Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-13 / 201. szám
gtewahift XIII. ÉVF. 201. 8ZÁM. Németország közéleti jelességei felhívást bocsátottak ki az antiszemitizmus ellen  felhívást mindenütt fcíplakátirozták (Berlin, szeptember 11.) Az emberi jogok német ligája a napokban hatalmas plakátokat ragasztatott ki a német fővárosban, amelyben kifejti álláspontját az antiszemitizmussal szemben. A felhívás a választás izgalmas napjait tekintve, politikai és nem kulturális jelentőségű, annál is inkább, mert éles szavakkal fordul az olasz fascisták felé kacsintgató nemzeti szociálisták ellen, akiknek heves és kíméletlen antiszemita propagandáját „a legnagyobb kulturszégyennek“ minősiti. — „Németország — mondja a felhívás — az egyetlen nagy ország, ahol az e fajta antiszemitizmusnak egyáltalán talaja van. Mind a bolsevista Oroszországban, mind a fascista Olaszországban, Franciaországról, Angliáról vagy Amerikáról nem is beszélve; a zsidók elleni minden erőszakosságot elitéinek. Csak nemrég jelentette ki Mussolini, az olasz miniszterelnök, hogy az antiszemitizmust a fascista mozgalmon belül messzi elutasítja magától és ő semmiképpen sem azonosítja magát a németországi nemzeti szocialista mozgalommal“. A felhívás alóirói között, kik kivétel nélkül keresztények, ott találjuk dr. Arco grófot, v. Dressier és v. Deiling tábornokokat, a Nobel- dijas Thomas Mann-t, a hires népszónokokat: Fachsei káplánt, Pulitzka pátert, Emil Fel- den plébános, egész sereg miniszter és egyetemi tanárt. Az antiszemitizmus heves ellenzőinek jelentették ki magukat, továbbá Coudenhove Calergi gróf, Christian Schreiber püspök, Galster ellentengernagy, Coch- Wesel és Külz miniszterek és mások. Miért fehér a Fshár-Kőris? Brád község évtizedes harca az aranybányatársulattaS — A Fehér- Körös, ha nem szabályozzak, katasztrófába sodorja Brádot (Déva, szeptember 11.) Brád első kispiaca mellett meglehetős széles mederben folyik az álmos Fehér-Kőrös. Ha nem tudnád, hogy Brád a Fehér- Körös mellett fekszik, akkor is észre kellene venned, nemcsak abból, hogy a Kőrös partján emelt csárdát a Fehér-Kőrösről cimczik, hanem abból is, hogy a Fehér-Kőrösnek a vize valóban nagyon fehér. Annyira, hogy hajlandó vagy azt hinni, hogy a vizéről nevezték el fehérnek. A benfentesek tudják, hogy a nagy és természetellenes fehérséget a kőpor adja a víznek. Pár kilométerrel feljebb van a világ egyik igen hires, talán második, aranyzuzdája ahol naponként 40_50 vagap követ zúznak szét finom nulláslisztté. S a gurabárzai nagyszerűen felszerelt modern aranyzuzdából jön ide a kőpor s egyszer-egyszer a eiankali, ami az aranymosáshoz szükséges. Ciankalit természetesen csak éjszakánként engednek a vizbe, mert a méreg a vizben úszkáló halak és háziállatok halálát okozza . Hatalmas tavakat építettek... de mégis baj van. Nehogy azt higyjük azonban, hogy ezt a napi 40 _50 vagon kőport mind a Kőrösbe engedik. Ezt nem lehet állítani, hiszen akkor a Kőrös már tiz évvel ezelőtt ki kellett volna hogy lépjen kicsi medréből s el kellett volna árasztania egész Brádot. A Mica társulat Gurabárzán négy kisebb és egy nagyobb tavat épített s a zúzdából kijövő anyag ezekbe a tavakba folyik. Akkor, amikor mi látjuk, ez a nagy tó engedett ki vizéből, mert megrepedt a betonfala. Nem is csoda, hiszen szinte hihetetlen viz és sulytömeget kénytelen falai között tartani. A tavakkal a község elérte azt, hogy a nagy bajból elhárították legalább a felét, mert igy is elég viz folyik a Fehér-Kőrösbe. Dr. I. P. Voitcsti kolozsvári geológiai professzor véleménye. Amig azonban ezek a tavak nem voltak, a község valóságos harcot folytatott a társulat ellen. Még Tisza István idejében is mintát vettek a vizből s felvitték Pestre, hogy megvizsgálják. A viz azonban időközben megváltozott s igy nem tudtak segíteni a dolgon. 1926-ban a község lehívta Kolozsvárról dr. I. P. Voiteşti geológiai professzort, aki három hónapig tanulmányozta a Fehér-Kőrös saMKHEL-KATALOG 931 Európa 205 lei, Übersee 265 lei, re- gisterrel 30 leiel több. Európa-Über- see 350 lei, registerrel 400 lei. — Wm LEPAGE, CLUJ lakkérdését Ion Maxim tanársegédjével együtt s hatalmas és szép munkában irta meg véleményét Brád község veszedelméről. Ez a munka a községnek 30.000 lejébe került, de a megindított hatósági aktus alig vezetett valami eredményre. Voiteşti professzor megállapította, hogy az 1922. évi hatalmas árvíz alkalmával, amikor Brád szivében is másfél méter magas vizek zuhogtak át a lakások ablakain, a Fehér-Kőrös áradása 6,500.000 lej kárt okozott. A társaság ezzel szemben csak két millióra teszi a kárt. 1926 november 5-iki próba alkalmával a professzor megállapította, hogy a zúzdából kiengedett salaknak több mint a fele itt maradt a Kőrös brádi medrében és nem ment tovább. Ugyancsak a professzor állapította meg, hogy a Kőrös medre 50 százalékkal emelkedett s ez volt a tulajdonképpeni egyik oka a Kőrös kiáradásának. Mert a természeti fekvés is nagyon mostoha a községre nézve. Nem volt elég a sok salak, ami felemelte a medret, a környékbeli hegyekről a föld, mivel az erdőket kiirtották, ilyenkor szintén megindul s nincs más helye, csak a Kőrös medre. De hogy a tavak ellenére sem szabadult meg Brád az áradástól, mutatja az, hogy 1929-ben is kilépett a Kőrös a medréből s mintegy 20 __30 holdat árasztott el. Hogy a fentemlitett milliós kárt megérthessük, tudnunk kell, hogy a Kőrös kiáradása alkalmával az elárasztott területek a kőpor miatt abszolút terméketlenekké válnak. És pedig az első évben semmit sem, a második évben pedig nagyon keveset teremnek, mert a kőpor minden vegetációt megfojt. Nem perelik a bányát. Szabályozni kell a Kőrös-t. A brádi s a környékbeli lakosság némi joggal kártérítést kérhetne a bányatársulattól az áradás miatti károkért. De nem teszik. Ugyanis itt a lakosság kilencven százaléka a bányából él. Ha valaki pert ad be a bánya ellen, mindig van valami ok, amivel vissza lehet adni a kölcsönt. Elbocsátással, bérlevonással. Ezért nem is perel senki. Eniţpk a tudatában hozta ki a professzort a község s indította meg a hatóságoknál a kampányt, megszabadítani Brádot a Kőrös áradásától. Eredmény azonban szinte semmi. A tavakból ma is folyik a salak, igaz hogy azt mondják, csak azért, mert megrepedt a fala a tónak. A Kőrös medre azonban most is igen magas. Ha tavaly kiáradt, nem lehetetlen, hogy jövőre ismét Brád uccáin lesz. A Kőrös szabályozása tehát életérdeke a kis Érádnak s a község már a terveket is clkészitctte. Egyelőre azonban nincsen pénz. A kész tervek ott fekszenek a primárián, de nem lehet őket kézbe venni és életre hivni, mert nincsen mivel. Nincs mivel megvédeni a község polgárainak élet- és vagyonbiztonságát. Négyszer tagja van a Szociális Misszió-társulatnak Beszámoló az országos szervezel munkájáról Az országos kát. nagygyűlés programja keretében módunkban volt a Szociális misszió Országos Szervezetének munkásságáról szóló összefoglaló jelentést meghallgatni. Minden tiszteletünkre méltó a munka, amelyet kifejtettek és áldása mindenesetre érezhető. A Szociális Missziónak eddig 4029 tagja van és a helyi szervezetei a következő munkamegosztással dolgoznak: 30 sziegénygondozó, 4 anya- és csecsemővédő, 5 kórházmisszió, 3 gyermekvédő, 3 fogházmisz- szió, 5 cselédpatronázs, 2 gazdasági és 4 tanulmányi szakosztályban. Tartott a Szociális Misszió 85 kulturális, 72 szociális, 3 gazdasági előadást s a nagyközönség bevonásával 15 helyi 3—3 napos szociális kurzust. A Kát. Nőszövetség által kitűzött családvédelmi program szolgálata érdekében : 4 szervezet rendezett családvédelmi és pedagógiai előadásokat. 3 szervezet tart fönn napközi otthont munkásgyenmekek számára. Az alkohol elleni küzdelem terén 3 szervezet fejtett ki propagandát. 6 szervezet dolgozik az anya- és csecsemővédelem terén. 4 s®ervezet felvette munkakörébe a betegápolást. Több tagozat dolgozik a törvénytelen házasságok rendezésén. Családlátogatást és környezettanulmányt segítéssel kapcsolatban 2746 esetben végeztek; állandóan gondoztak 640 családot, átmeneti segélyben 920 családot részesítettek és 2873 állást közvetítettek. Rendszeres állásközvetítő irodát Temesvárt, Lúgoson és Kolozsvárt tartanak fenn. A Szociális Szakosztály pénzben kiosztott 954.696 lejt, természetben 803.907 lej érőt. Tiz szervezet járult hozzá a gyermeknyaraltatási költségekhez. Öt szervezet felvette munkaprogramjába a tehetséges szegény tanulók taníttatását A marosvásárhelyi szervezet vasárnapi iskolát tart fenn, a nagyenyedi szervezet tejakciót szervezett az elemi iskola szegény- sorsú gyermekei számára. , A leányvédelem érdekében a temesvári szervezet a CFR igazgatóságának segítségével beállította a vasúti missziót s ezziel kapcsolatban egy 16 ágyra berendezett cselédotthont létesített. Az otthon felépítése és berendezése költségeihez még 22 szervezet járult hozzá 82.617 lejjel. A megnyitás éta 476 leány nyert az otthonban elhelyezést. A vasúti misszió terén dolgozik a brassói tagozat is. A cselédotthon elhelyező irodával van kapcsolva. 5 szervezet vezet cselédpatronázst. Iparos- és munlkáslá- nyokat 5 szervezet tömöritett egyesületbe. A női választójog törvényibe iktatásával kapcsolatban 12 szervezet rendezett nyilvános gyűléseket, melyekén a nők közéleti kötelességeit tárgyalták, 24 szervezet fejtett ki élénk propagandát a nőknek a szava- zóllstába való felvétetéséért. Egyéb munkák terén a di'trói szervezet önerejéből szegényházat tart fenn. Árvaházak segélyezését 4 szervezet végzi. Népkonyhák fenntartásához 3 szervezet janiit hozzá. A csikszenttomási tüzká rosul lak n ak 31.000 lej!t és sok ruhát juttattak. 4 szervezet állított fel „Mindenki karácsonyfáját“. A szakosztály helyi szervezetei 54 műsoros estét rendeztek, többek közei! t bemutatták élőképeken a pkeresztutat“. A kolozsvári szervezet „szolid bált“ rendezett. A szervezet központja a „Nap“ címen nómozgaimí folyóiratot ad ki 3200 példányban. A hitélet, a cselekvő vallásos érzés fejlesztése céljából 11 lelki gyakorlatot rendezett, az. oltári szentséghez járultak, 145 vallásos tárgyú előadást és megbeszélést tartottak, 2 szervezet a nagyközönség számára liturgikus kurzust rendezett, 12 helyen rendszeres tieimplomgondozást végeznek. Templomok kaiban- liartásához 12 szervezet járult hozzá 223.745 lejjel, 2 szervezet 3 papnövendéket taníttat, iskolák fenntartásához 10 szervezet 129.630 lejjel járult. Köszönet illeti meg a Szociális Nővérek Társaságát, hogy oly sokoldalúan szervezi a kát. nó'társadal- mat a hit, a szeretet jegyében, hogy vállvetve mindenütt ott lehessenek készséges segítségükkel, ahol csak országszerte szükséges. Városi Technikum Hainichen i/Sa. mérnöki és technikus iskola Legmodernebb berendezéssel. ----------- Álla ■ i ellenőrzés nlell Éttermi igazgatót intelligens, jómegjelenésü, román, magyar, német nyelvismerettel keres elsőrangú étierem. „Szakképzett“ jeligére fényképes ajánlatokat RUDOLF MOSSE hirdetőiroda, ARAD továbbit. Kovács Károly.
