Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-09 / 173. szám

KitatwWc "WV%1WF 3 XIII. UVF. 173. SZÁM. Hmi az emberehet érdekű Hogy az embereket, az olvasást és a szórakozást illetőleg mi érdekli, ez kétségtelenül kérdéses lehe­tett mindig azok részéről, akik az ember szórakozás- és olvasásvágyát ki akarták elégíteni. Egészen bizo­nyos, hogy a mult század elejei könyvkiadó vagy színházigazgató ugyanolyan komolyan próbált erre a. kérdésre kiadványaival vagy előadásaival helye­sen felelni, mint a mai színigazgató vagy könyv­kiadó. Viszont az is bizonyos, hogy egy multszázad elejei vagy akár még multszázad végi könyvkiadó­nak vagy színigazgatónak könnyebb volt erre a kérdésre megközelítően jól felelni, azaz tényleg olyan könyvekkel és előadásokkal szolgálni, ami az embereket érdekli, mint a maiaknak. Közben ugyanis rengeteg dolog történt. Az ember szórako­zásai megsokszorozódtak, az emberek igényei meg­nőttek és a sokféle szórakozás lehetősége révén egész differenciáltan elkomplikálódtak, A sokféle szóra­kozás finnyássá és igényessé, ugyanakkor azonban anarchikussá tette az embert. A mai szórakozáski- elégitésben az embert már nem hajtja egy olyan kényszer, mint régen, amikor csak két-három szó­rakozáslehetőség között választhatott s igy szűkítve volt az a terület, ami érdekli. A kényszer megszűnt s az embert ma a hangulata irányítja, hogy a sok­féle lehetőség közül melyik után nyúljon. A han­gulat viszont anarchikus s ezért érthető, ha ebben az anarchiában, ami szórakozásválasztásai közt az embernek rendelkezésére áll, egyre fontosabb lesz azok részéről, akik az embert ki akarják elégíteni, az a kérdés, hogy tényleg mi érdekli az embert.., Ennek persze óriási következményei vannak. Ennek a következménye pl., hogy mindenütt a vilá­gon az irodalomban, a színházban azt az anyagot illetőleg, amit a közönség elé adnak, magasfoku clii- pizálódás tapasztalható. Kiadók, színigazgatók, film gyártók valamennyien a maguk termelési területén bizonyos feltételezett „most ez érdekli az embereket“ sémákhoz ragaszkodnak. 8 még ezeken a sémákon belül is különböző megkötésekkel élnek, feltételez­vén, hogy ez vagy az inkább „érdekes“, mint amaz. Ez a tervszerűség olyan kényszerű és olyan tudatos ma. már, hogy egész nyugodtan beszélhetünk ezen a téren is racionalizálásról. Hogy ez a racionalizálás ezeken a területeken tényleg fennáll, annak a bi­zonyítására nem említünk egyebet, mint azt, hogy egy kiadó vagy színigazgató, vagy filmgyártó leg­belsőbb szobájában mi történik. Azt beszélik meg, __s ez a legfontosabb téma___hogy mi az, ami az embereket érdekli. Mi az, ami után kapkodnak, Ez 3Z a bizonyos spekuláció, amely ezeken a termiete­ken ugyanolyan elsőrangúan fontos, mint például a gyapjú vagy szövöttáruk esetében. Ez a spekuláció természetesen ugyanannyi hű­mig kiindulással és következtetéssel operál, mint bármelyik más spekuláció. S amint a hamis speku­láció csődöt eredményez nagyon sok esetben, úgy itt is, az olvasás és a szórakozás területén, bekövetke­zik a csőd, valahányszor a spekuláció téves s a felté­telezett „érdekes“ nem érdekli az embereket. Ezeknek a csődöknek az elkerülésére, tehát már szükség volna valamire. Szükséges volna valami okos tisztázás vagy tudományféle, amely a lehető legegzaktabban úgy szociológiai, mint lélektani vo­natkozásban megállapítaná, hogy mik azok a dol­gok, amik egy adott gazdasági és szellemi környe­zetbe az emberek egy bizonyos rétegét feltétlenül érdeklik. Hogy egy ilyen stúdium a nem egzakt tu­dományok valószinüségértcko mértékében űzhető volna, arra vonatkozólag egy kis kitéréssel felhozok egy adatot. A német nyilvános könyvtárak lipcsei igazga­tósága a napokban egy statisztikai kimutatást kö­zölt arról, hogy milyen témájú könyvek iránt ér­deklődtek Lipcse város olvasó emberei a legutolsó év folyamán a leginkább. Kiderül ebből a statiszti­kai összeállításból általában az, hogy a lipcsei ol­vasót elsősorban úgynevezett jelenkor-kérdések s a gyakorlati tudományok kérdései érdekelték, tör­ténelem és történelmi kérdés pedig csak minimáli­san, valószínűleg nem az átlagolvasó, hanem csak specialisták részéről. Részletesebben viszont az em­lített statisztika arról világosítja fel az embert, hogy a lipcsei olvasót, akit egész bátran tartha­tunk az átlagos mai városi olvasónak, elsősorban a házasság témakörébe tartozó könyvek foglalkoztat­ták. A házasság témakörébe vágó könyveket olvas­ták a legtöbben. A második vonalban viszont a nemzetgazdaság problémáival foglalkozó könyvek állottak, am alatt érteni kell azokat a könyveket îs, amelyek vagy általános vagy pedig részleges szo­ciológiával foglalkoznak. Amint látjuk, mindazok a témák, amik a lipcsei olvasók érdeklődését a leg­általánosabban foglalkoztatták, pontosan azok a kérdések, amelyeket a német élet valósága tett ak­tuálissá a szóbanforgó kérdések általános emberi vonatkozásán kívül. Hiszen épp tavaly, amikoráról Idegei megnyugszanak, ha a kocsijának kormány- kerekénél ülve, gázt ad és gyorsan és mégis bizto­san indulhat. — ilyen esetekben nagyon kellemet­len, ha a motor hirtelen nem működik. — Az ilypti zavarok legtöbbnyire alkalmatlan olajok használa­tának a következményei. De Ön ilyen kellemetlenségektől megkímélheti magát. — Kisérje figyelemmel az autó és motor- bicikli gyárak tanácsait. — Ezek közül tiagyoq so­kan gyártmányaik olajozására a bevált SCHELL« FÉLE AUTÓOLAJOKAT ajánlják. A vezetésben való öröme sok minden­napi bosszankodáson segíti át! ez a statisztika fölvétel készült, foglalkoztatta a né­met közvéleményt az aj német házasságtörvény a ezekkel kapcsolatban mindazok a társadalmi problé­mák, amelyek iránt a mai német élet állandó és he­ves mozgása, kikerülhetetlenül felhívta az érdek lödést. Az ilyen természetű adatok bizonyítják, hogy egy olyan téren is, mint az emberek szórakozásának a kielégítése, csak egy hamisítatlanul- éber jelenkor- érzéssel lehetséges a megközelítően helyes spekulá­lás. Más szavakkal kifejezve: annak a kérdésnek a helyes megválaszolása, hogy mi az, ami az embereket érdekli, csak úgy lehetséges, ha az, aki e kérdésre válaszolni akar, azt tisztázza legelőször, hogy mi az, ami az emberekkel történik. Mindig az volt az ,,ér­dekes“, ami ott szolgált válaszokkal, ahol valami kérdésessé lett... Nagyon jól el tudom képzelni tehát az érdekes­nek azt a még meg nem lévő szociológiáját, vagy lé­lektanát: napjaink legbelsőbb és legközvetlenebb leírása volna ez. Egy különös helyzetjelentés és mérleg, amiből világosan kiderülne, hogy mire van szükségünk könyvben, szórakozásban, hogy a könyv és a szórakozás kívánatos és kielégítő, azaz érdekes legyen. G G A belga határon ismét kiújultak a tünteétsek (Párizs, augusztus 7.) A belga határvidé­ken, Meninben tegnap este lefolyt zavargások Ügyében jelentések érkeztek a francia belügy­minisztériumba. melyek szerint a belga tünte­tők kövekkel és téglákkal harcoltak politikai ellenfeleikkel és a karhatalommal szemben. A rendbontók egy része rohammal át akart jutni a francia határon is, de e szándékukat a francia határőrség fegyvertűzzél megaka­dályozta. Később a zavargókat a belga kar­hatalom sor tüzek utáni rohammal szétosz­latta. Párizsból jelentik: Északfranciaország ipari vidékein egvre-másra játszódnak le a véres összeütközések a sztrájkolok és a rend­őrség között. Menin városka mellett, mintegy 2000 sztrájkoló belga területre ment át, ahol gyűlést tartottak. A feloszlatásukra kivonult rendőrséget kővel dobálták meg, amire a lo­vasrendőrök rohamot intéztek u tömeg ellen. Húsz sztrájkoló súlyosan megsebesült. Anglia Romániával kötött szerződése után török-görög-román közeledést készít elő Londonból jelentik: Az angol-román ke­reskedelmi szerződés megkötését az angol sajtó élénken kommentálja. A Daily Tele­graph szerint a szerződés a két ország közötti esetleges politikai együttműködés magját is jelentheti és a szovjettel szemben Anglia elő­reláthatólag szuggerálni fogja egy török-gö­rög-román közeledés eszméjét. A Manchester Guardian kiemeli a szerződésnek azt a jelen­tőségét, hogy ezzel Anglia egv újabb lépést tett a kontinens felé, ami a lap szerint na­gyon helyes, hiszen végzetes hiba lenne Ang­lia részéről, ha a kontinens értéket fogyasztó területeitől elszigetelné magát. A Daily Maii­ban Tilca dr., a szerződést megelőző tárgyalá­sokat vezető román delegáció elnöke nyilat­kozott. Hangoztatta, hogy az angol áruk ezentúl Romániában kedvezményes elhelye­zést találnak s az angol gyáripar hatalmas felvevőteriiletet biztosított magának. Az első nagyobb romániai megrendelés egy útépítés­re vonatkozik. A szerződésnek politikailag is jelentősége van, mivel Anglia szemmellát- ható térfoglalását jelenti Franciaországgal szemben. A szinajai egyezmény újabb magyar visszhangja Budapestről jelentik: A szinajai román­ja goszláv gazdasági tárgyalásokkal kapcso­latban egymásután szólalnak meg a magyar sajtóban a magyar gazdasági és politikai élet kompetens személyiségei. Legutóbb Czettler Jeno egyetemi tanár, képviselőházi alelnÖk mondotta el véleményét. Szerinte a megegye­zésnek Csehszlovákia bevonása nélkül kevés hordereje van. A kisantant államok kereske­delmi együttműködése meglehetősen nehéz, mivel az ipari területek messze vannak a fel­vevő területektől. Csehszlovákia csak a s?lo- venszkói vasút kiépítésével közelítheti meg Romániát, vagy pedig ab Pozsony Magyar- országon keresztül. Mindkét esetben a szállí­tási költségek olyan nagyok, hogy az üzlete­ket a legnagyobb vámkedvezmények sem te­hetik rentábilissá. A helyes és észszerű vám­unió csak az összes középeurópai országok bevonásával jöhet létre. Nagyvárad központjában fekvő legrégibb elsőrendű étterem, a legjutányosabb feltételek mellett — csa­ládi bkok miatt — sürgősen eladó* vagy kiadó. — Érdeklődések Gaái-aál Oradea*Hare, Strada Vlalmta No. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom