Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-15 / 203. szám

2 XIII. SVF. 203. SZÁM. MAGYAR SZÍNHÁZ Vasárnap, hétfő, kedd, szerda DACIA MOZGO 3, 5, 7 és este 9 órakor. — Monumentális hangos, éneklő, zenélő, németül beszélő világattrakció. Román és magyar nyelvű magyarázó szöveg feliratok. Három szerelmes nap A főszerepekben: Wemsr Fuetfterer, Lucie Englisch, Trude Berliner. — Helyárak: 30, 20 és 10 lei. — zenélő, éneklő, be­szélő diáktörténet 9 felvonásban Riadókészültségek szállották meg Berlint a választás előestéjén (Berlin, szeptember 13.) A birodalmi főváros utcájának képe a választás előestéjén átalakult a nagyszabású esemény balk várakozásának hangulatával. Az agitáció már megszűnt. Este 6 órától kezdve tilosak a felvonulások, gyülekezé­sek, életbelépett az alkoholtilalom és a rend őrség megkezdte riadó-készültsége felvonul­tatását. A köztereken és más forgalmasabb pon tokán megafonokat szereltek fel, hogy hol­nap a közönségnek a választásokról beérkezett hireket tudtul adhassák. Érdekes, hogy minden párt bizakodó hangulattal néz a vá lasztások elé. Számítanak arra a tiz és fél­millió szavazatra, amelyek az előző választáson elmaradtak. Ugyanis ennyi szavazó nem adta le akkor a szavazatát. KŐTÉ IÁ l Ambrus István csendőrárnsestert, aki meggyilkolta a postamester«ot ás nővérét ás azután kirabolta a postát, Halálra Ítélte a pécsi törvényszék (Pfc?< szeptember 13.) Rendkívüli nagy érdeklődés kíséretében tárgyalta a pécsi tör­vényszék Ambrus István csendőrőrmester­nek, Bodenloss Ilona szalántai postamesternő és nővére, özvegy J urovics József né gyilko­sának bünperét. A rettenetes eset nagy izga­lomba hozta egész Baranya vármegyét és na­pokig senki sem sejtette, hogy ki a tettes? Igen sok gyanúsítottat elfogtak és végre az került gyanú alá, akire legkevésbé számítot­tak, mert a nyomozásban aktive résztvett. Ez 'Ambrus István csendőrörmoster volt. Elkép­zelhető, hogy minő kinos feltűnést keltett az ügy a vármegyében. A tárgyalást Pulin Imre hadbiróőrnagy vezette. A jó családból származott fiatalem­ber, a vádlott, lehajtott fővel ül a vádlottak padján. Jilli dr. őrnagy-ügyész ismertette a vádat, rablás és gyilkosság miatt emelt vádat ellene, mert 1930 február 28-án este kilenc órakor Szalántán a konyha ajtaja előtt tar­tózkodó postamesternőt helökte a konyhába, ott torkon ragadt i, qy er tyalpr tóval és sodrófával ismételten fejbcsuj- totta. Azután a 'mellére térdepelve, fojtogatta. Mi­kor pedig özvegy Jurovics Józsenié, az áldo­zat nővére, a nagy lármára elősietett, őt is sodrófával és fejszével többször fejbevágta, majd zsebkésével mellbeszurta és a mellére térdelve, fojtoqaita. Mindkét nö belehalt sérülésébe. Ekkor a gyilkos ezerhétszáz pengő készpénzt elrabolt. Vádolja az ügyész nyivános erősza­koskodással is, mert a gyilkosság sikere érde­kében az interurban vonalat elszakította és vádolja függelemsértésért, inert egy bevonu­lást szándékosan elmulasztott. Mindezekért az ügyész halálbüntetést kér a vádlottra. A nyomozás folyamán a vádlott beismer­te, hogy réqen kieszelt tervvel követte, el a gyilkosságot. Korábban is megkísérelte már, de akkor aka­dályokat észlelt. Már akkor is az volt a ter­ve, hogy külön-külön ^meglepi a nőket és egyenként megfojtja őket. Egy másik vádirat ismerteti, hogy Amb­rus István már 1927-ben mint aktiv csendőr lopást követett el, a községi pénztárból ezer pengőt ellopott. Akkor is résztvett a nyomozásban, amely negativ eredményei végződött. Ambrus akkor azt állította, hogy a tettes jugoszláv területre menekült. Mikor a rabló­gyilkosságot elkövette, akkor ismerte be ezt a bűnét is. Az elnök megkezdte ezután Ambrus ki­hallgatását. — Igenis,^ bűnösnek érzem magam — úgymond a vádlott — mert vétkeztem Isten és ember ellen. Bűnhődni akarok, mert két ártatlan nőt meggyilkoltam. Elnök: íme, itt van a kés, amivel gaeg- szurta áldozatát. Ezen a késen még friss kö­szörülés nyomai látszanak. A vádlott: Igén, három héttel a gyilkos­ság elkövetése előtt Pécsett köszöriiítettem meg a kést. De arra nem gondoltam, hogy az­zal ölni fogok. Egry László csendőrszázados, a nyomozás vezetője, az első tanú: A bűncselekmény elkö­vetése után már másnap Ambrus Istvánra terelődött a gyanú. Több tanú amellett tett vallomást, hogy a vádlott nehéz anyagi helyzetben volt és en­nek dacára, feltűnően költekezett. A boncolási jegyzőkönyvet ismertették ezután. A halál az ütések és a légzőszervek le­zárása folytán következett be. Ismertették a .leveleket, amelyekben Ambrus hozzátartozói­tól folyton pénzt kért. Az elnök erre megje­gyezte: — Igen, igen, folyton ivott. Ezért nem tudta támogatni keresetéből a családját. Az elmeorvos véleménye szerint AAnbrus degenerált, de cselekvő képességének birtoká­ban van. Ezzel a bizonyítási eljárást befejezték és a perbeszédekre került a sor. Kötél! A katonai törvényszék rablógyilkosság, lopás, hivatalos ha­talommal való visszaélés, függelem­sértés bűntettében mondotta ki bű­nösnek Ambrus Istvánt és kötéláltali halálra, lefokozásra, nevének a csend- őrség létszámából való törlésre Ítélte. A gyilkos az itéletkihirdetést balálsápad- tan fogadta. Felebbezett. Az ügyész megnyu­godott az ítéletben. fl grafikai munkaadók tiszíujitása (Kolozsvár, szeptember 13.) Az erdélyi és bánsági Grafikai Munkaadók Egyesülete évi rendes közgyűlését szeptember hó 7-én tartotta a kolozsvári Lapkiadó Rt. helyiségeiben. A gyűlésre tekintélyes számú kiküldött jött le. Az ülésen dr. Vékás Lajos, a Minerva Rt. vezér­igazgatója elnökölt. A tárgysorozaton az elnöki és pénz­tári jelentés, a jövő évi költségvetés elkészítése és a tiszt- ujitás megejtése szerepelt. A gyűlés folyamán Révész Béla marosvásárhelyi nyomda- és papirosüzlet tulaj­donos foglalkozott a papírgyárak érthetetlen és ön­kényes magatartásával, amellyel a nyomdatulajdonosok­kal szemben viseltetnek. A gyakori és indokolatlan ár­drágítás leginkább az erdélyi és bánsági nyomdaipart sújtja s ezáltal természetesen a nagyközönséget is. Révész Béla ezzel a kérdéssel kapcsolatban beadványt nyújtott be, amelyet a közgyűlés egyhangúan magáévá tett. Máskülönben ennek a fontos kérdésnek ismerteté­sére még visszatérünk. Az elnökválasztás folyamán diszelnöknek DrotUff Pétert (Nagyszeben) választották, mig az elnöki tiszt­séget dr. Vékás Lajossal, a kolozsvári Minerva vezér- igazgatójával töltötték be. Társelnökök lettek: Göth Johan cs Sonnenfeld Gusztáv. Alelnökök: Torday Jó­zsef, a Lapkiadó Rt. vezérigazgatója (Kolozsvár) és Jávor Béla, a temesvári Helikon nyomda igazgatója. Ugyancsak itt említjük meg, hogy az egyesület köz­ponti irodáját Temesvárról Kolozsvárra helyezte át. A howáfok százezrei a szerbek alóli felszabadítást kérik a Nép­szövetségtől (Genf, szeptember 13.) A Népszövetséghez há­rom horvát memorandum érkezett be, mind a há­rom Horvátország felszabadítását kéri s a szerb katonai diktatúra, az elnyomás elleni panaszokat tartalmazza. Az első memorandumot a Németor­szágban és Franciaországban élő horvát emigrán­sok Írták, akiknek a száma rendkívül nagy. Csak Beugiumban harmincezer horvát emigráns van, ők adták be a második memorandumot. A harmadi­kat az Amerikában élő háromszázezer horvát nevé­ben négyezren írták alá. .Transsylvania" Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fíókintézetek Torda Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Diíró Gyergy ószentm iklÓ3 Csíkszereda Csikszentmáríon Kézdivásárhely Mécs Kirendeltség: Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket 3EICTEg3Bg3fiiESlEE3HgS3E33ggS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom