Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-03 / 193. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. Cluj-Kolozsvár, 1930 szeptember 3 ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 Évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 04. XIII. évfolyam 193-ák szám “ EÎ2ESE ELŐFIZETÉS MAGYAKOESZÁÖON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. mzmmusr- amsamaama---------------Budapesten siástJfe«»* ezer ember tüntetett & magyar főváros egyes helyein fegyverhasználatra került a sor Ä bonyodalmakat a kommunisták ssibtták, akik romboltak a villanegyedben, autókat és villanyosokat döntöttek fel, véresre verték Garami Ernőt, Payer SCâraSyl és fegyveresen ellenállottak a kivonult karhatalomnak Hét emmer mém ember ftaldokSSk és a sebesültek száma a 300-aft meghaladja A mnekanélkülíség— vliág^beteigség* Ugylátszik egyre tehetetlenebbek vagyunk a munkanélküliség kérdésének megoldásánál. Minden megnyilatkozásra, amely ezt a súlyos betegséget akarja kikurálni, felneszelünk és igy érdeklődéssel kisérjük Lloyd Georgenak az európai lapok számára irt cikkét a munkanélküliség világbetegségéről, annál is inkább, mert, az angol liberálisok vezére éppen most folytat talán a jelenlegi angol kormányt is átformáló hatású tárgyalásokat Macdo- nalddal. Lloyd George megállapítása szerint Nagy- brittánia munkanélküliéinek száma elérte a kétmilliót és ez a szám évről-évre növekszik. Németországban több, mint hárommillió ember áll munka- nélkül. Az amenikm jelentések szerint a gazdasági élet olyan mély pontm jutott, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. Olaszország is beállott a munkanélküli államok sorába, egyedül Franciaországot nem fertőzte még meg a munkanélküliség világbetegsége. Franciaország ugyanis ma a világ leggazdagabb állama, óriási segélyforrásokkal rendelkezik és lakossága nem elég sürü ahhoz, hogy a munkaerőket fedezni tudja. Ennek dacára, ha a jelek nem csalnak, Franciaország töretlen fénye is hanyatlik, már ebben az esztendőben erős csökkenés érezhető külkereskedelmi mérlegében és ez éreztetni fogja hatását a munkapiaeon is. Franciaország esetleg visszaküldi az oda bevándorolt külföldi munkásokat, ez pedig, ha nem is Franciaországban, de más országokban duzzasztja fel a munkanélküliséget. A legtöbb államban a munkanélkülieket segélyben részesítik. Lloyd George megállapítása szerint ez nem helyes. A munkanélküli támogatás helyett produktiv segélyt kell nyújtani. Ami az Egyesült Államokat illeti, ott a segélyezésnek jóformán semminemű formáját sem ismerik, ott nem készültek föl a munkanélküliség bekövetkezésére. Amerikában a munkanélkülieket átengedik a közönség jószívűségének, vagy pedig azzal számolnak, hogy a munkásoknak vannak tartalékaik és nehány hónapig abból élhetnek. Amerikában fogalmuk sincs a hatóságoknak, hogy e pillanatban hány ember áll ott munkanélkül. Jól informált lapok az északamerikai munkanélküliek számát három-hat, sót hétmillióra becsülik. Amerikában a vezetők optimisták és Ford is azon a véleményen van, hogy már __ legalább is az amerikai kontinenset megítélve __túl vannak a kulminációs ponton. Viszont Európában __ és ez Lloyd George véleménye is — egy időre változatlanul a munkanélküliség emelkedésével kell számolni. A végén is a problémát nem lehet másképp megoldani, mint nemzetközi elhatározással, amelynek folyományaképpen a munkaidőt leszállítják. Lloyd George a munkanélküliség megoldásának kérdésében Mussolini megoldási módjaival kísérletezik. Mussolini a munkanélküliek támogatása helyett munkát ad az ország munkásainak és a pillanatnyi gazdasági depressziót hazájának fokozottabb felépítésére igyekszik kihasználni. Természetesen Olaszországban is vannak munkások, akiknek nincs foglalkozásuk és ott is ismerik a munkás biztosítás intézményét. De Mussolini fő javasszere munkaszerzésben és a munka révén Olaszország mezőgazdasági és ipari munkásai az országépités munkájában résztvesznek. Ezt a politikát igyekszik folytatni most már az amerikai kormány. Az amerikai kereskedelmi hivatal vezetője, Lamont, nemrégiben arról beszélt, hogy Hoower a munkanélküliség enyhítésére tizmilliárd dolláros közmunkát vett tervbe. Ha ezt a tervet keresztülhajtják, akkor Amerika lényegesen csökkentette munkanélküliéinek számát, de még mindig milliók maradnak munkanélkül és ez a körülmény is mutatja, hogy milyen démonikus erőkkel kell megküzdenie a világ legfejlettebb kapitalista államának. (Budapest, szeptember 1.) Szeptember elseje, amelyet a munkásság a munkanélküliek ügyében való demonstrációra akart felhasználni, bővelkedett a legsajnálatosabb véres intermezzókban. A hatóságok jól sejtették, hogy ez a „békésinek nyilvánított felvonulás, tekintettel a munkásság túlfűtött hangulatára és a kommunisták zavarcsinálásra éhes lesbenállására, nem fog simán végbemenni, ezért a fel vanulást nem is engedélyezte. A munkásság azonban a tilalom ellenére is kivonult az uccákra és pár óra múlva úgy viselkedett, hogy összetűzések elkerülhetetlenné váltak. Éjjeli jelentés szerint a rendet még nem sikerült helyreállitatni, de minden jel arra mutat, hogy az éj folyamán a karhatalom tejesen urává válik a helyzetnek. (Budapest, szeptember 1.) Eddigi jelentéseink szerint a magyarországi munkásság szeptember elsején tartott tüntető felvonulása meglehetős izgalmak között zajlott le. Tiz óra körül a munkásság tervezett felvonulási útvonalain megjelentek az első erősebb karhatalmi kirendeltségek, de a csendőrség és a katonaság ekkor még zárt helyeken Egynegyed tizenkettő tájban a Nagy-köruton és a Rákóczi ut kereszteződésénél nagyobb tömeget szétkergettek s közben néhány igazoltatást foganatosítottak a Nemzeti Szinház előcsarnokában ideiglenesen beállított rendőrőrszobán. Az Angyalföldön a Hoffherr és Schrantz gépgyár előtt Újpest felöl jövő munkáscsoportok verődtek 300 főnyi tömeggé, akiket az eléjük küldött karhatalom szétszórt. Hasonlóképpen jártak azok a csoportok is, amelyek Kispest felől érkeztek zárt sorokban, mintegy háromszáz résztvevővel. A VII. kerületben ebben az időtájban több szétoszlatás után négy embert le kellett tartóztatni, mert a közúti villamosok felbontására igyekeztek a gyülekezőket rávenni. Az Andrássy ut végén tízezren felüli számra növekedett tömeg háromnegyed tizenkettőkor kilépett passzivitásából és ellepte az úttestet. Elkeseredett hangok „kenyeret, munkát“ kezdtek követelni és abcugolták a burzsoáziát. A szociáldemokrata vezetők igyekeztek csendesíteni a tüntetőket és felszólították a tömeget az úttest elhagyására, de intervenciójuk nem járt eredménnyel. A tüntetők vasdarabokat és köveket kezdtek dobálni a karhatalomra, amely egyelőre nyugodtan reagált az inzultuskisér- letekre. levő fontosabb központokban várta a további parancsokat. Egynegyed órával később hármas-négyes csoportokban érkező munkások a Nagy-körut és a Király ucca kereszteződésénél nagyobb csoportba verődtek össze, de a lovasrendőrök közbelépése után az első érkezettek békésen szétoszlottak a mel- lckuccákban. Ekkor már megkezdődött a munkások felvonulása Újpest és Csepel felől is. A nyugati pályaudvar környékén még mindig kisebb csoportokban érkeztek az Oktogon felé és sehol rendzavaró, hangos szót sem ejtettek. Háromnegyed tizenegykor a Dob és Hársfa uccákban verődött össze mintegy 3—400 főnyi tömeg, de a lovasrendörök itt is megakadályozták a további gyülekezést. A felvonulási útvonalon mindenütt a kereskedők lehúzták redőnyeiket. Egynegyed tizenkettőkor az Andrássy ut ligetfelőli oldalának járdáin már több mint tízezer munkás gyülekezett össze. Payer Károly, Vanczák János és Kabok Győző képviselők gépkocsikon fel s alá kocsiznak s fegyelemre intik a csendes tüntetés résztvevőit. Déltájban egyszerre több helyütt került rendörat- takra a sor. A tömeg az Erzsébet körúton és az Oktogonon állandóan zajongott, munkát és kenyeret követelt, a jelenlegi rezsimet abcugolta s a karhatalom szétosztásra irányuló felszólításainak csak vontatottan, vagy egyáltalán nem volt hajlandó engedelmeskedni. Ezért következtek be az attakok több-kevésbé komoly sebesüléssel. A tömeg mindkét helyen a mellékuecákba sodródott. A Városligetben is többizben történt csoportosulások megakadályozása, nagyobb és jelentékenyebb incidenst nem jelentettek. Délben a munkásság özönlése még tartott. Fél egykor a Városligethez közeleső uccákban voltak összetűzések a rendőrséggel. Egy 46-os villamost a tömeg fel akart boritani és ablakait be is zúzta. Több utas a szilánkoktól megsebesült. A Dohány ucca 87. számú ház előtt a tömeg a rendőri felszólítás ellenére sem akart szétoszlani, mire itt is kardlapokkal oszlatták szét a tüntetőkét. Frischhorn Jakab kőműves a fején súlyosan megsebesült. Kórházba szállították. Néhány perccel később a városligeti gyermekjátszótéren 5 __6 ezer ifjúmunkás gyűlt össze. A tömeg kenyeret és munkát követelt s abcugolta a polgári kormányzatot. 100 lovasrendőrnek és teherautókon érkezett gyalogos rendőrszakaszoknak kellett közbelépniük, hogy a rend helyre állítható Ä munkásság kapukat tör és ablakokat isis a villasorban Mai számunk 12 oldal
