Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-08 / 172. szám
î vi a e 1 öhát BUD4?ESÎ V TAXA POSTAJUA PLÄ- 5CITÁ IN NUMERAR No, 34236—#37, Claj~KoIotsvtr, J930 awgv$gtas9. Péntek ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: I îm 12W lej, félévre 600 lej, negyed tob SOO? le}, egy hóra 100 lej. _______12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYAKPÁRTI LAP SserkeKtőség 6« kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: B-08, S' 94. XIII, évfolyam i72-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOM: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, 15 pengő. Egyes szára ára 29 fillér. Vaida válaszol Averescu nyilatkozatára, mely másodrangu polgároknak minősíti az erdélyi románokat is Akik csak az erdélyiek nélkül akarták megszerezni Erdélyt Tituíescu külpolitika! beszámolót terjesztett elő a királynak A nyomor a kormány programme ában Az az irtózatos gazdasági nyomorúság, ami az embereknek már az életkedvét gyilkolja, borongós állapotokat teremtett az országban. Az egyik Bratiann, az, amelyik a maga személyében a kormányra törekvés posszibilitását kovácsolja buzgó szorgalommal, azt mondja nyilatkozatában, hogy a kormányt már megbukottnak tekinti. Nem nagy kijelentés ez, nem mond valami különöset, mert ilyen gazdasági viszonyok között minden kormány megbukottnak tekinthető, de a jelenlegi azonban mégis tovább kormányoz. S jöhet, vagy jöhetne akármilyen kormány, mindenik megbukott a kormányralépés pillanatában, ha a gazdasági letörtség ellen nem tud azonnali orvosszert felmutatni. És ilyen körülmények között mindenik csak tengeti a maga életét s őröli a népszerűségét az, akinek volt, vagy van. Melyiktől lehetne azonban elvárni azt, hogy reális életlendületre kivezesse az országot és annak polgárait? 'A kormány kísérletezik a külföldi tőkének különböző módokon való bekapcsolásával, agrárszövetséggel, az államháztartási egyen- Buly biztositásával s egyelőre még nem látszik az üdvös eredmény. Ha valami hatásos eredményt ér el, megmenti a saját életét is, amit most a kísérletezések akadályversenyén versenytárs nélkül vonszol tegnapról holnapra. De a mai belpolitikai viszonyok között nincsen más párt, amelyik ugyanezt csinálhatná s éppen ezért kormányozhat tovább, még akkor is, ha megbukottnak is tekintik. A parlamenti többséget, amelynek alapján kormányon van, reális utón szerezte meg s Hagy kérdés, hogy hasonló reális többséget tudna-e szerezni más párt, vagy akármilyen más alakulat. Ez a magas fölénye a kormánypártnak a román pártok erőviszonyai között a ezért merészelt üémi bátorsággal kísérleteket tenni. A bátorság azonban igen' erős volt a polgársággal szemben és ridegen állította fel a tételt, hogy előbb az államháztartást kell rendbehozni, azután’ kerülhet sor a magán- háztartásokúak önmagáktól történő rendbejövetelére. .Vagyis azt a képletet irta elő a kormányprogram matematikája, hogy ha az 'államháztartást a zavartalan haladás sínpárjára állítják s ott vinni tudják, akkor az egyéni élet is meg fog javulni. Eleddig azonban’ ennek a matematikai kiszámításnak épen' az ellenkezője következett be. Az állam- áztartás egyensúlyát á polgárok bőréből hasítják ki s az elért eredmény nem javitja az egzisztenciák életlehetőségeit, hanem olyan Hyomor mélységébe taszítja, ahonnan: nem lesz könnyű kivergődni. A stabilizációs első költségvetés után már eltelt annyi idő, amennyit a fiehézségek átgázolására számítani lehetett és a holnapi kilátások nem mutatják a javulás tendenciáját. A világnak megmutatták a költségvetési egyensúlyt, de a világnak szeme van és füle van s látja és hallja azt a rettenetes adónyuzást, aminek jajai és kétségbeesett sirámai az egyensúly realitásának letagadhatatlan cáfolataiként hallatszanak igen messzire. Hát hogy jöjjön ide a külföldi tőke, amely nagyon jól tudja, hogy (Bukarest, augusztus 6.) Áz a mérges 6s elg&loppirozott kirohanás, amiben Averescu tábornok nekitá. macit az erdélyi románoknak, egy kicsit felélénkítette a belpolitika nyári vizeit. Averescu annak a tehetetlenségnek dühében, hogy nem tud kormányra jutni, mert mások ülnek a miniszteri székekben, kifakad az erdélyi románok ellen. A jogegyenlőséget tagadja meg tőlük olyan elméletiének az alapján, amely szerint az erdélyi nem való kormányra, mert a regáti felsőbb lényeket nem kormányozhatják a máisodrendü erdélyiek. Vaida Sándornak egy nyilatkozata adja meg erre a magas álLampolitikai bölcseletre a választ, de alapjában véve a tábornoknak e^.íet a súlyos kijelentéseit nem tartja elég komolyaknak. De mindén esetre jellemző jelenség ez a kis vp i a je’e-> krónikája számára. Vaida válaszol a ,.felszabadítottak“ -uak nevezett románok nevében Vaida belügyminiszter, a Lnpta munkatársának nyilatkozott Averescu tábornoknak az Universul-ban megjelent intervjujáról. Ebben az intervjuban Averescu különösnek tartotta, hogy az erdélyiek egyáltalában kormányra juthatnak s hogy « „felszabadítókat kormányozhatják a felszabadítottak.“ Erdély helyzetét a felszabadított Elzászéval hasonlította össze. Vaida erre kijelenti, hogy xss erdélyiek nem voltak soha rabszolgák és igy nincsenek felszabadítók. Ami pedig az erdélyiek politikai felkészültségét illeti, hangoztatja, hogy az utóbbi tiz év alatt semmi sem történt Maniu közvetett, vagy közvetlen befolyása nélkül. Averescu azt is állította, hogy az erdélyi párt Bratiann Jonel találmánya volt. Bratiann Jonelt ilyennel igazán nem lehet vádolni — mondja Vaida — hiszen 6 mindenben követte atyja jelszavát: „ml akarjuk Erdélyt, de az erdélyiek nélkül.“ Popovici az ipari államokkal szembeni magatartásról minden emberről csak egy bőrt lehet lehúzni s akiket megnyuznak az idén, azt a jövő esztendőben nem lehet még egyszer megnyuzni. A munka mind kevesebb és kevesebb s akik dolgozhatnak, azok is teljesitőképességükön felül vannak eladósodva. A stabilizációs első költségvetés előirányzása óta éppen elég idő telt el ahhoz, hogy a kormány elővegye azt a matematikai program-képletet s gondolkozzék egy kicsit azon: áll-e még a tétel, amit akkor felállított. Mert az államháztartási egyensúly érdekében annyira tönkretették a polgárokat, hogy ezt már tovább fokozni hiábavaló, eredménytelen s a kormány terve belezuhant abba a körforgásba, amelyben a polgárok tovább nyomorgatása az államháztartási egyensúlyt fogja lerombolni s az egyensúly ilyen erőszakolása csak fokozza a polgári nyomort. Könnyű más országok' elenyhült válsá- Mai számunk 12 oldal Popovici Mihály pénzügyminiszter a Neu« Frei» Pressének nyilatkozott a szinajai gazdasági tárgyalásokról. Kijelentette, hogy azt nemcsak a gazdasági szükségesség készítette elő, hanem az amerikai export, továbbá az orosz dumping-politika és ezenkívül az európai ipari államok általános vámpolitikája. A két országnak, Romániának lés Jugoszláviának azonos gazdasági struktúrája van. Területükön 34 millió fogyasztó lakik és ezt a tömeget az ipari államoknak figyelembe kell venniök. Reményét fejezi ki aziránt, hogy Románia és Jugoszlávia példáját a többi agrárállamok is követni fogják. _ Titnleecu a királynál Tituíescu, Románia londoni követe Budapest felől szerda délután Szinajába érkezett, ahol azonnal kapcsolatot keresett az ugyancsak ottartózkodó Mánia miniszterelnökkel. Az uralkodó előreláthatólag csütörtökön délelőtt fogadja Titulescut. Az utazás hivatalos célja az, hogy az uralkodót és a kormányt informálja azokról a kérdésekről, amelyek a Népszövetség szeptemberi ülésszakán szőnyegre fognak kerülni és Romániát közvetlenül, vagy közvetve érintik. Egészen természete» azonban, hogy Maniu föl fogja használni az alkalmat és megtárgyalja Titulescuval az ország belpolitikai helyzetét is, különös tekintettel a gazdasági és pénzügyi viszonyokra. Ellenzéki körökben Tituíescu hazaérkezését kombinációba hozzák az utóbbi időben annyit emlegetett pártokon felüli kormány gondolatával. Illetéke® helyen azonban hangoztatják, hogy minden ilyen kombináció téves és Tituíescu ujtának csak külpolitikai vonatkozásai vannak. Értesüléseink szerint a londoni követ csak néhány napig marad az országgos időire hivatkozni, azonban a helyzetek nem azonosak. Voltak országok, amelyekben az állam az-életstandard leszállítását kívánta meg polgáraitól bizonyos időre s a polgárság meg is tette. De ott biztos jövedelmek voltak, ha alacsonyak is és nem volt minden ember eladósodva betegesen magas kamatterhekkel, amikért szintén nyúzták a polgárságot, mint itt. Itt igen kevés embernek van egyáltalában jövedelme és alig van valaki, akinek ne volna adóssága. Itt hiába prédikálnak az életstandard leszállításáról és a takarékosságról. Itt csőd van és a polgárok nem tudnak magukon a saját áldozataikkal segíteni. A kormány várja-e még tovább is a komoly külföldi pénzeket akkor, amikor hitelképtelenné tette az országot és polgárait? Mert erről van most szó és ezért hiábavaló az embernyuzó kísérletezés. Eléi’kezett e kormányprogram revíziójának ideje. (Z. I.) WWVVWVVW>VVWIWVVVS^®»»A®^WVVVVVVVVV>»V\®A^VVW>lV»A<VVWVVWVVAe
