Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-19 / 206. szám

7 XIII. ÉVF. 206. SZÁM. n Prevederea Hiztasitá Rí. ujabh botránya Két év óia nem fizeti ki egyik ügyfelének a két millió tejes bízSo= si&ási díjat, de bekebelezfette magát a kárvallott ingatlanaira  biztosítóintézeteket ellenőrző bizottság figyelmébe ajánljuk a Prevederea Biztosítót nyolc napon belül kifizeti a kárösszeget, bár jogilag erre nem volna kötelezve, mert a biztositási kötvényt a tüzeset előtt mondotta fel és a tekintélyes összegű biztosítást nem osz­totta meg egyetlen más intézettel gém vi­szontbiztosítási alapon. Az egyéves 'határidő letelte előtt, de az utolsó napon, amikor Spáring jogtanácsosával együtt újólag sürgette Junghaperian vezérigazgatónál a kérdés rendezését, a Prevederea a következő ajánlatot tette a károsultnak: Az intézet hajlandó 500 ezer lej kártérítést fizetni a -tűzkárért és 600 ezer lej előleget folyósítani azon biztosítási üzletek előlegéül, amely üzleteket Spáring Sándor — átvéve a Prevederea nagyváradi vezérkép­viseletét — fog az intézet részére akvirálni. Spáring Sándor kényszerhelyzetben elfogadta ezt az ajánlatot és az intézet jogtanácsosával Schönfeld Móric brailai ügyvéddel ilyen értelemben szerződést is kötött dr. Olsavszky Gyula nagysomkut-i közjegyző előtt. A Prevederea az 500 ezer lej erejéig jelzálogilag be is kebelezte magát a károsult és édesanyjának nagy- somkuti ingatlanára, ezzel szemben ténylegesen csak Bizonyítékok! Tengeri kigyóvá dagadt a Prevederea és a Spáring Sándor között két év óta folyó jogvita és a szerkesztő­ségünk birtokában lévő dokumentumok, a Prevederea eredeti levelezései, táviratai, a hiteles könyvkivonatok, a bírósági végzések kétségtelenül azt bizonyítják, hogy a biz! ősi tóén tézet eljárása korrektnek nem nevezhető. A Prevederea üzleti mentalitása és eljárása ellen a biztosítottak körében állandósult a panasz. Utalunk ebben a tekintetben Rippner Farkas nagyváradi fésü- gyára tűzkárának likvidálásánál követett eljárására, Friedmann Mór kolozsvári mulomtulajdonos tűzkárára, továbbá Déva város tűzbiztosításánál tanúsított eljá­rására, amely esetekben is hónapokig, sőt évekig in­ti, I. vwwwwvww\ i/wv/wvwvvwwwvwwwvvwwwwvwvwws/vvyww^  csíki magánfawak ügyét a politikai bizottság elé utalták Véget ért a Népszövetség őszí ülésszaka — Megvá­lasztották a Népszövetség nem állandó jellegű tagjait 460 ezer lejt fizettek ki Spáring Sándor kezéhez, Schönfeld Móric ügyvéd azonban 3 darab, egyenként 500 ezer lejről szóló nyugtát igények a károsulttól, amely nyugták azt igazolták volna, hogy Spáring Sán­dor 1 millió lej kárösszeget vett fel a Prevédereától és igy biztosított dij címén semmiféle követelése az mró- zettel szemben nem áll fenn. Fiktív nyugtákat követelnek a károsulttól. Spáring ezeknek a fiktiv nyugtáknak az aláírását, közjegyző előtt való hitelesítését megtagadta, illetve attól tette függővé, ha a Prevederea tényleg még kii- lön egy millió lejt fizet ki. Schönfeld Móric jogtanácsos, illetve a Prevederea bintositóintézet eljárása következtében Spáring Sándor és édesanyja abba a kellemetlen helyzetbe kerültek, hogy amennyiben Spáring Sándor 1932. év.i január 17-ig nem szerez a Prevederea részére annyi biztosítási üz­letet, hogy annak értéke az 500 ezer lej előleget fe­dezze, úgy az intézet jogosult az ingatlanokat az adó­sok minden (további megkérdezése és külön bírói eljárás folyamatba tétel© nélkül elárvereztetni, bár Spáring Sándor a bekebelezett 5Ö0 ezer lejt ténylegesen nem kapta meg. Spáring tiltakozott a Prevederea eljárása ellen, de eredroeflyitelenül, mert az intézet azzal érvelt, hogy a 400 ezer lejt kártérítésül fizette ki, a zálogjogi beke­belezés pedig garancia a Spáring által szerzendő üzle­tekre. Ez az okoskodás nagyon is rabulisztikus, Spáring Sándor a biztosított díjból kártérítést ténylegesen egy bánit sem kapott, a Prevederea a mai napig sem fizette ki az intézet javára Spáringék ingatlanára bekebele­zett félmillió lejt, nem adta át részére a nagyváradi vezérképviseletet és igy nem nyújtott módot neki arra, ■hogy üzleti tevékenységét ténylegesen megkezdhesse. dokolaitlanul kitért a Prevederea fizetési kötelezettsé­gének teljesítése elől. A biztositási üzletben és szak­mában teljesen szokatlan eljárása miatt konkrét felje­lentések alapján bírót eljárások is voltak és vannak folyamatban az intézet ellem, amelynek üzletpolitikáját a bukaresti sajtó is éles kritika tárgyává tett©. Nemrég szervezték meg Romániában a biztosítóin­tézetek ellenőrzőbizottságát. Ennek a bizottságnak a figyelmébe ajánljuk a Prevederea üzleti eljárását és a megindítandó hatósági eljárás során szívesen ftz illeté­kesek rendelkezésére bocsátjuk a birtokunkban levő bi­zonyítékokat. (Kolozsvát, szept mber 17. Saját tud.) Spáring Sándor kereskedő, a szatmármegyei Kőváralja lakosa, az 1928. év junius 5-én, illetve ugyanezen év október 3-án tüzbiztositási szerződést kötött a Prevederea Biz­tositó Részvénytársasággal és s 261.087. számú bizto­sitási kötvénnyel 130.500 lejre biztosította tulajdonát képező gazdasági épületek berendezéseit, a 261.210. számú biztositási kötvénnyel pedig egymillió 875 ezer lejre tollraktárát. Spáring Sándor a biztositási szerződésben foglalt kötelezettségeinek mindenben eleget tett. Pontosan fi­zette a biztositási dijakat a Prevederea nagyváradi ügynökségéhez és ezt a körülményt a biztosítóintézet nagyváradi vezetői: Negulescu nyugalmazott ezredes és Griinfeld tisztviselő hivatalosan is igazolták úgy a biztosítóintézet bukaresti központjánál, mint pedig az intézet szatmári ügynökségénél a kirendeltség vezetője: Klein Izidor által adott hiteles könyvkivonattal. A biztosított objektumok az 1928. évi november 1-én leégtek. A károsult Spáring jelentette a tűzkárt a Prevederea akkor Brailában székelő központjának, amely felszólította, hogy mutassa be az illetékes köz­ségi elöljáróságnak ártatlansági bizonyítványát, hogy a tűzkár előidézésében őt nem terheli felelősség és csatolja a többi szükséges hatósági bizonyítványokat is, amelyek a tűzkár körülményeit bizonyítják. A biztositási kötvényben foglalt kötelezettségek teljesítése után Spáring Sándor többször sürgette a tűzkár likvidálását, de eredménytelenül. Ezer lejre szállítja le a Prevederea a kétmilliós biztosított összeget... A tüzeset bekövetkezése után öt nap múlva a Pre­vederea ajánlott levélben arról értesítette Spáring Sándort, hogy az intézet a tollraktár egymillió 875.000 lejes biztositási összeget 1000, azaz egyezer lejre szállította le. Spáring tiltakozott a biztositóintié’ziet önkényes el­járása ellen, annál is inkább, mert a Prevederea a fél­től nem az 1000 lej kárösszeg után igényelte és fogad­ta el a nagyváradi és szatmári kirendeltségei utján a biztositási dijat, hanem az eredeti egymillió 875.000 lejes biztosított összeg után. Logikusan nem képzelhe­tő el, hogy a fél — hiteles könyvkivonat tanúsága sze­rint 24.000 lej biztositási dijat fizessen be, amikor a biztosított kárösszeg mindössze 1000 lej. Hónapok eltelte után és állandó sürgetésre a Pre­vederea képviseletében megjelent Kőváralján az inté­zet tüzkárbecslŐje, Mazzuchi inspektor, aki jegyző­könyvet vett fel a tényállásról és azt az Ígéretet tette Kpáning Sándornak, hogy a kárösszeget az intézet a legrövidebb időn belül kifizeti. A károsult várt, várt hetekig, hónapokig, táviratokkal, ajánlott levelekkel ostroipolta a biztosítót, de még választ sem kapott siir- getéseire. Hónapok múlva arra szólította fel az inté­zet Spáring Sándort, hogy utazzék le a braliai központ­hoz és személyes tárgyalások során állapodjanak meg a tűzkár likvidálása ügyében. Spáring nyolcszor utazott le Brailába a Prevede­rea bukaresti központjához — egyszer jogtanácsosa kí­séretében — és legalább tizenkétszer Nagysomkutról Nagyváradra, hogy megegyezésre jusson azzal a Pre­vederea. biztosítóval, amely 2 millió lej biztosított ér­ték után inkasszálta be tőle a biztositási dijakat, de a tűzkár bekövetkezésekor azzal tagadta meg a kárösz- szeg kifizetését, hogy az intézet 1000 lejre szállította le a milliós biztosítás összegét. A biztositási kötvény feltétele szerint a félnek egyévi határidő áll rendelkezésére, hogy kárigényét az intézettel szemben érvényesítse. A tárgyalások, levél­váltások, a Brailába és vissza való utazásokkal — ame­lyekre Spáring Sándor a legszerényebb életmód mellett is 84 ezer lejt költött el — hosszú idő telt el és a biz­tosított felet az a veszély fenyegette, hogy a Prevede­rea elutasító magatartása, illetve késedelmes eljárása következtében kiesik az egyévi batáridőből és eziéirt kénytelen volt a nagysomkuti járásbíróságot felkérni, hogy eszközöljön előzetes kármegállapitást. A nagy­somkuti járásbíróság 1329—1929. számú végzésével a bemutatott eredeti számlák, tanúvallomások és leltár­kimutatás alapján megállapította a kárösszeget, amely teljesen azonos volt a Prevederea biztositási kötvényé­ben szereplő összeggel. A Prevederea nem osztja meg a két­milliós biztositás kockázatát... A járásbirósági megállapítás után a Prevederea azt a kötelező Ígéretet tette Spáring Sándornak, hogy (Genf, szeptember 17.) A népszövetségi közgyű­lés szerdára virradó éjszaka is ülést tartott. Ez volt az első éjjeli ülés a Népszövetség fennállása óta. A beszédek majdnem teljesen üres padsorok előtt hangzottak el. Déliamerikai szónokok után Burov bolgár külügyminiszter a kisebbségi védelem ügyé­ről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt tiz évben nem ér­vényesült eléggé a kisebbségi védelem elve. A Nép- szövetségnek vagy meg kell védenie a kisebbségek jogait, vagy pedig kötelessége megtenni azt a kije­lentést, hogy képtelen az elvet érvényesíteni. Szerda délelőtt a Népszövetség tanácsában megürült három nem állandó tagsági helyet töltöt­ték be. Kanada, Finnország és Kuba megbízatása ugyanis lejárt. Helyettük a közgyűlés Guatemalát, Nor­végiát és Írországot választotta meg. Az újjáalakult tanács szerda délután ült össze 61-ik ülésszakára. Ugyancsak szerda délután kezdte meg munká­ját a leszerelési költségvetési és szociális főbizott­ság. Holiiap ülnek össze a jogi, közgazdasági és po­litikai főbizottságok. A népszövetségi közgyűlés szerda délelőtt el­fogadta ezenkívül azt a határozati javaslatot, ame­lyet kedden az európai konfederáció tárgyában 45 állam terjesztett be. A javaslathoz képest az euró­pai államok részvételével tanulmányi bizottság alakul, amely a népszövetségi főtitkárság közremű­ködésével részletes jelentést készit a jövő évi köz­gyűlés számára. Ezután a közgyűlés Hughes, az állandó nemzetközi bíróság lemondott tagja he­lyébe Kellogot választotta meg. Az évi jelentés általános vitájának bevezetése után a közgyűlés hozzájárult a varsói értekezleten részt* vett államok kívánalmaihoz képest, ahhoz, hogy a második főbizottság elé utalják mindazokat a kér­déseket, amelyeket az illető államok a mezőgazda- sági termékek nemzetközi kereskedelmére vonatko­zóan előterjesztettek. A Népszövetség őszi ülésszaka ezzel véget ért. A hat főbizottság fogja most tovább tárgyalni az egyes kérdéseket és az eddigi helyzet szerint még körülbelül két heti dolguk van. A politikai bizottság elé utalták a kisebb­ségi kérdéseket, igy a csíki magánjavak ügyét is, amely eddig nem került tárgyalásra, mert a széke­lyek újabb petíciót adtak be és a hármas bizottság ezt tanulmányozza. A politikai főbizottságban Ma­gyarország részéről Apponyi fog felszólalni a ki­sebbségi kérdésről. Apponyi kijelentette, hogy ezt a kérdést előző beszédében csak azért nem érintette, mert súlyt helyez arra, hogy elsősorban a politikai főbizottság előtt kerüljön tárgyalásra a magyar kormány ezirányban elfoglalt álláspontja. Szerda délután Románia, Jugoszlávia, Cseh­szlovákia és Lengyelország képviselői is összeültek, hogy megtárgyalják a kisebbségi kérdésnek a Nép- szövetség előtti tárgyalásai alkalmával általuk kö­vetendő eljárást. A Daily Telegraph értesülései szerint remény van arra, hogy a Népszövetség keretében közelebbről ál­landó ellenőrző bizottságot létesít ének az európai kisebbségek védelmének érdekében. Hir szerint az angol delegáció egyik tagja tett ja­vaslatot a bizottság létesítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom