Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-14 / 202. szám

XIII. ÉYF. 202. SZÁM. ____________________Jäsi«Şfeaâ. ...._ it özgazdasAg Produkál-e évi 52 milliárd lej értéket a romániai kisipar? Irta: ÁBRAHÁM SÁNDOR, oki. mérnök (Kolozsvár, szeptember 12.) Minden kimutatás, amely valamely állam népességének produktivitásáról számol be, különös érdeklődésre tarthat igényt. Az em­beri tevékenység efficiency-je a termelési folyamatban érvényesül. A nemzeti konstruktivitás nyomatéka és eredményessége markáns jellegzetességgel ütközik rajta keresztül A termelékenységnek a nemzeti vagyonhoz és a nemzeti jövedelemhez való viszonya igen komplikált Ennek analizálása feladatunkon kívül esik. Bizonyos azonban, hogy a megnövekedett produkció többlettökére enged következtetni, még biztosabban pedig fokozódott keresetre Ebből a szempontból emelkedik itt jelentő­ségre az az egyébként ártatlan kiváncsiskodásnak lát­szó kérdés, amit e közlemény címéül irtunk és amire az alábbiakban megfelelni szándékozunk dést a kisiparosság túlzott megadóztatásának jogcí­méül is felhasználni fogják. A könyv és közlemény ol­vasóinak zöme Ugyanis az adókivetés előkészítésében és végrehajtásában fontos szerepet tölt be és éppen azért nem közömbös, hogy a könyv tájékoztatása tár­gyilagos-e vagy sem. A téves adat helyesbítése a köz- igazgatási tudomány és az országos gazdasági politiká­nak is fontos érdeké és a kérdés tisztázását már csak ebből az okból is meg keli kísérelni. Hogy«, kis- és középipar termelési értéke — min­den okszerűség mellőzésével, mondhatni ötletszerüleg odavetett érték — nem racionális, azt már pillanatnyi, felületes meggondolás után is határozottsággal állít­hatjuk Elsősorban is lehetetlen elgondolni azt, hogy vala­mely kulturállamban a nagy- és kisipar termelése azo­nos értékű legyen. A nagyipar a munkán kivül egyéb, hatalmas értékeket is belevisz a termelésbe, továbbá — az emberin felül — gépmunkát is, amelyek mind a produktivum összértékének növelését szolgálják, a nagyipari termékek értékében a munkabért három­szorosan, négyszeresen felülhaladó egyéb költségtételek is foglaltatnak, holott a kisiparnál a tétel a munkabér­nek alig egyharmad-egynegyed része. A produktumok­ba fektetett munka mérlegelésénél pedig nem hagyható figyelmen kivül az, hogy a romániai nagyipar 800.000 munkásának 754.000 lóerönyi géperő is Segit, amely mechanikai erő — a szokásos módon számítva és ki- kerekitve — további 600.000 emberi munkaerőt helyet­tesit és ez a 900.000 dolgozónak megfelelő energia még számarányilag is közel kétszerese az 500.000 főnyi kis- * ipari dolgozó munkahatályának, valóságosan azonban a nagyipari munka racionalizáltságára való tekintettel a kétszeresnél is jóval több. A nagy- és kisipar egyenlő produktivitása tehát igy máris kizártnak tekinthető. De másodsorban az is meggyőzhet a kisipari terme­lés értékelésére felvett összeg abszurditásáról, ha arra gondolunk, hogy a romániai összes szemtermés (buza, rozs, árpa, zab és tengeri) 1927 évi értéke — amikor te­hát a gazda a búzát otthon legalább 700 lejjel értéke­síteni tudta, — a kimutatás szerint 42.6 milliárd lej volt, pedig annak előállításán körülbelül 4 millió mezőgaz­dasági dolgozó fáradt és amely érték az országos ag­rártermelés egyharmada. Hogyan volna az 500 ezer kis­ipari dolgozó által létrehozott értékek összege még en­nél is egynegyeddel magasabban felvehető?! (Befejezése köv.) A romániai kisipari produkció mértékére nézve a j,Calendarul Administrativ“, az erdélyi és bánáti köz- igazgatás népszerű és közhasználatú kézi könyve idei évfolyamában konkrét számadattal már szolgált is, az­zal az 52 milliárd lejjel, amelyet a címben foglalt kér­désünk kétségessé tenni igyekszik. Dicséretes és hasznos törekvés a közigazgatási sze­mélyzet ekonomikus érzékét és ismereteit különféle ér­dekesnek Ígérkező közleményekkel fejleszteni és erő­síteni. Nagyon is szükséges, hogy a közhivatali admi­nisztráció személyzete megfelelő nemzetgazdasági tájé­kozottságra tegyen szert, mert csak igy válhatnak al­kalmasakká a közfeladatok optimális megoldására. A Calendarul Administrativ idei évkönyvében Románia termelékenységéről közölt tanulmányt. Ez a kérdés annyira közérdekű, hogy a nagyközönség legszélesebb körű figyelmére is igényt tarthat A könyv adatait hivatalos forrásból merítik Az Institutul Economic Românesc által a Statisztica Eco­Tizenöt kilométernél nagyobb távolságira az élő szarvasmarhákat- csak vonattal lehet szállítani. Dévai tudósítónk jeleníti: A földművelésügyi miniiszifer a na­pokban rendeletét adott 'ki, amely szerint az élő szarvasmarhákat 15 ' km-nő! nagyobb távolságra csak vonattal!: tehet szállítani, a 'lábon való hajtás tilos. A rendeHot valószínűleg ai CFE teherforgiallmónalk fel­lendítését célozza és szeptember 15-én lép életbe. Hu- nyad megyében nagyon sok olyan község van, ahonnan a vasúti közlekedés ilyen értelemben teljesen lehetet­len és ezért a vármegyei preifektus felterjesztésit in­tézett a földművelésügyi minisztériumihoz, hogy Hu- nyad megyére, vonatkozólag ezt a végrehajthatatlan rendeletét ne alkalmazzák. Kálmán Henrik, az Angol Magyar Bank vezér­igazgatóhelyettesének jubileuma. Budapesti tudósítónk jelenti: A.z Angol Magyar Bank igaizgat ósága meleg ünneplésben részesítette Kálmán Henrik vezérigazgató helyettest szolgálati idejének 30. éve betöltése alkál­iméból. Az igazgatósági ülésen gróf Károlyi Imire, a bank elnöke meleg szavakkal üdvözölte Kálmán Hen­riket és méltatta érdemeit. Th. M. van der Beugel igazgatósági tag, a külföldi igazgatósági tagok és részvényesek köszönetét és elismerését tolmácsolta. Fleissig Sándor atóllnök-vcMcrigazgat6 javaslatára az igazgatóság elhatározta, hogy Kálmán Henrik nevére a budapesti Kereskedelmi Akadémián két ösztöndij- alapiitványt létesít. ^wwwwwyüy^ ^e/>eeAeAf^\eee<wvvvvvvvwwvwwwvvv\/wwvvw\A/\^i nomica Internaţionala részére a nemzeti termelékeny­ség 1927. évi eredményéről összeállított adatokat veszi át a szerző és ezeket — ahol hiányosak — saját kom­binációja által létrehozott becslési adatokkal egészíti ki. Ilyen becslési adatot kellett a kisipari produkció ér­tékére is beállítania, amelyre nézve semmiféle konkrét adatgyűjtés nem történt. A nemzeti termelékenység a különben gazdaságilag általában kedvező 1927. évben a következő értéktöme­geket hozta létre: I. Agrártermékek: A) Növényi értékek: Gabonanemüek ...................... Egyéb kultúrnövények . . . Gyümölcsök és kivonataik . Takarmánynövények . . . . Vetemények .......................... Ültetvények és dísznövények Orvosi növények................... Fa és fatermék ...................... nillió lejben 42.626 7.651 9.581 23.453 4.147 50 20 2.975 90.503 B) Állati értékek: Állatok és termékeik............................ I. Agrártermékek együtt 126.196 35.693 II. Bányászati termékek: Bányatermékek .... 10-049 millió lej Fémek és ércek .... 564 „ „ II. Bányászati termékek együtt III. Ipari termékek : Nagyipariak ................... 52.156 millió lej Kisipariak . ............... 52.000 10.61 3 III. Ipari termékek együtt 104.156 Az 1927. évben termelt mindennemű ter­mékek értéke..................................... 240.965 millió lej, vagyis kerek összegben 241 milliárd lej. Eny- nyit hoz ki a Calendarul Administrativ szakembere. A kisipari termelésnek becsléssel interpolált érték­összege az országos főértéknek közei 22 százaléka. Ek­kora hányadnak helyes meghatározása felette alapos, gondos és hozzáértő számítást követel. Ez aligha tör­ténhetett meg, mert a szerző kombinált számadatát csupán azzal a feltevéssel igyekszik valószínűsíteni, hogy miután Románia 165 városában a lakosság fele (?) kisipari ténykedést fejt ki és ha figyelemmel va­gyunk az építőiparra, a falusi malmokra, valamint te­kintetbe vesszük a falusi építkezéseket is, valószínűleg nem lesz túlzás, ha a kisipar termelvényeit a nagyipa­réval egyező értékűre tételezzük fel. Ez a feltevés kimutathatóan vaskos tévedésen ala­pul, amit még akkor is okvetlenül kifogásolni és he­lyesbíteni kellene, ha nem is volna félő, hogy e tévé­WSmmPs&tím Szeptember 24—28-ika közt rendezik meg Bukarestben a nemzeti tenniszbajnokságokat (Bukarest, szeptember 12.) A Tcnnisz Szövetség az idei nemzeti tenmisz bajnokság-ok klőpomtját szep­tember 24—28-ika között állapította meg. A bajnok­ságokon csupán belföldi játékosok iindúliaítoak s csak­is azon egyeísűMdk tagjai, aimie.lyek affIli álfáik a Ten- nisz Szövetséghez. (A nemzetközi bajnokságok tavasz- szál voltak megtartiya.) A versenyt két ősz tál libán fogják megtartani. Az osztályokba sorozás munkáját a versenybizottság fog­ja elintézni. Mindkét osztályban férfi egyes, női egyes, férfi páros, vegyes páros és női páros számok lesz­nek. A verseny rendczőbizottságának elnöke Jacobici clztreides, tagjai San Galii, Garacoslfcea, Sfetescu és Krupemsziki. Nevezési batáridő: szeptember 22. Az eddigi nemzeti bajnokságok egyik nagy hibája volt, hogy azokon csak a regáti játékosok indultak él, tekintve, hogy az eredeti fő fenniszíóruiu az ESSR teinnisz szakosztálya nem igen dolgozott abban az- irányban, hogy Erdély játékosai meghívássának a ver­senyekre. Ez les« az első alkalom, amikor innen is szá­mosabban részt fognak venni a netmzeti bajnokságo­kon, Nagyváradról Zizovits Lenke, Vclvárt és Steiner, Aradról Székely, Marosvásárhelyről Rétihi, Brassóból Schmith és Kolozsvárról is többen fognak efcl alkalom­mal Bukarestbe l'cutazni. A KAC első csapata vasárnap Nagyváradon a Tö­rekvés' ellen játszik. A Törekvés nagyon fontosnak tartja ai mérkőzést s ezért kitűnő hátvédjét, Barlát nem adta kölcsön a NAC-mk, amely vasárnapi buka­resti Juventus elleni meccsére kérte. Elutazott az Újpest Milánóba. Péntekem délben ült vonatra a magyar bajnokcsapat Újpest, hogy a már egészen megszokottá vált AJmhroziana elleni mér- kőKJésednek negyedikét játssza le. Újpest pontosan vi­gyáz arra, hogy a mostani ut semmiben se térjen el az előbbi Milánóba való utazástól, amely győzelemmel végződött, mert reméli, hogy aiz azonos körülmények — a kabala alapján — meghozzák a múltkori kedvező b>?­fejezőst is. A csapat a következő felállításban fog játsaani: Aknai, Kővágó—Dudás, Borsányi—Volen- tik—Vig, Török—Avar—Sólycum—Spitz—P. Szabó. Szeptember 21-én magyar—osztrák válogatott mér­kőzés lesz. A magyar válogatott csapat őszi mérkőzé­seinek sorozatát a szeptember 21-d'ki Becsben lefolyó Austria elleni meces nyitja meg. A magyar csapatot a vasárnapi forduló után fogják összeállítani. A csapat­nak valószínűleg újonc erdélyi tagja lesz a Bocskaiban játsfzió Teleki személyében, aki vasárnap a Ferencvá­ros ellen nagyszerűen játszott. Ő vele akarják megol­dani a magyar válogatott csapat régóta tartó center- csatár válságát. Jelentestük már, hogy az elmaradt magyar—olasz atlétikai viadal helyett sikerült egy ennél nagyobb sza­bású versenyt lekötnie ai magyar szövetségnek a fran­ciák ellen, amely szeptember 27—28-án Párizsban lesz megrendezve. A franciák nehéz ellenfelei tesznek a ma­gyar csapatnak. Az idén Anglia ellen győzitek, a ta­valy pedig úgy a finneket, mint az olaszokat maguk alá gyűrték, akiket különben ni magyarok is megver­tek már. Méltó befejezése lesz az idei európai aíltéti- kai szezonnak ez a mérkőzés. Karel Kozeluha professzionista tennisz világbaj­nok, — akit különben általában a világ eddigi legjobb játékosának tartanak — most sia Egyesült Államok­ban túrázik s egy newyorki meccsen 6:3, 6:1, 6:3 arányban fölényesen verte a párizsi tennisz olimrpiász győztesét, Riöhardst. A magyar profibajnokság második fordulója a kö­vetkező mérkőzéseket hozza. Szombaton: Nemzeti— III. kér., vasárnap: Hungária—Pécs Baranya, Ferenc­város—Budai 11., Sabaria—Bocskai, Bástya—Vasas. A Sabaria meccs Szombathelyen, a Bástyáé pedig Sze­geden fog eldöntésre kerülni. Vasárnap folytatják Brassóban a két hét előtt eső miatt félbesiziakitott Bukarest—Brassó altétikai via­dalt, amellyel egyidejűleg Románia 1930 évi pentatlon bajnokságát is megrendezik. Régi, de Jó a HOFER hintőpor, krém és szappan !!

Next

/
Oldalképek
Tartalom