Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-13 / 201. szám
X7ZZ. EVF. 201. SZÁM. GZm ţtrwmiimmim I® m m ICC ÎCD m D ca p ta Akar Ön jő gépselymet dolgozni ???Akkor vegyen | ^Gttéermann gépselymet e p ml B I b! fg^pyiSBlit egész Mnüa: Eme^yei Wistser* Bucureştiy Bßulesard Maria Ha. 8. | Beszélgetés Balogh Jenővel a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáráüal a Vigyázó* hagyaték erdélyi vagyonrészéről és arról a pörről, amely a hagyatékért Románia és Magyarország között folyik *«.• ....... ■■■BRasas^ap»»1-' " Két éven belül kielégfílnek az optánsigények — Hogyan használja fel az akadémia az óriási Vigyázó-alapot tudományos céljai megvalósítására ? — Az akadémia megiratta a kisebbségek jogi helyzetének kézikönyvét — Budapestre kiküldött munkatársunktól — Az akadémia. Hosszú távoliét után, most ismét szemben ülök Balogh excellenciás úrral, aki __ a gyöngébbek kedvéért — a Magyar Tudományos Akadémiának a főtitkára. A fölületesen ítélkező emberekben meg van könnyen a hajlandóság, hogy ne tulajdonítsák azt a jelentőséget az akadémia fogalmának, amelyet két vagy három generáció előtt tulajdonítottak. Az élet eliramlik; a tudományos működés differenciálódik; a közműveltség uj területeket hódit inog magának; az irodalom uj szerveket és gócokat létesít. Látszólag: Magyarországon is, más országokban is megkerüli az érdeklődés a tudományosságnak ezt a hosszú éven keresztül leülepedett lcorál- szigetét. De a Duna-parti akadémia meghitt termében éppen oly lelkesedéssel folyik a munka, mint száz évvel ezelőtt — és a munkának folytonossága, intim zajtalan volta csodálatot ébreszt a látogatóban. Lehetséges, hogy az akadémiának ezt a tradicionális légkörét nem is az épület adja meg, hanem Balogh főtitkár egyénisége sugározza ki magából. Én már nem ismertem az akadémia hajdani nagynevű főtitkárját, Heinrich Gusztávot, akinek éíet- pályája évtizedeken keresztül annyira összeforrott az akadémia köveivel cs könyveivel, hogy egyesek szerint ő alakította ki azt a típust, amely mintául szolgál arra, hogy külsőleg és belsőleg milyennek kell lenni egy akadémiai főtitkárnak. Lehet, hogy Balogh Jenő is hasonlit nagymultu elődjéhez. Egyéniségükben, emberi és világlátásukban bizonyára sok a megegyezés. De ezt a mesterség, a metier teszi. A könyvekkel, akciókkal való szüntelen foglalkozás, a tudományos buvárlás, átszellcmesiti az embert és mint amilyen a tudományosság maga, — bizonyos mértékig elvonttá teszi, de ugyanakkor — amint ez ismét a tudományosság ős sajátossága — az élet originálitása nem kallódhatik el, a külön egyéniség felismeréséhez vivő hajszálereknek nem szabad elakadniok. Nos, Balogh Jenő típus is, de egyben vonzó, rendkívül érdekes egyéniség. Egészen bizonyos hát, hogy hasonlit Heinrich Gusztávhoz, de az is bizonyos, hogy teljesen különbözik tőle. Nos, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, mint mindig, úgy most is hallatlanul cl van foglalva. Négy-öt szobában dolgozik egyszerre. Az egyik teremben az irodaszemélyzet várja utasításait, a másik teremben egyetemi tanárokkal tárgyal, bekukkant egy harmadik terembe is, ahol valami konferencia folyik, a negyedik teremben pedig én kinzom kérdéseimmel, amelyre, mint pedáns ember, majd a gépbe diktálja a választ. Figyelme mindenre kiterjed. Alighanem birtokában van Dionisios-füle titkának: ennek az óriási épületnek cgyetlcn-cgy rezzenése sem némulhat el, hogy ő ne tudjon róla és modern gondolkozásának egyik fő ismervéje, hogy mindazt meghallja, ami csirázik, sőt zajong túl az akadémia épületén is ... Déli egy óra után jöttem a kérdéseimre adott válaszért. Ámbátor egy óra után még a teljes akadémiai apparátus működött, a portás már nem akart fölengedni a kegyelmes úrhoz. Csalódottan kísérletezem a portással, hogy tegyen kivételt, hiszen ki van szabva az időm, haza kell utaznom. A portás hajthatatlan. De egyszerre valami igen távoli ablakból lekiált Balogh főtitkár az udvarra: hát jöjjön fel az az erdélyi újságíró! Nem az lepett meg, hogy Balogh főtitkár ur rést ütött merev elvein, de hogy meghallhatta, ezer munkája között is észrevehette a mi halk diskurzusunkat a kapu aljában. Bizonyára ez egy mellékes kis epizód, de __ jellemző. Balogh főtitkár urat azért kerestem meg, hogy mondja: mi lesz a sorsa a Vigyázó hagyaték erdélyi vagyonrészének? Emlékeztettem, hogy éppen a mi lapunkban jelent meg egy közlemény az Almásszentmihály község romladozó kastélyáról, amelynek pillanatnyilag nincs gazdája, a bútorokat, műkincseket széthordták és a kastélyt körülvevő három-négyezer holdas birtok sorsa is lóg a levegőben. Amikor ez a sajtóbeszámoló megjelent, senki fölviláensitást az almásszentmihályi Vigyázó birtokról adni nem tudott. Balogh főtitkár ur átveszi a szót: — A végrendelet alapján a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába tartozik az almásszentmiliályi 2723 kataszteri hold legnagyobb részben erdőbintok. Erre a birtokra nézve inég boldogult gróf Vigyázó Ferenc ur annak idején bejelentette az illetékes bíróságnál kártérítési igényét és igy ennek az ügynek elintézése összefügg az ismert optáns-üggyel. ■ Arra a kérdésünkre, bogy mik az akadémia információi: belátható időn belül lesz pénz az erdélyi Vigyázó birtokból? Balogh főtitkár a következőket mondja: — Az akadémia minden szükséges intézkedést megtett jogainak érrvénycsitésére. Az arra hivatott jogi képviselők azt remélik, hogy az ügynek elintézése két éven kelül várható. Ez a kijelentés azért is fontos, mert általánosítható minden optánsigénylésnól. Az optánsoknak sejtelmük sincs, hogy mikor fejeződnek be az ügyeik? Egyes kombinációk szerint pár hónap alatt, pesszimisták szerint hat-bét évig is elhúzódhat a likvidálás. Miután az akadémia jogi képviselői egyben az optáns kérdéskomplexum technikai lebonyolításának beavatottjai is, mint legjobban informáltak teszik meg azt a megnyugtató közlést, hogy 2 év alatt az optánsügyek legnagyobb részét elintézik. Balogh Jenő még megjegyzi, hogy a Vigyázó vagyont a budapesti bíróság pontosan egy hónappal előbb hozott végzésével adta át a Magyar Tudományos Akadémiának, mint örökösnek és az idevonatkozó telekkönyvi bekebelezés most van folyamatban. A Vigyázó vagyon jótékony hatását csak az elkövetkezendő esztendőkben fogja kifejteni. De az akadémia nagy üzeme már is ennek az alapítványnak a jegyében dolgozik. Ez a vagyon lehetővé tette, bogy a mult esztendőben közel négymillió lejt fordíthattak akadémiai célok megvalósítására és ebben az esztendőben is ennyit vesznek majd igénybe. Nyolc nagy folyóiratot ad ki az akadémia, népművészeti kiadványt támogat évi 5000 pengővel, kiad egy sereg idegennyelvü ki- adványt és mellesleg kegyeletes célokra is áldoz. Sok- ezer pengős költséggel helyre állította a széphalmi Kazinczy mausoleumot, jövő hónapban feállittatja síremlékét Beöthy Zsoltnak, az akadémia néhai másodelnökének és báró Eötvös Lorándnak, az akadémia volt elnökének, síremléket állíttat föl Fraknói Vilmos püspöknek és elkészíttette már is gróf Vigyázó Ferencnek és Bessenyei Györgynek a szobrát. Túl menne e beszélgetés keretein, ha részletesen ismertetnék az akadémia különböző szakosztályainak a napi életét és aktuális kiadványait. De a nagyobb vállalkozások közül meg kell említenünk egyet s mást. Az akadémia kiadja gróf Tisza István összes munkáit, amelynek első kötete már meg is jelent. Kortörténeti szempontból rendkívül fontos József főherceg „Világháború, amilyennek én láttam“ cimü munkája, amelynek most megjelent negyedik kötete az 1917. évi események egy részét tárgyalja és Magyarország, Románia háborús viszonylataira vet fényt. Nagy örömmel kell fogadni- az akadémia uj filozófiai könyvtársorozatát is, amelyben testes munkákban Leibnitz, Bergson stb. müvei jelentek meg, magyar filozófusok originális munkáival egyetemben és amely gyűjtemény évről-évre folytatódik. Az akadémia föltünéstkeltő kiadványai közül meg kell említenünk Buza László szegedi egyetemi tanárnak a Kisebbségek jogi helyzete cimü közel 500 oldalas könyvét, Németh Gyula uj könyvét A honfoglaló ős magyarság történetéről és Farkas Gyulának a Magyar romantika cimü szép müvét. Az akadémia' különben a jövő hónapban kezdi meg üléseit és első ülésén Ferencz József centennáriurnának jelentőségét fogja méltatni. (I. e.) — Egy tdzetnhétévgs leány ataşata a La Manche csatornát. Londonból jelentik: Miss Duncan délamerikai távuszó-bajnoknő ma éjszaka átúszta a La Manche csatornát Gap Grais Néz és Denver között. A tizenhét- éves fiatal leány 17 és fél órán volt vízben. i! I MEGJELENT AZ UJ f M m r módosított szövegű román és magyar együttes kiadása DR. MIHEÜFFY és MANDEL ügyvédek szerkesztésében. — Ára: 140 lei és portó. Megrendelhető a Keleti Újság könyvoszíályánál, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 4
