Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-31 / 191. szám
Adm. Keleti Uj-. 1 AXA POŞTALA PLĂTITĂ IN fUMERAR No. 24256—927. Képviselőhöz ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. BÚD V Clnf-KoiOJssvár, 1930 angmxtas 31 Vasárnap 9 lefoglalt msphaccdah Faluról bejön a szegény ember s arra a kérdésre, hogy mi újság otthon, úgy kezdi a felsóhajtást: még csak ez hiányzott, uram... Az újságok közé most az tartozik, hogy kidobolták: senki sem kaphat marhacédulát, akinek hátraléka van. Még csak ez hiányzott mordul végig a falvakon az elkeseredés, kétségbeesés. Általában majd minden héten megérkezik valami hiradás, közlés, amit a falura adresszáltak s amire azt mondják, hogy még csak ez hiányzott. Sohasem hitték volna az emberek, hogy ennyit képesek elbirni a kiszolgáltatottságnak nyomorult helyzetéből s már régen azzal csapta össze a tehetetlenség a kezét, hogy nincsen tovább. A lejtőn lecsúszás vonalán tényleg leérkeztek a sárga földig, de hihetetlennek látszott, hogy mennyit tud a sárban vergődni a lesújtott ember, kit újból és újból lenyomnak, nehogy fel tudjon tápászkodni. A marhacédula. Még csak ez kellett, uram __ mondja a falusi ember __és nem hiszi, hogy jöhetne még ennél is megnyomoritóbb csapás. Hiszen nagyon jól tudja a városi ember is, hogy ez mit jelent. A falusi embernek __ hiszen itt Erdélyben eddig az állattenyésztés, állatvásár volt a foglalkozása __ még mindig volt egy növendék borja, amiből remélt valamit. Most hiába várja be a nyári legelőről, nem tudja értékesíteni, mert hiszen ha annyi pénze volna, hogy az adóhátralékát kifizesse, akkor nem fűződne annyi reménység egy-egy borjúhoz. Az erdélyi gazda nem buzatőzsdén találta meg az ő számításait, hanem a marhavásáron, amit a cédularendelet egyszerre megbénit, lehetetlenné tesz, szétsprengol s a falu nyakán maradt, lezuhant áru termény mellett, most a falu nyakára szántják a jószágállományt is. S mi lesz, ha a városok mészárosai nem tudnak vágómarhához hozzájutni 1 Lehetetlenségeket nem tud életbeléptetni a legdörgedelmesebb magas rendelet sem, a gyomor megköveteli a maga táplálékát, akármilyen szuronyerdőt állítanak a vásári vámokhoz. Megindul a dugott áru csempészutja, vásárt, cédulahivatalt kikerülő bujkálás, a sápon vett cédulázás, egészség- ügyi ellenőrzés előli menekülés. Mindennek pedig egyszerű, tisztán látható következménye az, hogy a szegény falusi ember remegve és potom áron vesztegeti el az adószedő elől megmentett jószágát, aminek az ára amig igy bekerül a városi fogyasztóhoz, óriásit ugrik. Egy sereg ember vétséget, kihágást követ el, amiért rácsaphatnak minden percben, az élet az egész vonalon megnehezedik s ebből a módszerből a végösszegben sem lesz több adó az államkasszában, mint amennyi anélkül is befolyna. De az adófizetők táborai mennek tönkre miatta, hogy a jövő esztendőben se tudjanak adót fizetni. Az adószedők rátették a kezüket a marhacédulára is és a falusi ember azt mondja, hogy még csak ez hiányzót, mert aztán nincsen tovább. Pedig a megszorult fiskusnál __ úgy látszik __ a továbbiakon törik a fejüket, hogy mi jöhet, mit adresszálhatnak a polgárság cimére még. Valahol azonban vége kell hogy szakadjon. Annak a belátásánál, amire régen rá kellett volna jönni, hogy ezen az utón az állami költségvetés erőszakolt egyensúlyát csak bizonyos ideig lehet fentartani s aztán az erőszakos eszközök is eredménytelenül merülnek ki. Nem vitás az, hogy a lelketlen izgatókkal szemben védekezniük kell a pénzügyi hatóságoknak. De szomorú, ha csak ilyen eszközökkel védekeznek. Most csendőrfedezetet is adnak minden adószedő, adóvégrehajtó mellé. Félős, hogy ezzel sem a megnyugtatást fogják elérni. Azt kellene már be- látniok, hogy az emberek képtelenek viselni ezeket a terheket, mert a vége minden erőszakos fokozatnak úgy is csak ez lesz. Egyszer be kell látni, hogy a nyomorból' nem lehet kincset kisajtolni. Ha ez a belátás, ez a megállapítás bekövetkezik Bukarestben, akkor nem keresnek a lehetetlenségekből eredményt, hanem az ország minden meglévő erejét, minden kőnek a megmozdulását a krízis enyhítésére fogják íorditani. Mlronescu külügyminiszter váratlanul Bukarestbe érkezett és a királytól audienciát kért £tz ellenzéki komblstác'ók Hironescu-kormányft emlegetnek Táviratilag hívták haza a külügyminisztert (Bukarest, augusztus 29.) Mironescu külügyminiszter csütörtökön este Bukarestbe érkezett s megérkezése után rövid idővel tovább is utazott Szinajába, ahol pénteken kihallgatáson jelent meg a királynál. A külügyminiszternek az volt a terve, hogy nem haza, hanem Genfbe utazik. Hirtelen hazaérkezése és Szinajába gyors kiutazása feltűnést keltett, többféle kombinációra adott alkalmat. Politikai körökben úgy tudják, bogy a külügyminisztert táviratilag hivta haza a kormány. Pénteken Bukarestben ezzel kapcsolatban különböző hirek kerültek forgalomba a kormány sorsát illetőleg. Ellenzéki körökben nyíltan terjesztik a hirt, hogy a kormány lemondása a közeljövőben be fog következni és a Maniu utáni kabinet megalakítására Mironescut vették volna most. kombinációba. Kormánykörökben a leghatározottabban megcáfolják ezeket a híreket és híreszteléseket. Ha kormányátszervezésre kerül a sor, akkor a nemzeti- parasztpárt kormányonmaradása újabb fejezetet kap. A liberálisok cserben hagyják Bră- tianu Vintilát. A liberális pártban még egyáltalában nem tisztázták a párt belső függő kérdéseit. Értesüléseink szerint nagy ellentétek vannak az egyes frakciók között abban a kérdésben is, hogy a párt képviselői és szenátorai az őszi ülésszakban vissza- térjenek-e a parlamentbe. Valószínűnek tartják, hogy a liberálisok nagyrésze meg fog jelenni a parlamentben s talán csak Bratianu Vintila lesz egyedül az, aki távol marad. Â regát £s sorrakerült "»—urni«»»" -> ■ -. Háromszázhuszmilliós adóeltitkolást bizonyítottak rá egy re^áti petróleumtársaságra (Bukarest, augusztus 29.) A Curentul értesülése szerint az Astra Romana petróleumtársaságnál nagyarányú adóeltitkolásnak jöttek nyomára. Bizalmas jelentések alapján a pénzügyminisztérium mintegy 2 hónappal ezelőtt elrendelte a petróleum- társaság könyveinek felülvizsgálását s ez alkalommal kiderült, hogy a társaság 1924 óta mintegy háromszázhuszmillió lejjel károsította meg az államot. A bizottság jelentésére a pénzügyminisztérium a be nem jelentett adók fejében és értékéig elrendelte a társaság értékeinek lefoglalását. Az Astra Romana a birság lefizetésére haladékot kért s a pénzügyminisztérium augusztus tizedikétől kezdődő huszonöt napos haladékot adott. Állítólag a francia és a hollandiai követségek interveniáltak a társasáé: érdekében. Az európai szénunió felé Angol-német szénszoveüség alakni, egyelőre a lengyel szén letörésére, azután hogy együtt működjön az egész európai szénexparí államgépezet (London, augusztus 29.) Igen érdekes félhivatalos közlést adott most ki az angol kormány. Eszerint Miss Bonfield munkaügyi miniszternő hivatalosan meghívta Stegervald német munkaügyi minisztert, hogy folytassák a Genf ben már megkezdett angol-német tárgyalásokat a szénbányák munkaidejének nemzetközi szabályozásáról. A német és angol kormányok eszerint országaikban egységes munkaidőrendszert fognak bevezetni a szénbányáknál. Stegervald miniszter a birodalmi gyűlési választások után eleget is tesz angol kolléganője meghívásának. A Daily Herald, a munkáspárt lapja érdekes kommentárokat fűz ehez a félhivatalos közléshez és megállapítja, hogy sokkal többről van itt szó, mint amit a közlemény mond. Az angol törvényhozás nemrég fogadta el az uj szénbányatörvényt és ennek alapján a kormánynak sokkal több beleszólása van az angol széntermelés irányításába és megszervezésébe, mint eddig. A szénkérdés tudvalevőleg évek óta legkínosabb ás legfájóbb problémája az angol gazdasági és politikai életnek. Minden nagyobb politikai mozgalom ezen fordult meg az utóbbi évek során: többek között a széntermelés válsága robbantotta ki 1926-ban az általános sztrájkot. Most, hogy az angol kormány erősebb kézzel nyúlhat, a széntermelés rendezéséhez, fel fogja használni az alkalmat arra, hogy szabályozza a kivitelt, az exportárakat és a kivitellel kapcsolatos többi problémát. Anglia egy másik nagy széntermelő állammal, Németországgal akar bizonyos szénkiviteli kartellre lépni olyan országokkal szemben, amelyeknek szén- termelése erőteljesebb és kedvezőbb, mint Angliáé és Németországé. Elsősorban a lengyel szénbányák hatalmas konlcurrenciája ellen akar összefogni Anglia és Németország. Ma Lengyelország szinte rivális nélkül dominálja a balti államok cs a skandináv államok szénpiacát. Ezeket a piacokat szeretné legalább részben el- hóditani Lengyelországtól a német és az angol szé . Anglia és Németország e tekintetben egymásra vannak utalva. Ha együttes erővel lépnek fel, ha együttesen szabályozzák szénkivitelük körülményeit, megvan az a reményük, hogy sikerrel vehetik fel a harcot a diadalmas lengyel szénnel szemben. És ha majd Lengyelország látja, hogy milyen erős konkurrenciát jelent számárba az angol és a német szénkartell — akkor talán csatlakozni fog hozzá. Ekkor azután közös platformon, tökéletesen megszervezve, vállvetve működne együtt az egész európai szénexport állam-mechanizmus. Mai számunk 12 oldat
