Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-12 / 200. szám
10 mmmm Till. ÉVF. 200. SZÁM. Mezőnazdasági Bank & és Takarékpénztár 1. Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dcj-Dés, Beclean-Bethlen, Cehulsilvaniei-Szilágycseli Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. Salát tőkék: 60,000.1100 lel Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett devizahely. Ha olcsún akar ne mulassza el felkeresni a MINERVA és a „MAGYAR NÉP“ rádióosztályát, Cluj-Kolozsvár, Strada Baron L. Pop, (volt Brassai ucca) 5 szám. — K«(W«5 fizetési feltételeK! BRISTOL SZÁLLODA «uefarest legszebb pontján, a Dunaparton, uj veseíés mellett ajánlja előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon. Egy ágyas uccai ....................................P. 10—16-ig Egy ágyas udvari................................. ..... 6—10-ig Két ágyas utcai dunaparti ..................„ 24—40-ig Két ágyas utcai ......................................... 20—24-ig Két ágyas udvari ...................................... 15—18-ig A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg és meleg viz, telefon és rádió. ÉTTERMI ÁRAK: Complett reggeli: kávé, v. tea, v. kakaó, rgy tojással, vajjal és jam-el...............P. 1,2© Kitűnő ebed, vagy vacsora menü . . . „ 2.40 Kitűnő ebéd, v. vacsora menü előétellel . „ 4.— Eien lapra hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 2—3 nappal előbb cszközlendő. Bristol szálloda szobáiból és terraszáról gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a budai begyekre. A tej értékesítésének kérdése Milyen kormányintézkedéseket kiván a romániai tejgazdaság ? (Marosvásárhely, szeptember 10.) A tetőfokra hágott gazdasági krízis és a mezőgazdasági termékek nagymérvű árcsökkenése a meglévő kis és középbirtokok minél belterjesei)}) megművelését és a jövedelmezőbb üzemágak felkarolását teszik szükségessé. Ma már minden gazda, ahol csak a helyi viszonyok megengedik, szabadgazdálkodást űz és a feltétlen szükséges kenyérmagvakat adó és takarmánynövények termelése mellett előtérbehelyezi az ipari cs kereskedelmi növények termelését, liogy ezek értékesítésével némileg megtalálja a számítását és fedezni tudja az üzemköltségeket és a nap- nap után ránehező közterheket. A mezőgazdasági termeléssel szoros kapcsolatban lévő állattenyésztés, mint mindig, úgy ma is főjövedelmi forrása kellene hogy legyen a gazdaközönségnek. Sajnos, a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az állattenyésztő és főleg a tehéntartó gazdák csak a legminimálisabb áron tudják értékesíteni állataikat s a naponkint termelt tejfeleslegüket, önként vetődik fel a kérdés, vájjon a mai értékesítési viszonyok mellett érdemes-e a gazdának állattenyésztéssel és az ezzel kapcsolatos tejtermékek előállításával foglalkoznif Az állatértékesités problémája szoros összefüggésben lévén a belföldi és külföldi kereslet és kínálat mérvével, csak országos viszonylatban, általános’ kormányzati intézkedésekkel és az állattenyésztő gazdákra kedvező kereskedelmi kapcsolatok megteremtésével volna megoldható. Ugyanez áll a tejtermékek értékesítését illetőleg is, mert mindaddig, amig a tej és tejtermékek szállítását és értékesítését előmozdító kormányintézkedések nem foganatosíttatnak, a piactól távoleső községek állattenyésztő gazdái kénytelenek lesznek állataikat és tejtermelésüket jóval a piaci áron alul értékesíteni s következéskép az állattenyésztéssel felhagyni, vagy azt házi szükségletük arányában a legminimálisabb keretek közé szori- 'tanij Hogy a városoktól és kereskedelmi gócpontoktól távolabb eső községek tejértékesitési viszonyairól a lehető pontos adatokkal szolgáljak, közlöm az alábbiakban két marosmenti községben személyesen gyűjtött tapasztalataim eredményeit, ahol a tehéntartó gazdák felesleges tejtermelését szakszerűen vezetett kereskedelmi tejfeldolgozó üzemnél értékesítik. A két község napi átlagos tejfeleslege 800 __900 liter. A vállalat a gazdákkal írásbeli szerződéses viszonyban nincs, de a hosszú időkön át kialakult kereskedelmi kapcsolat s szokás itt minden Írásbeli szerződést helyettesit és a tehéntartó gazdák hálásak, hogy felesleges tejtermelésüket a mai súlyos értékesitési viszonyok mellett a helyi tejfel- dolgozó üzem utján értékesíthetik. A községekben határozottan kialakult tény észirány nincs. Az állatállomány körülbelül felerészben magyar, erdélyi s felerészben szimenthali fajta, vagy e két fajtának a kereszteződési egyedeiből áll. A tehénállomány átlagos tejtermelése egy fejési idény alatt kb. 900 kg. fejenkint a magyar erdélyi fajta teheneknél és 1500 __1600 kg. a szimenthali és keresztezett erdélyi magyar-szimenthali cgyedeknél. A tej zsírtartalma dr. Gerber szerint átlag 3.6 százalékos, a feldolgozott tejből átlag 4 kg. vaj állítható elő 100 liter tejet véve alapul. Az üzem a tej árának megállapításánál a vaj piaci engross egységárát \»eszi alapul éspedig úgy, hogy ha a vaj kg.-ja 100 lej s a melléktermék sajt TERMÉSZETES JRANCIA ÁSVÁNYVÍZ )) Köszvény — Cukorbetegség — Értúgulás KIKÜSZÖBÖLI A HUGYSAVAT G yakorlott fényképés.rsagédfct keresek jó fizetéssel, azon- nalra. Felvételező előnyben. Bizonyítvány másolatok, arckép és részletes ajánlatok Kántor fényképészhez Tărgu- Mureş küldendők. mm Ó nálló román-magyar levelező-könyvelőnő azonnali elhelyezkedést keres. Cim a kiadóban. I ggynekök felvétet- w nek fix fizetéssel „Garancia“ jeligére. utján kg.-ként 8—10 lejben értékesithető, az üzem literenként 4 lejben veszi át a gazdáktól a tejet. Mivel a marosmenti faüzemek megszűnésével egyidejűleg a vajgyártásnál előálló melléktermék sajt utján már nem értékesithető cs a lefölözött tejet jaz üzem süldőhizlalásra használja fel, a helyzet az, ihógy a gazdák ma már csak 110 lejes vajegységár után kapnak literenként 4 lejt a beszolgáltatott tej után. Ezek szerint tehát a gazdák csak 3.20_3,50 lejben tudják értékesiteni a tejet, akkor, amikor a tej piaci ára pl. Marosvásárhelyen literenkint 4—5 lej és a vaj engross ára kg.-kint 80—90 lej. A fentiekből világosan látható, hogy a két marosmenti községben az állattenyésztés nívója a tejtermelés mennyiségét illetőleg sok kívánnivalót hagy hátra, mig a tejértékesitési viszonyok a lehető legmostohábbak, Ugyannyira, hogy a gazdáknak állattenyésztéssel foglalkozni a mai abnormális értékesitési viszonyok_között nem rentábilis. Készséggel elismerjük, hogy kereskedelmi alapon szervezett tejfeldolgozó és értékesitö üzem, figyelembevéve a mai nagy üzemköltségeket, a szállítási és értékesítési zavarokat s a bizonytalan piacot, nem fizethet magasabb árat a gazdáknak a beszolgáltatott tejért. Viszont kérdezzük, hogy ha a gazdák szövetkezés utján maguk dolgoznák fel a tejet és maguk adnák el az előállított vajat és a saját sertéseikkel értékesítenék a lefölözött tejet, nem sokkal jobb .árat tudnának-e elérni a tej szövetkezetbe beszolgáltatott tejért? A szövetkezeti szervezkedéssel kapcsolatosan nem tudnák-e állattenyésztésüknek is a nívóját hathatósan emelni, főleg a tejprodukció emelését tartva szem előtt, a legjobban tejelő te- nyészegyedek kiválasztásável? Erre a kérdésre csak igennel válaszolhatnánk és kétségtelen, hogy a gazdák tej szövetkezetek utján sokkal jobban tudnák értékesiteni a napi tejtermelésüket, ha a tejszövetkezetek megalakulásának a mai viszonyok között nem volnának leküzdhetetlen akadályai. A tejszövetkezetek eredményes működése olyan előfeltételekhez kötött, amelyek megvalósitása csak kormányzati utón lehetséges s amelyek közül itt a következőket emlitem fel: * 1. Országrészenként legalább egy tejgazdasági és tej munkást képző szakiskola felállítása, a földmi- vesiskolát végzett ifjaknak a tejgazdasági üzemek vezetésére s a föídmivelő ifjaknak tejmunkásokká való szakszerű kiképzésére. Tejgazdasági szakiskola és tejmunkásképző iskola tudomásom szerint Romániában nem működik s ma már alig akad vár- niegyénkint 1 __2 külföldön végzett vaj- és sajtmester és még kevesebb szakképzett tejgazdasági üzemvezető. 2. A tejszövetkezetek falunként való megszervezése s azok üzemeinek állami támogatással leendő berendezése a szükséges tejfeldolgozó gépekkel, esetleges hosszabb lejáratú amortizációs kölcsönök nyújtásával. 3. Az állattenyésztési irány községenként való helyes megválasztása, főleg a tej hozamának és zsírtartalmának az emelését illetőleg s a ma még falukon megengedett fajtakeresztezések szigorú megtiltása, a községi tehénlegelők okszerű kihasználása és beruházása. 4. A tejtermékek szállítását, értékesítését és kivitelét előmozdító intézkedések: a tej és tejtermékek gyors és hütött kocsikban való szállítása, valamint állandó piac és kereskedelmi kapcsolatok BE® a ® a a a » ® a a e a <s> a * a a e a * a a a * a a a a a a a CSERJÉS!: SZEGÉNY EMBER GAZDASÁGA A vadontermő gyógynövények gyűjtése és értékesítése 40 lei. Minerva könyvesbolt Cluj-Kolozsvár, Strada Regina Maria (Deák Ferenc ucca) 1 szám. gaaaaaaaaaaeaaaaaaaaaaaaaa aaaaa»3i
