Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-31 / 191. szám
XIII. ÉVF. 191. SZÁM. tfá 9 perui tolásai forradalom elkergette a világ egyib legnagyobb zsarnohát, Leguiat Egy rendkívüli karrier szárnyalása és letörése — Ahol a kampós kereszt egészen mást jelent mint Európában Legysa az indián renaissance apostola (London, augusztus 29.) A perui forradalom lezajlott, az uj kormány Cerro ezredes elnöklete alatt megalakult. A negyvenegyéves száműzött, aki hosszú ideig a spanyol idegen légióban is szolgálatot teljesített, megtörte a félelmetes Augusto Leguia hatalmát és a perui diktátort a vádlottak padjára helyezte. Peru messze van tőlünk és ennek a regényes országnak a múltját mondhatni, jobban ismerjük, mint a jelenét. Peru az asztékok csodálatos világa volt, egy olyan magas kultúrával, amely hosszú századokkal megelőzte az európai kultúrát. Pizarro tárta fel annakidején ezt a mesés kincsü indián világot, — amely akkora volt, mint a fél Délamerika — és rendkivüli éleselméjűséggel hidalta át a társadalmi ellentéteket a tömegeknek kommunista államberendezkedésével, amely fölé az arisztokrácia kapitálista „überbau“-ja boltoződott. Egész Délamerika szive itt, Peruban lüktetett és amikor Pizarro, ez a hires konquistador megjelent, olyan szinültig tele kincseskamrákat talált, amelyekről legendákat költöttek az európai államokban. Pizarro kegyetlenül nyakaztatta le az indiánokat, kikiáltotta magát uralkodónak, Limában megalakította a fővárost és Pizarró múmiája a katedrális egyik mellékhajójában még ma is látható, nem mint ereklye, de sokaknak mint lehangoló szomorú emlék. Peru — az eldorádó. Ez az ország, ahol most egy pár nap alatt hatalmas méretű forradalom zajlott le, még ma is — természeti kincseit tekintve — Amerika egyik leggazdagabb országa. Peruban közel 3000 méter magasságban is nő a buza, kukorica, lóhere és burgonjra. Évente kétezer is van aratás. Gyapjúja az egyptomi mellett legértékesebb gyapjúja a világnak. Kávé, rizs, dohányültetvényei, gyümölcse, bora óriási mennyiségben. Peru lehetőségei állattenyésztés tekintetében oly előnyösek, hogyha ezt a tempót folytatja, tiz éven belül Délamerika legnagyobb állattenyésztő kultúrájú országa lesz. Ásványi termékei szinte kifogyhatatlanok. Fém, réz, ezüst, továbbá petróleum-termelés tekintetében Peru a világkereskedelem tényezője lehetne. És mégis ez az ország állandó gazdasági válsággal küzd. Ezerszámra küldte az embereket száműzetésbe, százak kerültek a titokzatos San Lorenzo szigetre, ahol azután észrevétlenül eltűntek. Egy olyan kémrendszert képezett ki maga körül, amely páratlan az egész amerikai kontinensen. „Az egyetlen nagy zsarnok, aki ma a világon él — irta nemrégiben az emlitett újságíró — és mégis ez a zsarnok alapjában véve a nagy tömegekre támaszkodott. Az indianizmust fölélesztette, lendületet adott az aszták kampós keresztnek“, amely odaát az asztékok utódjainak szabadságjelvénye, egyben egv kozmikus jele is és semmi összefüggés sincs azokkal a kampós keresztekkel, amelyeket az európai fajvédők a mellükre tűznek. Aimananak hívják a perui indián törzset és ennek az öntudatát ébresztette föl a spanyol származású diktátor, nemcsak Peruban, hanem az egész amerikai kontinensen, kivéve Északamerikát, Costari- kát és Uruguayi, mert csak ezekben az államokban nincsenek e törzsnek utánpótlásai, másutt mindenütt vannak. E diktátorból nem hiányzott a szociális érzés és nem hiányzott bizonyos helyes gazdasági koncepció sem, de neki meg kellett küzdenie az óriási kiterjedésű hasiena-tulajdonosokkal és magával a katonasággal, amelynek sehogy sem tetszett Leírnia fölényeskedő, brüszk modora. Mivel vádoljuk? A forradalom előzményeihez tartozik, hogy ■ Sanghes Cerro, az arequipai garnizon parancsnoka, fölszólitast intézett a kormányhoz és az elnökhöz, hogy mondjanak le. A hadsereg nem volt egységes. Leguia maga mellett tudta a hadsereg egy részét, a tengerészkadetto- kat, akik az utolsó forradalomban az életét mentették meg. Később ezek is elpártoltak tőle. Leguianak menekülnie kellett, egy hadihajóra szállott és első hírek szerint anémiája megölte a fedélzeten s igy nem várta ki a hadbirósági Ítéletét. De e hírek nem bizonyultak igaznak. Leguia nem halt meg, az „Almiranta Grau“ páncélhajó a forradalmi kormány kábelüzenetére visz- szatért, hozva magával az elnököt. Leguia ellen az volt a vád, hogy ő alatta az állami pénaek eltűntek és a hivatalnokok korrumpálódtak. Megvádolták azzal is, — amiben bizonyára kevés része volt — hogy Peru gazdasági válságba került. Hogy vájjon az uj katonai rezsim mennyiben fogja beváltani a reményeket, a Cerro ezredes „juntája“ alkalmasabb Iesz.e demokratikusabb reformok keresztülvitelére, mint a Leguia diktautrája, ez mindenestre a jövő zenéje. Az idegen tőke az ur. Ennek egyik oka, hogy az országnak nincs semmi haszna a gazdagságában. A reze az Egyesült Államoké és Angliáé, a petróleumot lefogta a Standard Oil Com- j pany, a cukor a Gildeineister német cég birtokában van, ' a gyapjúkul túrákat Japán tőke hódította meg magának. Miután Perunak nincs belső tőkéje, hogy a szükséges reformokat keresztülvigye, itt is eladósodott az Egyesült Államoknak. Peru munkaviszonyai sem kielégítők, a valutája sem szilárd, azok a monopóliumok, amelyeket az utóbbi években próbáltak meghonosítani, kudarcot vallottak. Az ország ezenkívül külpolitikai bonyodalmakkal és belső konvulzi ókkal volt tele. Leguia, akinek nevét nem merik hangosan kimondani. Ennek a délamerikai országnak korlátlan ura és parancsolőja volt Leguia, aki dacára annak, hogy a törvény csak egy perióduson keresztül engedi meg ugyanazon köztársasági elnök uralmát, immár negyedik perióduson keresztül tartja kezében a hatalmat. Egy német újságíró, Kaaimir Edschmidt most utazta be Perut és azt írja, hogy Leguia úgy kormányzott, mint ahogyan a régi Rómában kormányoztak. Szenátus, parlament létezett ugyan, de csak papíron. A hadsereg, a tengerészek, — legalább is eddig — mintha egyedül érte, passzióiért lett volna. Ez a Leguia, akit tulajdonképen mnidenki gyűlölt az országban, évtizedek óta a legérdekesebb és legelszántabb politikai figurája Dél- amerikának. Minden évben összeesküvést szítottak ellene, leverte. Több Ízben merényletet követtek el ellene, nem javult meg tőlük. Egy ízben az Inkvizíció-térre hurcolták ki és ama alternativa elé állították, hogy vagy lemond, vagy a halálfia lesz. Egy óriási testű néger revolvert szegezett az arcának, de ez a szívós öregur csak mosolygott. Most azonban Leguiat, aki eddig a tiranuszok zsenialitásával kormányzott és a merénylete napját törvényes ünnepnappá emelte a — Karakter napja — igy hívják a kalendáriumban — végérvényesen megbukott. Vannak emberek Limában — Írja Edschmidt, akik Leguiat Cavurral, sőt Krisztussal hasonlítják össze. Vannak viszont, akik azt mondják, nem egyéb, mint egy lakkcipős bandavezér, csak simulékonyobb, disz- krétebb, intelligensebb. Leguianak nevét hangosan Peruban senki sem merte kimondani. Egyelőre az uj kormánynak az volt az első intézkedése, hogy megszüntette a védkötelezettsé- get. A peruiaknak nem kell hát katonáskodni, legalább is a legközelebbi forradalomig nem. Egy bizonyos: Leguia karrierje végleg összeomlott. Európában újabb diktatúrákról álmodoznak, de Amerikában a ma egyik leghatalmasabb diktátora roppant össze.h legteljesebb erkölcsi siker jegyében folyik az EME marosvásárhelyi vándorgyűlése (Marosvásárhely, augusztus 29.) A székely főváros mintha fölóesudott volna már-már ijesztővé vált letargikus álmából. Ha nem is hosszabb időre, de legalább arra a három napra, mig az Erdélyi Muzeum Egyesületek vándorgyűlése tart. A törzs és a végtagok, a város ipara és kereskedelme még tehetetlenül vergődik a gazdasági krizis halálos ágyán, de a szív lüktetése gyorsabb tempóba kezd s az agy működése örvendetes javulást mutat. Ez a diagnózisa annak az őszinte, lelkes fogadtatásnak, mellyel Marosvásárhely a vándorgyűlésre érkező kedves vendégeit várta s annak a tudományos élet- pezsdülésnek, mely mai nappal megkezdődött a ref. kollégium falai között. Tudományos előadások sorozata. Röviden beszámoltunk a EME vándorgyűlésének első napi programjáról, de olvasóinknak részletesebb tájékoztatása céljából bővebb beszámolót adunk az orvosi' tudományos szakelőadásokról is. A tudományos orvosi szakelőadásokat a csütörtökön d- e. fél 10-kor megtartott orvosi ülés vezette be. melynek elnöki megnyitóját dr. Veress Ferenc tartotta, utána pedig dr. Fischer Ferenc beszélt a professzionális orvosproblémákról. A délelőtti program többi részét, __ amint azt a tegnapi számunkban is megírtuk — a díszközgyűlés s a Bolyaink sírjának megkoszorúzása töltötte be. A csütörtöki szakelőadások. A tulajdonképpeni orvosi szakelőadások csütörtökön délután kezdődtek. A gondosan előkeszi tett, vetítőgéppel, műszerekkel és ábrákkal felszerelt természettudományi előadó termét a ref. kollégiumnak zsúfolásig megtöltötte az orvosok és gyógyszerészek nagy száma. Az elnöki emelvényen dr. J-ancsó Ödön, dr. Koleszár László és dr. Veress Ferenc helyezkedtek el. Dr. Porsche Ferencnek az idegrendszeri lues korai diagnózisáról és legújabb gyógymódjairól irt előadását távolléte miatt dr. Koronka István olvasta fel. Dr. Elekes Miklós az autonóm idegrendszer mai állásáról és a modern pszihoterápiáról tartotr általános feltünéstkeltő előadást. Dr. Szcdlák Ödön a mindennapi orvosgyakorlat pszihoterápiájáról beszélt meggyőző érvekkel. A szemészeti kérdések szakelőadásánál dr Jancsó Ödön helyét dr. Fekete Samu foglalja el, mig az elnökség többi tagjai ugyanazok maradnak mint előbb. Dr. Blatt Miklós előadása az ophtalmológiáról; az amblyopiáról, vagyis a szem látóképességének elvesztéséről erősebb fokú veleszületett fénytörési hiba miatt; a réslámpáról; a modern hályogmütétről; a szemátültetésről; a vörösmentes fényben való szemtükrözésről; a kontakt-üvegről, vagyis a szemhéj alatt a szemgolyón magán viselendő üvegkagylóról; az idegen testnek a szemgolyóból való eltávolitási idejéről és a szem photo- graphálásról a szakelőadások egyik legérdekesebb száma volt. A pénteki nap. A pénteki nap is a tudományos előadásokkal telt el. Az előadásokat a református kollégiumban tartották két helyiségben. Az egyik helyen az orvosi szakelőadások folytak s ezeken sebészeti, belgyógyászati és gyermekgyógyászati kérdésekkel foglalkoztak a résztvevők. Előadásokat tartottak Steiner Pál dr., Veres Ferenc dr., Gyergyay Árpád dr., Koleszár László dr., Török Imre dr., Stern Vilmos dr., Traub Vilmos dr. Kolozsvárról. Újhelyi József dr. Aradról, Walter Leó dr. Brassóból és Friedmann dr. Marosvásárhelyről. Az előadásokat a jelenlevők tartalmas hozzászólásokkal kisérték, úgy, hogy péntekre csak a délutánra előirányzott programot tudták lebonyolítani, mig a délutáni előadások szombatra maradtak. A református kollégium egy másik termében Teleki Domokos gróf, a marosvásárhelyi Teleki tékáról. Biró Vencel dr. pedig a magyar erdélyi művelődéstörténet érdekes kérdéseiről, Szádeczky Gyula Erdély geológiai helyzetéről tartottak előadásokat. Este nagy közönség előtt a városháza dísztermében Csűri Bálint tartott előadást „Aggodalmak nyelvünk épsége körül“ címmel, Szigeti Imre dr. pedig a tuberkulózisról beszélt. Csendőrfedezetfel iáidul meg a Salvaklbasa az őszi adóbehajtási kampány (Bukarest, augusztus 29.) Az adóbehajtás szigorításáról minden héten jelenik meg valami újabb rendelet s az is sűrűn fordult már elő, sőt a legtöbb helyen szokásos lett, hogy az adóvégrehajtók rendőri, vagy csendőri fedezet mellett végzik a felhajtó munkájukat. Ennek a csendőri fedezetnek a rendszeresitésére adott ki rendeletét a pénzügyminiszter. A tartományi igazgatósághoz intézett körrendeletét, amelyben azt adja utasításba, hogy gondoskodjanak igazgatósági keriüa* tűkben az adóbehajtó közegek állandó qsendőrfedezeté- ről. A rendelet indokolást is tartalmaz: az őszi szezonban, a termények értékesítése idején a falvakban békésen óhajtják az adófelhajtási kampányt lebonyolítani és ehez karhatalomra van szükség.
