Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-04 / 169. szám
mn. 9vp. m. szám. WrzttmUwfe 7 Egy erdélyi kamara, amely dolgozik A maros vásárhelyi kereskedelmi és iparkamara. tökéletesen belevitte életébe a párhuzamos tárgyalás elvét — A rossz menetrend és az utak elhanyagoltsága e»f!era foglalt állást a kamara igazgatótanácsa Kamarai kiredllségei kér Háromszék és Udvarhely megye Ahol a magyarság többségben van s nincs nemzetiségi ellentét, békés munka folyik (Marosvásárhely, augusztus 2.) Véletlenül úgy adódott, hogy e sorok írója éppen azon a napon fordult meg Marosvásárhelyen, mikor négy székely vármegye kereskedőinek és iparosainak képviselői gyűltek össze, hogy a kamara igazgató-tanácsi ülésén részt- vegyenek. Valaki figyelmeztetett, hogy nem lesz kárba vés; ett munka, ha elmegyek erre a gyűlésre és közvetlenül figyelem meg, mi fáj a Székelyföldnek és mi az, ami a legsürgősebb orvoslásra vár. Már előre jelzem, hogy nem bántam meg és nem tartom elveszettnek azt a néhány órát, amelyet Wiegand érdekes kamara székhazának dísztermében eltöltöttem. Megismerkedtem egy erdélyi kamarával, amely valóban dolgozik, amely sikeresen küszöbölte ki kebeléből a nemzetiségi ellentéteket, amely ténylegesen, nemcsak papiroson, hanem gyakorlatilag vitte keresztül a párhuzamos nyelvű tárgyalás elvét, bebizonyítva ezzel, hogy a nyelvkérdés józan megoldása nemcsak hogy nem akadálya a produktiv munkának, hanem egyenesen biztosítéka. Ahol a magyarság majoritás Marostorda, Háromszék, Csik és Udvarhely megyék ipari és kereskedelmi életének reprezentánsa a marosvásárhelyi kamara. Majdnem százszázalékosan magyar országrésze ez Romániának. Természetes tehát, hogy itt sehogysem sikerült elsikkasztani a magyarság abszolút fölényét. És tanulhat a magyaroktól • lojalitást, méltányosságot és türelmet olyan fölös és gyanús ismétléssel kihangsúlyozó többség a maga parlamentjével, helyi ex- pozituráival és az egész állami apparátusával: a többségi helyzetnek nem okvetlen kell jelentenie a helyzettel való visszaélést, sőt ellenkezőleg. A vásárhelyi iparkamara magyar többsége megfelelő szerepet oszt ki a román tagok között és bár a tagok nagyobb százaléka csak magyarul ért, türelmesen várja ki a hosszú román előterjesztéseket, minden alkalommal számol a realitásokkal, tetteivel ismeri el azt, hogy a kisebbségnek _mert itt a románság valóban csak kisebbség — a jogait respektálni kell és érzékenységét respektálni illik. Meg kell állapitanunk, hogy a kamara elnöke, egyébként szászrégeni gyógyszerész, ugyanazzal a korrekt és megértő politikai mentalitással vezeti a tárgyalást, mint amilyen a gyűlés magyar többsége. A megnyitó szavakat előbb románul, azután magyarul mondja el. A határozatképesség megállapításánál egyenként szólítják a tagokat, _Jelen!__mindegyre ezt halljuk, de elvétve felhangzik a „prezent“ is. És csodálatos, semmi baj sem származik belőle, hogy a román tagok ép úgy a saját nyelvüket használják, mint a magyarok. Vásárhely kezdeményezte a románmagyar közeledést Az első érdekesebb hozzászólás a Lakatos Sándor dr.-é, aki Mer a elnök jelentése kapcsán, mely említést tett a román delegáció budapesti sikeres szerepléséről, felemlíti azt, hogy a kirándulás eszméje a marosvásárhelyi iparkamarától indult ki és a kamara főtitkára volt az, aki az ötletet nemcsak felszínre hozta, hanem páratlan agilitásával és diplomatikus fellépésével elhárította a megvalósulás előtt álló akadályokat és ezzel elévülhetetlen érdemeket szerzett a román-magyar közeledés ügyében. Lakatos indítványozta, hogy a kamara külön is fejezze ki köszönetét Biró József dr.-nak, az érdemes és kitűnő főtitkárnak. Mindenki éljenez, elsősorban az elnök, aki maga is legfőbb támogatója volt a kezdeményezésnek, csatlakozik a helyeslőkhöz és mint egyhangú határozatot enuneiálja az indítványt. A kamara igazgatótanácsa ezután egy többször meghiúsult választást intézett el. Az iparos alelnök személyére nézve ugyanis három alkalommal eredménytelenül végződött a szavazás, amennyiben Benkő László és Bustya Béla mindannyiszor egyenlő szavazatokat kaptak. Mielőtt azonban Mera elnök elrendelte volna a szavazást Bustya Béla kijelentette, hogy eláll a jelöltctéstől. A Szavazást mégis megtartották és nyolc szavazattal hat ellenében Benkő László nyomda- tulajdonost választották meg. A rossz menetrend és az elhanyagolt erdélyi országutak ki. A kamara feliratában a közmnnkaügyi mminr.twr közölte, hogy a Toplica—Szászrégen—Kolozsvár kö- zötti állami ut rendezésére vonatkozó tervezetet már jóvá is hagyták és a segesvári országút kijavítására is intézkedések történtek. A jelentéshez Bürger Albert kamarai kormánybiztos szólt hozzá elsőnek, aki kifejtette, hogy a menetrend megjavítására vonatkozó Ígéretekben nem lát garanciát, az állami utak rendezésére pedig mindaz, amit kilátásba helyeznek, a semmivel egyenlő. Nevetségesnek találja, hogy a Marosvásárhely—Segesvár közötti országút kijavítására mindössze 1300 köbméter törmelék követ utalt ki a minisztérium. Mit lehet kezdeni ilyen kismennyiségü kaviccsal, mikor 30—40 centiméteres gödrök teszik lehetetlenné a közlekedést. Bürger szerint legalább tízszer annyi kavicsra lenni szükség, mint amennyit kiutaltak. A kamara végül elhatározta, hogy önállóan készít javaslatot a menetrend korrigálására, az országutak rendbehozása érdekében pedig egyenesen Manoilescu minsiztert fogják megkeresni. A tárgyalás során Barabás Andor dr., a sepsiszentgyörgyi társaság elnöke azt a kérését terjesztette elő, hogy a már tervbevett iparkamarai kirendeltséget mielőbb állítsák föl Sepsiszentgyörgyön. Ugyanilyen irányban tett előterjesztést az udvarhelyi kiküldött is. A kamarai gyűlés a késő esti órákig elhúzódott és a tagok meglepő kötelességtudással tartottak ki as ülés végéig. Nem volt nehéz a kamara ülés lefolyásából levonni azt a konzekvenciát, bogy a székely kereskedelmi és iparkamara tényleg dolgozik. Â kolozsvári auicbusztulajdonosok tiltakoznak újabb autóbuszengedélyek kibocsátása ellen Küldöttség Mihail polgármesternél (Kolozsvár, aug. 2.) Szombaton a déli órákban dr. Haţieganu Engen ügyvéd vezetése mellett a kolozsvári autóbusztulajdonosok népes küldöttsége jelent meg dr. Mihali Tivadar polgármester előtt. A küldöttség szónoka hevesen tiltakozott az ellen, hogy a városi tanács u,jabb autóbuszengedélyeket bocsásson ki. Hosszasan fejtegette, hogy a kolozsvári autóbuszipar már több mint egy év óta a legsúlyosabb válsággal küzd. A piactereken és uccákon felszaporodott autótaxik amúgy is a tönk szélére juttatták az autóbusztulajdonosokat. A kolozsvári autóbuszok üresen szaladgálnak Kolozsvár uccáin és csak úgy lehetne segiteni a katasztrofális helyzeten, ha a már kibocsátott autóbuszengedélyeket is redukálnák. Az autóbusztulajdonosok szónoka a polgármester előtt kijelentette, hogy Bíró József főtitkár terjesztette elő ezután jelentését, amely mj“ *'■*'*> volt a kamara eseményekben gaz. dag életének. Beszámolt mindenekelőtt a kolozsvári vasúti igazgatóságon tartott ankétről, amelyen a vásárhelyi kamara súlyos kifogásokat emelt Kolozsvár és Marosvásárhely vasúti közlekedése ellen. Bíró főtitkár rámutatott arra az ülésen, hogy a vasúti menetrendi anomáliák oka abban rejlik, hogy a CFR a kamaráknak a menetrend összeállítására vonatkozólag adott véleményeit nem veszi figyelembe. Az ankét elnöke Ígéretet tett arra, hogy ezeket a menetrendi hibákat tolmácsolni fogja Bukarestben. A jelentés beszámolt ezután a kamara területén levő városokban rendezett építőipari tanfolyamokról. Több kereskedelmi tanfolyam megtartását is tervbe vették, még pedig Kézdivásárhelyen és Marosvásárhelyen. Érdekes volt a jelentésnek az a része, amely a kamarák mellett felállítandó választott bíróságról szólott. A kamarák szövetsége errevonatkozólag törvény- tervezetet dolgozott ki, amely azt a célt kívánja elérni, hogy a kereskedőknek és iparosoknak gyakorlati és gyors eszközt nyújtsanak az üzleteikből származó ellentétek elintézésiére. A kérdésnek a kamarák tevékenySZAB AD ALKAT megszerez, értékesít minden államban áron és molnár szabadalmi iroda Budapest, Vili. umétrt ut IS. ségi körébe való utalása már azért iá kívánatos, mert a megfelelő speciális technikai szaktudással inkább rendelkeznek a gazdasági szakférfiak, mint a rendes bíróság. A tervezet szerint minden kamara mellett választott bírói kart létesítenének, amelyet a kamara igazgatótanácsa választana meg titko3 szavazással és bárkit megválaszthatnak, ha nem is tagja a kamarának. A bíróság bárom tagból állana, az egyik tag a kamara elnöke, vagy helyettese, amely a bíróság elnöki tisztét is betöltené. A másik két tagot a felek neveznék meg, a hivatalos birói jegyzékben szereplő bírák közül. Százezer lejig a törvényszékhez, ezenfelüli összegnél a táblához lehetne felebbezni. A felebbezés- re kerülő ügy iratai bélyegkötelesek. Bejelentette a főtitkár, hogy amikor a tervezetet véleménynyilvánításra megküldik a kamarának, gondoskodás történik arranézve, hogy a kamara hozzá tudjon szólni a kérdéshez. A kamarák’ szövetsége legújabban kelt leiratával értesítette a kamarákat arról, hogy az elemi adók után kivetett pótadó, amely a megye és községi utak karbantartását célozza, a kamarak tiltakozása ellenere ts életbelépett. A kormány a belügyminisztérium mellett bizottságot állított fel, amely a megyék tcherbiróké- pességének figyelembevételével külön-külön adókulcsot szabott meg. Ez az adókulcs azonban igen ingadozó. A mezőgazdaságnál, az adókulcs Temestorontalra vonatkozólag 3.50, Besztercenaszódra vonatkozólag 8, Mára- marosnál 10, a székely vármegyékben 5, Udvarhely megyében pedig 6 százalék. A kereskedelmi es ipari adókulcs a székely megyékben 3 százalék. Ezzel kapcsolatban előadta a főtitkár, hogy az igazgatóbizottsági ülés május hóban foglalkozott az országutak elhanyagolt állapotával és különösen az aranyosgyéresi, a Marosvásárhelyi-Toplica-i és a Maros vásárhely—Temesvár.i utak elhanyagolt voltát emelte értesüléseik szerint a városi tanács politikai érdemek jutalmazásául újabb autóbuszengedélyeket akar kiadni, ami ellen a küldöttség tagjai a legélesebben tiltakoztak és kérték a polgármestert, hogy az autóbuszengedélyek számát limitálják. Mihali polgármester a küldöttségnek' kijelentette, hogy ő nem tud újabb autóbuszengedélyek kiadásáról, azt nem is tartja valószínűnek és ő a maga részéről csak abban az esetben járul hozzá újabb engedélyek kibocsátásához, ha arra feltétlenül szükség mutatkozna. Tény az, hogy Kolozsvár uccáin nagyon sok üres autóbusz szaladgál. De az is igaz, hogy nemcsak a külvárosokban, hanem a belváros egyes uccáin is még a mai napig sem állítottak be rendszeres autóbuszforgalmat. Ha az uj autóbusztulajdonosok, illetve engedélykérők a városi tanácsnak garanciát adnak arra, hogy olyan uceákba és városrészekbe is beállítanak újabb autóbuszjáratokat, ahol arra valóban szükség van, akkor semmi kifogás sem lehet az uj engedélyek kiadása ellen. De ha csak arról van szó, hogy továbbra is csak a forgalmasabb útvonalak kapnak autóbuszokat, ahol most is kelleténél több jármű szaladgál, akkor nemcsak a kül- dittségjáró autóbusztulajdonosoknak, hanem a váró» polgárainak sincs szüksége arra, hogy újabb autóbuszengedélyeket bocsássanak ki. ZSOLDOS tanintézet Budapest, VII. Dohány u. 84. Telefon : 424—4?. Magyarország legrégibb és legjobb előkészítő tanintézete (24. tanév) — Előkészít höiép. Iskolás megánvissgákra és öreííségSare felelősség melleit.
