Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-22 / 183. szám
9 XIII. ÉVF. 183. SZÁM. HaOBIÍIOMíítfítíVÉSZET Hogyan készül az első magyar hangosfilm Az angol rendező szerint nincs Európában jobb színész a magyarnál — Ha jót Gizi szeretne már hazamenni — Rajnay Gábor lesujtókriiikája a párisi színházak: ól (Pária, augusztus hó.) Párisban a Paramount stúdiójában készül az első magyar hangosfilm. Elmentem a próbákra és felvételekre s nem bántam meg az erre szánt fáradtságot. Hamza Dezső párisi magyar festőművész, aki a Paramount felvételeknél a diszitömunkálatokat irányítja, vezet be a stúdióba, ahol éppen a Kacagó asz- szony egy jelenetét próbálgatják. A próba nem okozna különösebb gondot a művészeknek, hisz olyan fegyelmezett tehetségek, mint Bajor Gizi, vagy Rajnay az első kiállásra is lejátszhatnak szerepüket, de a különböző hangosfilmtechnikai aprólékosságok, mint például hogy meddig szabad menni, hogy ne csak a test, de a hang is benne legyen a képben stb., stb, nagy figyelmet és körültekintést kívánnak a művészektől. Nézzünk meg például egy alig négy perc alatt lejátszódó jelenetet. Amikor beléptem, éppen az a jelenet került sorra, amint Rajnay, mint a Kacagó asszony (Bajor Gizi) ügyvédje meglátogatva védencet, az ajtóban elbúcsúznak és ezt a bucsuzást két fotoriporter titokban lefényképezi, hogy bizonyítékot szolgáltassanak a válóperi tárgyaláshoz. „Ókéé“ A díszletek már rendben vannak, huszonnégy 90 centiméter átmérőjű reflektor sugarai perzselik a művészeket, Hegedűs Tibor kiadja az angolnyelvü „őkéé!" vezényszót, ami mozinyelven „Kész!“-t (katonáékná! ,,fertig"-et) jelent, mindenféle csengők szólnak, kigyul- uak a, Silence-lámpák és elhalkul a kopácsolás. Hegedűs Tibor vezényszava után a cammemian (aki a motort egy kis hangmentesen elzárt kabinban kezeli, hogy a motor bugása ne legyen a felvételen) és a hangember vagy recorder (aki ugyancsak a színpad legbátulsó emeleti sarkából, ugyancsak egy hangmentes, fülkéből üvegen át hallgatja a mikrofont, hogy a szallag jól veszi-e a hangokat) és az angol rendező is ismétlik a vezényszót. Az ismétlés után Hegedűs bemondja a következő „Monitor!“ (próbafelvétel!) vezényszót... és megkezdődik a felvétel. A színészek szépen lejátsszák a J jelenetet, mire a hangember telefonon bemondja, hogy j a díszleteket meg kell igazítani, mert visszhangozzák a ’ hangokat. Újra nekiesnek a munkások a kulisszáknak, újra negyedórás kapácsolás, várakozás. Negyedóra múlva újra hangzik a négyszer „őkéé“, majd utána a „Monitor!“, mely után a hangember újra bemondja, hogy most már azért nem volt jó. mert por lebeg a levegőben. Újabb tíz perc szünet, amíg a por leülepszik. Es ez igy megy állandóan. Hol az árnyékok esnek rossz helyre, hol valaki kimaradt a képből, hol a motor nem vette a hangot, hol a lámpák gyengültek el felvétel közben úgy, hogy egész délelőtt eltelik egy háromperces jelenettel. Végül aztán délfelé újra felhangzik az ,^)kéé!" és „Monitor!“... a színészek most már istentudja hányadszor ismétlik a jelenetet, mikor végre a recorder is, cammerman is és az angol rendező is meg vannak elégedve a próbával, „Őkéé!“ —' hangzik újra a vezényszó, majd a „Motor!“ következik. Most már az érdemleges képfóivétel következik. Ez is gyönyörűen sikerült, de mégis meg kellett ismételni, mert Gárdonyi előbb lobbantotta a magnéziumot, mielőtt Somody a fényképezőgépet el- kattinthatta volna. Újra „ókéé!“... újra „Motor!“... és Hegedűs még hozzáteszi, hogy ha ez most jól sikerül, akkor megyünk ebédelni! A jelenetet lejátszották, Mr. Gibson, az angol rendező magánkívül van az elragadtatástól ... Hegedűs is meg van elégedve a fölvétellel, a rekorder is bejelenti, hogy a motor jól működött... a cammermann is leszól, hogy a hangok jól vétettek... a munkások odakuporodnak Bajor Gizi lábaihoz és kérlelik, hogy mesélje el, mit mondott a szerepében, mert ők a magyar nyelvet nem értik, de érzik, hogy itt valami megható jelenet van a szerepben, mert ők is sir- ni kezdtek, amikor Bajor Gizi megjátszott szenvedését végignézték. Az angol rendező, aki a Paramount-cég teljhatalmú megbízottja, örömmel meséli, hogy o itt Európa minden nációját rendezgeti, de a többiek még csak közel sem jöhetnek a magyar művészek játékához. Bajor Gizi nagyon fáradt és szeretne már hazamenni. Hegedűs Tibor, a világ legudvariasabb filmrendezője, betartotta ígéretét és kiadta az ebédszünetet. Átsétáltunk a stúdió frissen épült éttermébe és ismerősökként csoportosulva, leültünk az asztalokhoz. Általában azt lehetett megállapítanom, hogy a partnerek a magánéletben is a legtöbbet vannak egymás társaságában. Bajor Gizi Rajnayékka! ült egy asztalhoz és ott volt még velünk két kis Okolicsányi-gyerek is, akik még a tiz évvel ezelőtti nexusból kifolyólag nyaralnak a volt belga nevelőszülőknél és akiket most a házigazdájuk áthozott Parisba, hogy Rajnayékat, a keresztapjukat, meglátogassák. Bajor Gizi rendkívül fáradtan ül, alig birja tekintetét fölemelni. — Mi lehet az oka ennek a nagy fáradtságnak — kérdezem, — úgy látszik, a film mégis csak kimeritőbb, mint a színpad? — Hogy kimeri tő bb-e?... az nem is kifejezés. Egyenesen lélekölő. Két hónapja vagyok már Itt, két hónap óta alig volt egy nyugodt napom. Maga a játék nem volna fárasztó, de az a sok készülődés. Es azonkívül is láthatja, milyen rengeteget kell tanulnom. A hangosfilmnél nincsen súgó... itt az egész szerepet szórói-szóra be kell vágni, mert itt a hibát nem lehet ám letagadni. Az megmarad a fölvételen... — és fáradtan, szinte kegyelmetkéröen néz rám mélyen árnyékolt, bánatoskék szemeivel... de hiába, még tovább is kell kérdezgetnem: — Talán nem alszik eleget, méltóságos asszonyom?-— Nem, mert nem tudok. Olyan fára.dt vagyok, amikor estefelé hazaérek, hogy a fáradtságtól nem is tudok elaludni. Reggelfelé pedig, amikor végre sikerülne elaludnom, már keltenek... igy megy ez már két hónapja. Penészszaguk van a párizsi színházaknak. Rajnay Gáborral a párisi színházakról beszélgetünk. — Magyar színész a párisitói nem tanulhat. Itt minden színháznak olyan penészszaga van már. Nemcsak a színháznak, hanem az előadásoknak ... sőt maguknak a színészeknek is. Egyik este megnéztem az Opera Comique-t is. Ötvenéves nő játszott egy naiv kislányt és egy hatvanöt év körüli ősz színész a csábítója. (?) Hát ez hogy lehet... érdeklődtem... nincs ezeknek fiatalabb tehetségük? Akkor aztán megmondták nekem, hogy ez a színház a színészeké. Saját maguk alakítottak egy részvénytársasá.got és megvették a színházukat. Ezek ott csinálhatnak, amit akarnak, egy ilyen színházi közönség pedig, mint ezek a franciák, nem is érdemelnek meg jobb színészeket. Nevetnek ezek mindenen, amin nálunk már rég lehúzták volna a színészeket. A deklamálásuk még mindig a száz évekkel ezelőtti. Próbáljon meg nálunk egy ezinész így deklamálni. — Van jövője a párisi színházaknak? — Nincs. Ilyen publikumnak nem való színház. Ezeknek orfeum való, ahova akkor megy be és akkor jön ki, amikor neki jól esik, ahol kedve szerint borozhat és dohányozhat. Ma csak annak van jövöje, ami halad és fejlődik. A francia színészet azonban korha- doz és penészedik. Még egy és másról beszélgettünk, azután Bajor Gizi nekiesett szerepének és Rajnayval együtt átvették a délutánra kitűzött jelenetet. Valami tizenkét oldalt könyv nélkül kell betanulni. Rettentő munka. Nin.es egy nyugodt pillanatuk. Odahaza pedig irigykedve emlegetik a kollégák: — Milyen jó nekik... most Párisban vannak! Amikor mindenkitől elbúcsúztam és Hamza Dezső kikisért a nagykapuig, egy alacsony kis sánta ember állt meg velünk beszélgetni. Az ismerős arcot nem tudtam hová tenni emlékezetben. Hamza Dezső festőművész kezet fogott a kis emberrel és amikor továbbértünk, megjegyezte: — Emlékszel-e erre az arcra? Ez a Pali, a legelső filmkomikus. A háború előtt világhíre volt. Most itt dolgozik, mint egyszerű munkás, a stúdió szabómiihelyében. Most már emlékeztem erre az arcra, ő előzte meg Polidort. A filmnek is megvannak a maga rokkantjai! Kotsdg Károly. (*) Novemberben mutatják be Budapesten Móricz Zsigmond uj drámáját. Budapestről jelentik: Móricz Zsigmond Elektra cimü drámája, amelyet Bornemissza Péter XVII. századbeli drámája nyomán irt, már régóta várakozik a Nemzeti Színház műsorrendjén elő- adásra. Mindeddig azonban különböző okok miatt nem kerülhetett színre. Most úgy tervezik, hogy az érdekes drámát, amely a görög hősöket diszmagyarban állítja színpadra, november elején mutatják be. (*) Szervezkedik a nagyváradi színház. Nagyváradról jelentik: Erdélyi Miklós színigazgató megkezdte társulatának beszervezését. Szubrett primadonnának Véghelyi Icát szerződtette le, aláírták a szerződést P. Pogány Janka és Stoll Béla is. Erdélyi színigazgató tárgyalásokat folytat Darvas Ernővel is, akiről különben az a hir, hogy Magyarországon színházi koncesz- sziót kapott. (*) Meghalt egy ismert francia színpadi szerző. Párizsból jelentik: Andre Riveircire más délben 58 éves korában a francia fővárosba^ meghalt. Előbb lírai költeményeket irt, későbbi éveiben jelentős színpadi sike. reket is aratott. MAGYAR SZÍNHÁZ Scherz bácsi, Weygand Tibor és a Kádió többi művésze Kolozsvári Két teljesen más-más műsor keretében fognak bemutatkozni Kolozsvárott a budapesti rádió népszerű művészei. Első műsor pénteken este 9 órakor és vasár, nap d, u. 6 órakor. Bevezető és bemutatkozás: Köpe- czy Boócz Lajos. Egy nap ia> stúdióban: A rádió kabaré összes szereplői. Az öngyilkos: Matány A., Köpeezy Boóez L., Sándor Böskc, Groteszk tánc: Köpeezy B. Mihály. Versek: Dávid Mihály. Duett: Matány Antal, Köpeezy Boócz Lajos. Sanzonok: Székely Gizi. Szünet. Dalok: Sándor Böske. Dalok: Weygand Tibor. Tánc- duett: Székely Gizi, Weygand Tibor. Majomper: Dávid Mihály, Köpeezy Boócz Lajos. Konferál: Scherz bácsi. A zongoránál: Kiszcly Gyula. Rendes helyárak. Jegyekről tanácsos sürgősen gondoskodni. Ma este csak felnőttek számára: Második nászéjszaka, A legvidámabb és legmerészebb párizsi bohózat, a Második nászéjszaka kerül ma este szilire nagyon olcsó, mozihelyárakkal. Jegyek ára: 50, 40, 30, 20 és 10 lej. Ötszemélyes páholy ára 150 lej. A darab kényes témája miatt jegyeket csak felnőttek számára szolgáltat ki a pénztár, NEVEDA és MAROKKÓI KÉMNŐ. Három órás, kettős műsora van ina megint a Magyar Színház mozijának. Két grandiózus, hatalmas, drámát fognak vetíteni. Az egyik a Neveda cimü, példátlanul izgalmas, vadnyugati történet, a főszerepekben: William Povel, fâ* A KOLOZSVÁRI MOZGOK MŰSORA: ^ flag. 21. Dacia (Magyar Színház) Carmen Corso J Edison Sslecf Urania I Előadások ) vasárnap d. e. 11, d. u. 3, 5 órakor 1/24,1/26, 1/28, »/sió órakor j Vü4, Vs6,1/28,; V2IO órakor! 3, 5, 7 és 9 órakor j/24, V26, V28, V2lü-kor Vä4, V26, V28, V2IO órakor Íj tezdíte; f hétköznap 3, 6, 9 órakor Vü4, 1/s7, 1/29 órakor \ V26, V28, V2IO órakor 3, 6, 0 órakor 1 Vs4,1/26,1/28, VslO-kor V26, V28, V210 órakor | Szerda Nevada A marokkói kémnő Por és hamu Óceán riválisai Szombatok szombatja AJ Jolson Jazz énekese . (.hangosfilm) A titkos futár Chaplin, mint beteg- ápoló A borneoi szökevény A kuruzsló
