idők járnak feletted, sötét az ég és minden olybá tűnik, mintha ellened esküdött volna össze, akkor kell meg- mutadnod: minő fából vagy faragva. Mi a legközönségesebb félelem? Hogy elveszítjük állásunkat. Pedig akik ily módon nyomorúságossá teszik életüket, azqknak legalább is a zöme, nem volt még egyáltalán elbocsátva, jelen helyzete esetleg kielégítő, de ő mégis borzong. És ha elkövetkezik végül a balszerencse és uecára kerül az illető, mit ért az előzetes aggodalmával? Felőrölte egy csomó erejét, amire most bezzeg szüksége volna, hogy friss munkaalkalmat találjon magának. Â legégetőbb társadalmi feladat megszabadítani az ifjúságot a félelemtől. Legyünk mi magunk is éberek és mihelyt a szorongó gondolat beakar osonni hozzánk, .űzzük el. Tudományosan bebizonyítja, hogy a gond, bosszúság és keserűség kémiailag is kimutatható mérgeket hagy vissza a szervezetben. A boldogság viszont energiát teremt, étvágyat gerjeszt, fejlődőképessé teszi a testet és lelket és meghosszabbítja az életünket. Az embernek, aki a természettől fogva egy lusta állat, a fásultság ellen munkával, az önzés ellen áldozattal, a félelemmel szemben pedig úgy kell védekeznünk, hogy szembe kell néznünk a félelem tárgyával. Nem létezik olyan emberi hiba, amitől ne lehetne megszabadulni, És amily arányban erőt nyerünk ahhoz, hogy hibáinktól megszabaduljunk, úgy marad el mellőlünk végleg a félelem is. Az Univerzum csak azt adhatja mindenkinek, ami dukál neki. Ha kacagsz ég és virág megértőn mosolyog körülötted — ha gondolkozol, a gondolkozók fogadnak maguk közé. Ha szereted az embereket és szomjasan kutatod a bennük rejlő jót, mihamar szerető barátok vesznek körül és a Föld is eléd tárja minden kincsét. Irodában, üzletben az optimista főnök munkásai 3zebb munkát végeznek, mint a pesszimistáé, mert az emberek jobban szeretnek bizakodó környezetben dolgozni, mint a bátortalanság mellünkre nehezedő atmoszférájában. A Biblia szerint a betegség az Isten szava. A gyógyulás pedig az isteni hatalom jóvátevő ténykedése és hogy ezt a legmagasabb helyről jövő segitő kezet valóban megragadhassuk, harmóniában kell lennünk a sze- retetet sugárzó Természet szelid kedélyével. Egy örökös és okos Őrködő a javunkat akarja — úgymond — csakhogy ki is kell érdemelnünk nemes munkáját bizalmunkkal és elégedettségünkkel. Aki hisz — az tud is! Legveszedelmesebb tulajdonság Marden szerint, ha valaki az embereket és a dolgokat folyton elitéli. Csak hernyó és nem ember az, aki széjjelrágja a rózsa szívét, friss szirmát és nem hagy mást maga után, mint rothadást. Aki másokat egyre csúfol, megfertőzi saját természetét. De miért is ne forduljunk a nap felé, mikor ez éppolyan könnyű, mint az árnyék felé nézni, holott ezen múlik mind az a különbség, ami a boldogság és a boldogtalanság között van. Fontos az is, hogy higyjünk a környezetünknek. Kiegyensúlyozott lélek nem is gyanakodhatik többé, mert a mérgektől mentesült anyagcsere többé nem a rosszat várja, hanem a jót. Vidám embernek teremtő ereje van, amivel a pesszimista sohasem rendelkezhetik. — Legyünk „napsugár emberek“ — adja ki a jelszót Marden, mert ez a legnagyobb adománya az életnek. S ha egy ilyen szerencsés örökséghez (ami persze akarattal is kiküzdhető), még vonzó modor és fizikai szépség is járul, nincs a világon akkora vagyon, ami felérne ezzel. De miután a napfény előbb nem az arcon, hanem a lélekben jelentkezik, a szép are is csak egy napsugarasan érző szív kitükröződése lehet. Mr. Ruskin is mondta: igyekezz a jó jellemvonásaidat erősíteni és a hibáid lehullanak rólad, mint az őszi falevél, ha eljön az ideje. Csak az tud, aki hiszi is, hogy tud! Ha hiszed, biztosan lesz talentumod is, lesz, hogy elérjed, amiben hiszel, mert a Teremtő senkit meg nem károsított, ilyen korlátozások csak tőlünk erednek. Mindazt, amiről álmodozol, ami után sóhajtasz, amit el szeretnél érni, a Tiéd lesz, ha elég erős bátorító képességed van és akaratodat elegendő intenzitással tudod célodra összpontosítani. Ezzel az akaratközpontositással újból egészséges lehetsz, megtalálod az igazi élettársat, a ragyogó pozíciót. A jó tanár, orvos és újságíró köteles elhitetni magáról — ami A jó tanárnak, újságírónak, orvosnak, ügyvédnek azonkívül hogy rendeltetését be tudja tölteni, még azzal a képességgel is rendelkeznie kell, hogy mások is felismerjék és elhigyjék neki, hogy ő elsőrendű munkaerő. Hiába tud egy tanár többet, mint a másik, ha amaz a félénk, bizonytalan és habozó ember látszatát kelti, a gyermekek mégis többet fognak meríteni a kevésbé képzett professzortól, aki erélyesebb és bátrabb Ez talán igazságtalan, de igy van. A felkészültebb, de félénk tanár tehát csak úgy veheti elejét annak, hogy semmibe se vegyék, ha szívósságát és eltökéltségét a külsejében is kifejezésre juttatja. Ebben a pozitiv „állitó-képességben“, ami egész lényünket áthatja, leli meg Marden a magyarázatát a társadalmi érvényesülésnek. Állitsd folytonosan azt, amit óhajtasz — vonja le a végkövetkeztetést — ápold ezt az ideált szellemedben makacsul és állhatatosan, koncentráld reá elmédnek minden hatalmát és mihelyt gondolatod teremto- hatalma elég erős lesz, éppoly bizonyossággal jön el hozzád a sóvárgott dolog, mint’ahogy a feldobott kő a gravitáció erejénél fogva leesik. Érdekes Marden elméletének az a fejezete, amely azzal foglalkozik: mennyire megérzik mások a mi gondolatainkat. Nem amit mondasz, hanem amit szived legmélyén gondolsz adja meg, vagy módosítja mások véleményét felőled. Kevéssé fontos: minek mondod magadat! Akik ismernek bennünket, úgyis olyannak éreznek, amilyenek valójában vagyunk. Végül Marden praktikus jellemformáló gyakorlatokat ajánl, az öreg kor elhárítása érdekében meg azt tanácsolja, hogy fektessünk annyi változatosságot és érdekességet az életünkbe, amennyit csak tudunk. Az egyformaság, meg az érdeklődés hiánya az öregség legbiztosabb utcsinálói. Solon igy határozta meg az örök- ifjuság titkát: „Minden nap tanulj valami újat!“ Seidner Imre. HA BÉCSBE UTAZIK okvetlen keresse fel a legnagyobb divatházat: leopoid äschei & müder mm, m rassi ahol legjobban szerezheti be az őszi és téli újdonságokat Kabátokban, ruhákban cs kosztümökben speciális finom ízlés
