Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-01 / 192. szám
17 XIII. ßVF. 1*2. SZÁM. ORVOSI PROBLÉMÁK Melyek ma a „legdivatosabb“* betegségek? Az anyagcserezavar betegségei Az epebajnái az öröm gyógyít, a harag súlyosbítja a betegséget Az érelmeszesedésről. Egyike azoknak az elváltozásoknak, amiket szigorúan véve nem is nevezhetünk betegségnek, minthogy a szervezet, illetőleg az erek idők folyamán történt elhasználódásának, kopásának a következménye. A véredé- nye,k életében is megkülönböztethető, egy még fejlődésben lévő fiatal kor, egy megállapodott kor és egy hanyatló, öreg kor. Ez utóbbi már a negyvenes években megkezdődik és az ütőereknek növekvő tágulása által van jellemezve. Az erek fala elveszti rugalmasságát és összehuzódó képességét s ez az esek kacskarin- gósságában nyilatkozik meg. Ezeket az elváltozásokat az erek falainak megvastagodása előzi meg és ez a megvastagodás az ér belső falában történő lerakodások és elfajulások következménye. Zsir és eholesterin-lerakódás a megindítói ennek a folyamainak és ezeket követi azután a mész hozzájárulása. Első nyomai ezek nek az elváltozásoknak megtalálhatók már a huszas, harmincas években is és mint az életműködés élettani következményei feinnállbatnak a legmagasabb korig. Kívülről jövő káros befolyások, mint alkohol-, ólom- cs nikotinmérgezés, továbbá betegségek, mint vesegyulladás, cukorbetegség, köszvény, vérbaj stb. következtében már korábban és nagyobb mértékben is kifejlődhetnek ezek az elváltozások és ezáltal válik aztán az egész folyamait, kóros betegséggé. Az említett arterio-selerotikus (érelmeszesedési) elváltozásoknak egyik következménye lehet az ütőértá- gulás (aneurysma), ami leggyakrabban a főütőeren jelentkezik. Ez, valamint az üitőérhálózat arterio-scle- •rotikus elváltozása a szívtől fokozott munkát kiván s ezáltal a szív balkamrájának tultengését, megnagyobbodását vonja maga után. A kisebb kaliberű ütőereken szűkület, vagy teljes elzáródás jöhet létre, mint például a szív koszorúereinek az elváltozásánál s ez okozza a mellszorulásnak (angina pectoris) nevezett tünetcsoportot. Az arterio-selerotikus elváltozás által törékenyebbé vált ereknek a megrepedése s az ezt köveitő vérömleny az agyban idézi elő a gutaütésnek nevezett betegséget. A vese ereinek arterio-selerotikus elváltozása vonja maga után a zsugorvese kórképét. Ugyancsak lényeges szerepet játszik az érelmeszesedés a magas vérnyomás előidézésében. Az elmondottakból magától értetőidővá válik, hogy mik azok a káros befolyások, amiktail őrizkedni kell, hogy a betegség felé amúgy is hajló szervezetünket annak súlyosabb következményeitől megvédjük. A mérsékelt életmód, izgató és mérgező anyagok, valamint sok hús élvezetének a kerülése, a szervezetnek túlfeszített munkától való megkimélése, szóval a lehető tartózkodás mindattól, ami szervezetünket károsan befolyásolhatná, lehetővé fogják fenni, hogy véredény- rendszerünk és ezáltal egész szervezetünk ne essék áldozatul a betegség súlyos következményeinek. A köszvényről. A hugysavkiválasztás zavara következtében a kösz- vényes beteg szervezete visszatartja a hugysavai és ez a nátrium-sója alakjában az Ízületekben, csonthártyában, az inakban lerakódik. A vérnek is nagyobb a hogysavtartalma, mig a vizeletben éppen a csökkent kiválasztás következtében 'kisebb. A köszvényt a gazdagok betegségének is nevezik, mert a jólét, a bőséges táplálkozás hajlamosít e betegségre. Ez a hajlam örökölhető is. Ezenkívül az idült ólommérgezés is elősegíti e betegség kifejlődését, amint azé- festőknél ói nyomdászoknál tapasztalhatjuk. Az alkoholizmus és pupurin-bő táplálkozás is szerepet játszanak a köszvény előidézésében. A hugysav ugyanis egy purinszár- mazék s ez magyarázza a purin-taltalmu tápláléknak (huölevea, hús, máj, vese stb.) káros hatását. Az ízület körül és a szalagokban, a nyálkatömlőkben és inakban történő lerakódások következtében kisebb-nagyobb göbök keletkeznek, amelyek jellegzetesek köszvénynél s az Ízületeket el formátlan it hatják. Létrejöhet még nrátlerakódás a vesében é3 a fülkagyló bőralatti szövetében. Az ízületek közül elsőnek leggyakrabban a nagy lábujj tőizületét támadja meg (podagra) s ezt követik a kéz és njjak, valamint a térd Ízületei stb. A megtámadott ízület rendesen éles fájdalmak kíséretében megdagad és vörösen elszineződik, ez azonban 24—48 órán belül visszafejlődik. A betegség későbbi stádiumában keletkeznek az említett kömény göbök. Az epekövekről. Az epeutaknak és epehólyagnak leggyakoribb betegsége, bár nem minden esetben nevezhető betegségnek, mert, mig olykor a legsúlyosabb tüneteket okozza, előfordul, hogy számtalan epekő jelenléte az illető eegészaégét és jó közérzetét a legkisebb mértékben sem befolyásolja. Az epekövek nagysága nagyon változó, homokszemtől a tyuktojásnyi nagyságig és számuk egytől ezrekig terjedhet. Az epeköveket vegyi összetételük szerint eholesterin, epefestékek és mész, valamint ezek keveréked alkotják. Képződésükhöz a már ismertetett három tényező szükséges: pangás az epehólyagban, fertőzés és fokozottabb ebolesterin-kiválasztás. Ez utóbbi főképpen a terhességi és gyermekágyi időszakban kifejezettebb s ez magyarázná a nőknek gyakoribb megbetegedését epekövekben. A vér terhesség alatti nagyobb cholesterin-tartalma az epe pangását is megmagyarázza, az epe kiömlését szabályozó idegre való hatásával, amennyiben hatására az epevezeték nyílása bezárul, az epe nem távozliatik el az epehólyagból, ahol is ezáltal pangás áll elő. Ennek következményeképpen r.z epe a nyivokedényekeu keresztül a vérbe szívódik fel, onnan a szövetekbe is lerakódik, ami által előáll a sárgaságnak nevezett kórkép. Az epe pangására a kedályállapotok is befolyással vannak. Kísérletileg be van bizonyítva, hogy az öröm, szomorúság és félelem elősegítik, mig a harag akadályozza a; epe kiürítését. Ezáltal érthetővé válik, miér: sárgul el a mérges ember. A fertőzés egymagában nem elegendő, de a másik két tényezővel párosulva nagyban elősegíti az epekövek képződését. A belekből pedig nagyon könnyen átterjedhet a fertőzés az epeutakon át az epehólyagra, hol az epehólyaghuruton és gyulladáson kivül az epekövek képződésében játszhat lényeges szerepet. Minthogy az epe legfontosabb élettani feladata a zsírok megemésztésére és felszívódására való hatása, érthető, hogy epebajosoknak elsősorban zsiros ételektől kell tartózkodniok, valamint cholesterin-tartalmu ételektől, minit az állati zsigerek, tüdő, vese, velő stb. Az alkohol szintén teljes mértékben kerülendő. Ajánlhatók és jó hatásúak az alkal'ikus-sós ásványvizek, első helyen a karlsbadi viz. Karlsbads kúrát mindenki végezhet otthon is és ajánlatos évente legalább kétszer két-hái'om hétre terjedő kúrát tartani. A vesekövekről. A vesekövek vagy magában a vesében, vagy a vesemedencében keletkeznek. Nagyságuk változó, lio. mokszemnyi, vagy leggyakrabban borsónagyságuak, rl • lehetnek ennél is nagyobbak és többnek az egyesülése folytán különböző ágas-bogas alakúak. A vesekövek képződéséhez szükséges egy szerves váz, amit a vizelet holloid-anyagaiból lecsapódó fehérje képez s e körül rakódnak le azután a követ képező szervetlen anyagok, mint urátok, oxálátok, foszfátok stb. A vesekőbetegség, illetőleg e betegségre való hajlamosság lehet családi és öröklött és szoros összefüggésben van más anyagcsere zavarokkal, legfőképpen a köszvénnyel, Férfiakat gyakrabban támad meg mint nőket, de gyermekeknél is elég gyakori, aminthogy újszülöttek veséjében is találni liugysarilerakódásokat s ez annak a jele, hogy az újszülött már élt és lélegzett. A vesekövek roppant heves fájdalmakat, az úgynevezett vesekólikát okozzák, ami azáltal jön létre, hogy a kő a húgyvezetékben, megszorul, onnan sem előre, sem hátra nem mozdulhat, a vizelet lefolyását megakadályozza s ez a vesemedencében egy nyomásnövekedést erdményez, ami a roppant heves összehúzódásokat és görcsöket váltja ki. E fájdalmakkal egyidejűleg hányás és általános rosszullét, vérvizelés járhat együtt. A vesekövek hosszabb fennállása esetén, mint súlyos következmények felléphetnek: vesemedcncegyulladás, vese- vizkór, ami fertőzés esetén, gennyessé váltózhatik s végül az egész vese egy vastagfalu zsákká alakulhat, vagy összezsugorodhatik. A hólyagkövek vagy a veséből származnak és később kerülitek le a hólyagba, vagy magában a hólyagban keletkeztek. Képződésük nagyjában ugyanolyan feltételek mellett megy végbe, mint a veseköveké. Gyakran kívülről bekerült idegen testek, mint varratok operáció után, állati paraziták, vagy azok tojásai, baktériumok stb. képezhetik a kiinduló pontját egy kőképződésnek. A vese- és hólyagkövek belső kezelése — ami elsősorban a kövek képződésének a megelőzésére kell, hogy irányuljon, — nem mindig jár sikerrel és ilyen esetben az egyetlen biztos mód a kövek eltávolítására a sebészi beavatkozás. A felemlített betegségek általában anyagcserezavarokra vezethetők vissza s megfelelően megszabott táplálkozással többé-kevésbé kedvezően befolyásolhatók is. A húsételek csupán a veseköveiknél (a hngysa- vas kövek kivételiével) engedhetők meg és előnyösek, mig a többi felemlített betegségeknél inkább a növényi koszt kerül előtérbe s szerepel, mint gyógytényező. Sematizálni tehát itt sem lehet. Épp oly helytelen volna akár a hús, akár a növényi koszthoz való feltétlen ragaszkodás. Mindig esetenként dől el, hogy melyik a helyesebb, illetőleg, melyikre van szükség. És bizony legtöbbször, mint mindenütt, itt is az arany középút a leghelyesebb irány . Dr. Borsai Imre. Vidéki szülők zépiskolás gyermekeinek fd-ny°Iai alatt télién ellátását, valamint akár nyilvános iskolában, akár magánúton vég- zendötanulmányaik pedagógiai felügyeletét vállalom. Szives tájékozásul közlöm. hogy gyermektelepem amodern hy- giénamindeD követelményének megfelelően van berendezve: egészséges, tágas hálótermek, nagy ebédló', olvasó és tanuló termek, nagy park, tornaszerekkel és játszóterekkel, télen korcsolya és rodlí pályával Vitamindus, egészséges táplálás mellett a gondjaimra bízott gyermekek testi, szellemi, valamint lelki Fejlődése felett személyesen őrködöm Dr. HoSlósné Breider Erzsi Oradea, Cheiul irisului (Alsó Kő- rfcsoidal) 273 sí. — Telefon 425. Gyermektelepem megtekintésére az érdeklődő szü'őket bármikor szívesen látom. gRTEmn Naţionala Általános Biztosiéi Társaság, Bukarest. _ Alapíthatott 1882 évben. Alaptőke és tartalékok: 145.000.000'— lei. A cég bejegyeztetett az ilfovl törvényszéknél 71/1884 sz. alatt. Alapítási okirat közzeíétetett Mon. Oi. 245/1882. valamint a módosítások a Mon. Of. 44/1888,15/1890, 12/1906, 11/1907. 106/1919, 41/1921 és 118/1924 számában. T. feleinek tudomására hozza, hogy a társaságnál kötött sorsolásos biztosításoknak 1930 augusztus 20-án a fővárosi rendőrfőnökség és keresk. minisztérium kiküldöttjeinek jelenlétében történt sorsolás alkalmával a következő kötvények huzattak ki: No 03.055 Alexandrina Alexandrescu (Bucureşti) ........................................Lei 20.000— No. 65.461 Haim Stilmann, Tarutino (Basarabia). . • .................................Lei 30,000/ — Az eddigi sorsolások eredménye.........................................................................Lei 1,310.000 — Felvilágosítást adnak: a társaság erdélyrészi kerületi irodája Cluj (Strada Regina Maria 6.) valamint a m\nden városban székelő képviseletek.
