Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-01 / 166. szám

tui. wrr. iiM. ffzxif. 5 Száz lélek számára két millió lejes költséggel két román templomot kell építenie a nagyszalontai magyarságnak A tizenkétezres lélekszámúm! rendelkező református egyháznak azonban csak százezer lej jut Mi is az az egyenlő elbánás ? Î Nagyszalonta, július 30.) Nagyszalontán a köz­igazgatást még mindig a2 úgynevezett interimár bizott­ság intézi. Ez állította össze a folyó évi költségvetést is. Arra, hogy az állitőlag demokratikus és autonomi, kus elveken felépített közigazgatási reform meliett miért nem a választott községtanács tagjai intézték ezt a munkát, körülbelül magyarázatul szolgál az, amit Nagyszalonta érdemes interimár bizottsága az idei költségvetés összeállításánál tett. Nem kevesebbről van itt 6zó, mint arról, hogy ez a derék és kiválóan hivatása magaslatán álló bizottság kétmillió lejt vett fel az idei költségvetés­be két román templom építésére. Ha volna olyan olvasó, aki nem tudná, annak okulásá­ra ide jegyezzük, hogy Nagyezaíionta lakossága a hi­vatalos, sőt a leghivatalosabb statisztika szerint is, közel százszázalékban magyar. Román lakosa alig több száznál. Ezt a százat is jóformán mind az imperiumvál- tozással odakerült néhány család adja. És ennek a né­hány családból alakult száz és egynéhány léleknek a lelki épülésére Nagyszalonta költségvetésébe kétmillió költséget irányzott edő az interimár bizottság. Néhány magyar ember e mindenképpen igen fur­csa ténykedés ellen felebbezéssel élt. A felebbezésben egyfelől arra hivatkoztak, hogy az interimár bizottság semmiképpen sem igényelhet magának akkora hatás­kört, mint aminőt a költségvetés jelzett módon eszkö zölt összeállításával igényelt. E nevezetes közigazga tásjogi érv mellett felhozták aztán azt is, hogy a ma. gas megterheltetést a község lakossága a mai nehéz gazdasági viszonyok között nem viselheti el s végül rá­mutattak arra, hogy nagy egyenlőtlenséget jelent a kél román templomra előirányzott kétmillió akkor, mikor a 12 ezer lelket számláló református egyházközség se­gítésére csak 100 ezer lejt irányzott elő. A felebbezés felment Bihar megye bizottságához, amely letárgyalta az ügyet és bár dr. Kotzó Jenő, mint a magyarság egyetlen képviselője, kérte, hogy ad­janak helyet a nagyszalontaiak felebbezésének, a bi­zottság a Kotzó Jenő által kifejtettek ignorálása mellett helybenhagyta a felebbezéssel megtámadott határozatot. Eszerint tehát Nagyszalonta körülbelül 15 ezer 1c- lekszáraot tevő magyarságának száz egynéhány román számára építenie kell kétmillió költséggel két templo­mot. Ugyanakkor a lakosság túlnyomó többségét tevő magyar egyházközségnek nehezen jut százezer lej. Vájjon minek lehet nevezni ezt a megkülönbözte­tést szalon nyelven? Ezt a kérdést egyelőre a temesvári tartományigaz­gatóság címére adresszáljuk. Az ügy ugyanis újabb fe- lebbezés következtében most már oda került. Szeret­nék feltételezni, hogy ez a tisztelt igazgatóság meg­felelő nevet ad a bölos nagyszalontai interimár bi­zottság és a még bölcsebb biliarmegyei bizottság egé­szen sajátos eljárásának. Félünk azonban attól, hegy ez a kérdésünk Temesvárra későn érkezik. Magánúton ugyanis úgy értesülünk ,hogy a temesvári tartomány­igazgatóság már döntött ez ügyben és nem akarván za­varni a hatósági döntések harmóniáját, nem adott he­lyet a fellebbezésnek. Ha igy volna, egy további kérdést intézünk a t. (Bukarest, julius 30.) A Bánság gazda­sági köreinek egy küldöttsége érkezett Bu­karestbe és Bocu Sever tartományi igazgató vezetésével Manoilescu közlekedésügyi mi nisztert kereste fel, A küldöttség két kérést terjesztett elő a miniszternek. Először azt kérték, hogy Temesvárt nyilvánítsa a kor­mány kikötővárosnak és ezzel adja meg azo­kat a szállítási kedvezményeket, amelyeket a kikötővárosok Romániában élveznek. Másod­szor arra kérte a közlekedésügyi minisztert, hogy a külügyminisztériumon keresztül te­gyen lépéseket Jugoszláviában azoknak a ne­(Torda, július 30.) Nyolc esztendővel ezelőtt nagy áldozatkészségek árán építette fel Torda kö­zönsége a vármegye egyetlen magyar középiskolá­ját. Mindenki úgy segített az uj iskola fedél alá ho­zatala érdekében, ahogy tudott. A városi iparosok felekezeti különbség nélkül adtak ingyen munkát, a fuvarosok ingyen fuvarral szolgáltak, gyűjtések folytán az anyagot is hamarosan összehozták. Az áldozatkészség eredményeképpen hamarosan fel­épült a város egyik legszebb épülete, melyben 1922-ben már megkezdte előadásait a Tordai Reí. Leánygimnázium tanári kara. A munka azonban nem haladhatott zavartalanul: Igazgatósághoz. Hol lakik a* a romi« írónő, kiről ■ véletlen csodálatos játéka következtéből éppen ma ol­vastuk egy bizonyos könyvből, hogy az ugyacrazett ki­sebbségi kérdés elintézésére igen érdeke* formulát ta­lált ki. E formula szerint a kisebbségekkel elemben nem szüksége* jogi érveket keresni. Egyszerűen ha­talmi kérdésként kell nézni a dolgot a mert a ma­gyarság Bzupremáoiája ezer éven át nem volt tűrhető, tűrhetetlenné, kell tenni a kisebbségek helyzetét. Mind­ezt az erő jogán. „Macht geht vor Recht“ — igy for- nullázta ezt valaha Bismarck, aki nagy barátja volt a rövidségnek. Az illető román Írónő valamivel terien- gősebb Szeretnők tudni, vájjon a nagyszalontai eset­ben ia érvényesnek és jogosultnak találja-e az ő vala­mivel terjengősebb formuláját. Ha tudnék a eimét, egyenesen tőle kérnénk választ. És szinte hozzá is ten­ni mérnök ehhez, hogy el is fogadnék zsinórmértéköl azt, amit mond. Mert hiszen ha tudjuk is róla a fen­tiekből, hogy az erőt eléje teszi a jognak, mint nőről feltételezzük, hogy tisztában van azzal, hogy erkölcs nélkül nincsen erő. Ennek tudatában bizonyára nem is ütné „piacetjét“ a nagyszalontai bölcs interimár bizottság és a még bölcsebb biharmegyei bizottság s a lehető legbölesebb temesvári tartóményigazgatóeág ha­tározataira, V. A. hézségek’nek" a megszüntetése érdekében, ami­ket a jugoszláv kormány, gördít az állatex­port elé. Manoilescu miniszter közölte a küldött­séggel, hogy az első kérés tárgytalanná vá­lik azoknak az intézkedéseknek a következté­ben, amiket a kormány hamarosan életbe fog léptetni a gabonaszállitás megkönnyítése ^ér­dekében, Második kérésükre pedig azt vála­szolta, hogy a színajai konferencián elő fogja ezt az ügyet hozni és a jugoszláv kormány tagjainál igyekszik eredményeket elérni. A kormány nem sokkal az iskola felépülése után azzal a megjegyzéssel, hogy az iskolának nincs tornaterme, nem adta meg az iskola nyilvánossági jogát. Uj erőfeszítéssel, a város egész magyar la­kosságának anyagi áldozatai mellett megépítették a kívánt nagy tornatermet. Azóta évről-évre minden oldalró! hangzottak el Ígéretek s ma, nyolc év után világosan látható, hogy a tornaterem felépítése csak ürügy volt. A nagy anyagi áldozatok árán fel­épült tornaterem nem szerezte vissza a leánygimná­zium nyilvánossági jogát, s az intézet a magánisko­lák sorsára jutott. Az iskola első évében 120 növen­déket számlált, az elmúlt esztendőben már harminc- nyolcra apadt a növendékek száma. A kiadások pe­dig a közoktatásügyi minisztérium intézkedései folytán egyre fokozódtak, a lehetetlenné tett isko­lába három melléktantárgyat kellett tanítani csak azért, hogy három állásnélküli tanár a halálraítélt és megsanyargatott iskola védelmében kenyérhez juthasson. A nyilvánossági jog kérdése évről-évre csak puszta ígéret maradt, a növendékek számának a csökkenését megakadályozni nem lehetett, a szülők nem bírták a külön vizsgadijak terheit s akik csak tehették, nagyobb városokban, vagy áll. líceumban iskoláztattak gyermekeiket, ahol a román nyelv el­sajátítása is alkalmasabbnak mutatkozott a növen­dékeknek. A növendékek számának apadása a tan­dijak emelkedését is magával vonta. Mindemellett a református egyháznak évente 400 ezer lejt kellett áldoznia az intézet fenntartására. Ilyen körülmények közt ült össze vasárnap a református pre’sbiterium ötven tagú bizottsága. Hat szavazat ellenében a többség az iskola ' ‘ megszüntetése mellett határozott. A presbitérium határozatát az a körülmény is be­folyásolta, hogy a református egyház négy osztá­lyos elemijének beszüntetésével fenyegetőzött a kormány abban az esetben, ha azt uj helyiségbe nem helyezik át. A presbitérium úgy határozott, hogy az eiemit a volt leánygimnázium épületében hely© zik el G) (D QJ 0O Gi iul & E$‘-=r ■ " = "S- şi- r Útlevél «vízum nélkül utazhatlk Budapestre, ba jelentkezik a Római Katholikus Népszövetség — Kolozsvár — Szent Pé­teri és vidéke tagozatának társaskirándulására és zarándokújára. Indulás augusztus 16-án Kolozsvárról a déli gyorsvonattal külön vasúti kocsikban, A kiránduláson nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül mindenki részt vehet. Jelentkezni lehet augusztus 9,-lg a „Keleti Újság“ utazási irodájánál <2.*9 G)t(Dliímíimrnnnnnnimnn/umnnnnftnAnníin GYÖ G)0 ijîji fi iiîiiiij 1 ! E (i-í 0Î0O Temssvár kikötővárossá nyilvánítását kérte eay bánsági gazdasági küldöttség a torral református ieáaraSmwáiiumot A presbitérium as intézet megszüntetése mellett foglalt állást A kormány Iskolapolitikájának áldozata lett a vármegye egyetlen magyar iskolája

Next

/
Oldalképek
Tartalom