Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-01 / 166. szám
tui. wrr. iiM. ffzxif. 5 Száz lélek számára két millió lejes költséggel két román templomot kell építenie a nagyszalontai magyarságnak A tizenkétezres lélekszámúm! rendelkező református egyháznak azonban csak százezer lej jut Mi is az az egyenlő elbánás ? Î Nagyszalonta, július 30.) Nagyszalontán a közigazgatást még mindig a2 úgynevezett interimár bizottság intézi. Ez állította össze a folyó évi költségvetést is. Arra, hogy az állitőlag demokratikus és autonomi, kus elveken felépített közigazgatási reform meliett miért nem a választott községtanács tagjai intézték ezt a munkát, körülbelül magyarázatul szolgál az, amit Nagyszalonta érdemes interimár bizottsága az idei költségvetés összeállításánál tett. Nem kevesebbről van itt 6zó, mint arról, hogy ez a derék és kiválóan hivatása magaslatán álló bizottság kétmillió lejt vett fel az idei költségvetésbe két román templom építésére. Ha volna olyan olvasó, aki nem tudná, annak okulására ide jegyezzük, hogy Nagyezaíionta lakossága a hivatalos, sőt a leghivatalosabb statisztika szerint is, közel százszázalékban magyar. Román lakosa alig több száznál. Ezt a százat is jóformán mind az imperiumvál- tozással odakerült néhány család adja. És ennek a néhány családból alakult száz és egynéhány léleknek a lelki épülésére Nagyszalonta költségvetésébe kétmillió költséget irányzott edő az interimár bizottság. Néhány magyar ember e mindenképpen igen furcsa ténykedés ellen felebbezéssel élt. A felebbezésben egyfelől arra hivatkoztak, hogy az interimár bizottság semmiképpen sem igényelhet magának akkora hatáskört, mint aminőt a költségvetés jelzett módon eszkö zölt összeállításával igényelt. E nevezetes közigazga tásjogi érv mellett felhozták aztán azt is, hogy a ma. gas megterheltetést a község lakossága a mai nehéz gazdasági viszonyok között nem viselheti el s végül rámutattak arra, hogy nagy egyenlőtlenséget jelent a kél román templomra előirányzott kétmillió akkor, mikor a 12 ezer lelket számláló református egyházközség segítésére csak 100 ezer lejt irányzott elő. A felebbezés felment Bihar megye bizottságához, amely letárgyalta az ügyet és bár dr. Kotzó Jenő, mint a magyarság egyetlen képviselője, kérte, hogy adjanak helyet a nagyszalontaiak felebbezésének, a bizottság a Kotzó Jenő által kifejtettek ignorálása mellett helybenhagyta a felebbezéssel megtámadott határozatot. Eszerint tehát Nagyszalonta körülbelül 15 ezer 1c- lekszáraot tevő magyarságának száz egynéhány román számára építenie kell kétmillió költséggel két templomot. Ugyanakkor a lakosság túlnyomó többségét tevő magyar egyházközségnek nehezen jut százezer lej. Vájjon minek lehet nevezni ezt a megkülönböztetést szalon nyelven? Ezt a kérdést egyelőre a temesvári tartományigazgatóság címére adresszáljuk. Az ügy ugyanis újabb fe- lebbezés következtében most már oda került. Szeretnék feltételezni, hogy ez a tisztelt igazgatóság megfelelő nevet ad a bölos nagyszalontai interimár bizottság és a még bölcsebb biliarmegyei bizottság egészen sajátos eljárásának. Félünk azonban attól, hegy ez a kérdésünk Temesvárra későn érkezik. Magánúton ugyanis úgy értesülünk ,hogy a temesvári tartományigazgatóság már döntött ez ügyben és nem akarván zavarni a hatósági döntések harmóniáját, nem adott helyet a fellebbezésnek. Ha igy volna, egy további kérdést intézünk a t. (Bukarest, julius 30.) A Bánság gazdasági köreinek egy küldöttsége érkezett Bukarestbe és Bocu Sever tartományi igazgató vezetésével Manoilescu közlekedésügyi mi nisztert kereste fel, A küldöttség két kérést terjesztett elő a miniszternek. Először azt kérték, hogy Temesvárt nyilvánítsa a kormány kikötővárosnak és ezzel adja meg azokat a szállítási kedvezményeket, amelyeket a kikötővárosok Romániában élveznek. Másodszor arra kérte a közlekedésügyi minisztert, hogy a külügyminisztériumon keresztül tegyen lépéseket Jugoszláviában azoknak a ne(Torda, július 30.) Nyolc esztendővel ezelőtt nagy áldozatkészségek árán építette fel Torda közönsége a vármegye egyetlen magyar középiskoláját. Mindenki úgy segített az uj iskola fedél alá hozatala érdekében, ahogy tudott. A városi iparosok felekezeti különbség nélkül adtak ingyen munkát, a fuvarosok ingyen fuvarral szolgáltak, gyűjtések folytán az anyagot is hamarosan összehozták. Az áldozatkészség eredményeképpen hamarosan felépült a város egyik legszebb épülete, melyben 1922-ben már megkezdte előadásait a Tordai Reí. Leánygimnázium tanári kara. A munka azonban nem haladhatott zavartalanul: Igazgatósághoz. Hol lakik a* a romi« írónő, kiről ■ véletlen csodálatos játéka következtéből éppen ma olvastuk egy bizonyos könyvből, hogy az ugyacrazett kisebbségi kérdés elintézésére igen érdeke* formulát talált ki. E formula szerint a kisebbségekkel elemben nem szüksége* jogi érveket keresni. Egyszerűen hatalmi kérdésként kell nézni a dolgot a mert a magyarság Bzupremáoiája ezer éven át nem volt tűrhető, tűrhetetlenné, kell tenni a kisebbségek helyzetét. Mindezt az erő jogán. „Macht geht vor Recht“ — igy for- nullázta ezt valaha Bismarck, aki nagy barátja volt a rövidségnek. Az illető román Írónő valamivel terien- gősebb Szeretnők tudni, vájjon a nagyszalontai esetben ia érvényesnek és jogosultnak találja-e az ő valamivel terjengősebb formuláját. Ha tudnék a eimét, egyenesen tőle kérnénk választ. És szinte hozzá is tenni mérnök ehhez, hogy el is fogadnék zsinórmértéköl azt, amit mond. Mert hiszen ha tudjuk is róla a fentiekből, hogy az erőt eléje teszi a jognak, mint nőről feltételezzük, hogy tisztában van azzal, hogy erkölcs nélkül nincsen erő. Ennek tudatában bizonyára nem is ütné „piacetjét“ a nagyszalontai bölcs interimár bizottság és a még bölcsebb biharmegyei bizottság s a lehető legbölesebb temesvári tartóményigazgatóeág határozataira, V. A. hézségek’nek" a megszüntetése érdekében, amiket a jugoszláv kormány, gördít az állatexport elé. Manoilescu miniszter közölte a küldöttséggel, hogy az első kérés tárgytalanná válik azoknak az intézkedéseknek a következtében, amiket a kormány hamarosan életbe fog léptetni a gabonaszállitás megkönnyítése ^érdekében, Második kérésükre pedig azt válaszolta, hogy a színajai konferencián elő fogja ezt az ügyet hozni és a jugoszláv kormány tagjainál igyekszik eredményeket elérni. A kormány nem sokkal az iskola felépülése után azzal a megjegyzéssel, hogy az iskolának nincs tornaterme, nem adta meg az iskola nyilvánossági jogát. Uj erőfeszítéssel, a város egész magyar lakosságának anyagi áldozatai mellett megépítették a kívánt nagy tornatermet. Azóta évről-évre minden oldalró! hangzottak el Ígéretek s ma, nyolc év után világosan látható, hogy a tornaterem felépítése csak ürügy volt. A nagy anyagi áldozatok árán felépült tornaterem nem szerezte vissza a leánygimnázium nyilvánossági jogát, s az intézet a magániskolák sorsára jutott. Az iskola első évében 120 növendéket számlált, az elmúlt esztendőben már harminc- nyolcra apadt a növendékek száma. A kiadások pedig a közoktatásügyi minisztérium intézkedései folytán egyre fokozódtak, a lehetetlenné tett iskolába három melléktantárgyat kellett tanítani csak azért, hogy három állásnélküli tanár a halálraítélt és megsanyargatott iskola védelmében kenyérhez juthasson. A nyilvánossági jog kérdése évről-évre csak puszta ígéret maradt, a növendékek számának a csökkenését megakadályozni nem lehetett, a szülők nem bírták a külön vizsgadijak terheit s akik csak tehették, nagyobb városokban, vagy áll. líceumban iskoláztattak gyermekeiket, ahol a román nyelv elsajátítása is alkalmasabbnak mutatkozott a növendékeknek. A növendékek számának apadása a tandijak emelkedését is magával vonta. Mindemellett a református egyháznak évente 400 ezer lejt kellett áldoznia az intézet fenntartására. Ilyen körülmények közt ült össze vasárnap a református pre’sbiterium ötven tagú bizottsága. Hat szavazat ellenében a többség az iskola ' ‘ megszüntetése mellett határozott. A presbitérium határozatát az a körülmény is befolyásolta, hogy a református egyház négy osztályos elemijének beszüntetésével fenyegetőzött a kormány abban az esetben, ha azt uj helyiségbe nem helyezik át. A presbitérium úgy határozott, hogy az eiemit a volt leánygimnázium épületében hely© zik el G) (D QJ 0O Gi iul & E$‘-=r ■ " = "S- şi- r Útlevél «vízum nélkül utazhatlk Budapestre, ba jelentkezik a Római Katholikus Népszövetség — Kolozsvár — Szent Péteri és vidéke tagozatának társaskirándulására és zarándokújára. Indulás augusztus 16-án Kolozsvárról a déli gyorsvonattal külön vasúti kocsikban, A kiránduláson nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül mindenki részt vehet. Jelentkezni lehet augusztus 9,-lg a „Keleti Újság“ utazási irodájánál <2.*9 G)t(Dliímíimrnnnnnnimnn/umnnnnftnAnníin GYÖ G)0 ijîji fi iiîiiiij 1 ! E (i-í 0Î0O Temssvár kikötővárossá nyilvánítását kérte eay bánsági gazdasági küldöttség a torral református ieáaraSmwáiiumot A presbitérium as intézet megszüntetése mellett foglalt állást A kormány Iskolapolitikájának áldozata lett a vármegye egyetlen magyar iskolája
