Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-29 / 189. szám
Tin. WVF, 189. SZÁM. Hogyan festettem az angol királyt, Mohamed szultánt és a harcias Djemal pasát Beszélgetés George Scottal, a leghíresebb francia hadifesiőoel. (Paris, augusztus 27. A Keleti Újság párisi szerkesztőségétől.) George Scott, angol neve ellenére francia. A® egyik legjelentékenyebb francia badifestő. — Festő volt már az apám is és festett nagyapám is, ha módját ejtette. Én, már négy éves koromban lovakat, fegyvereket, katonákat rajzolgattam, olyan ügyességgel, hogy apám, aki nem túlságosan rajongott művészetem anyagi részétől és engem jobban jövedelmező pályára szánt, volt az első, aki művészi nevelésemet megkezdte. — Tizenhét éves koromban kezdtem az utazgatást, hogy azután soha többé abba ne hagyjam. Az Illustration riportrajzolója lettem. A balkáni háborúban mint kiküldött rajztudósitó csináltam végig a bolgárok oldalán a háborút egészen Drinápoly bevételéig. Onnan Athénbe hivott a görög király, akinek leghíresebb katona lovasportréját festettem meg. Az ebédnél őfelsége, igen közvetlen ember, fényképeket mutogatott nekem és különösen az egyiket ajánlotta figyelmembe, amely porosz generális egyenruhában ábzá- zolta. — Ugye remekül áll nekem* a porosz uniformis, — incselkedett a király. — A kép nem rossz, feleltem udvariasan, csak kár, hogy Feleségednek nincs fizikuma ehhez a sisakhoz. Görögországból Djemal pasa hadügyminiszter Konstantinápolyba hivott, hogy ott, mint a török hadsereg főparancsnokát egy festményen megörökítsem teljes díszben. A találkozó egy délelőtt a konstantinápolyi hadügyminisztériumban volt, Djemal pasa hivatali helyiségében. Azonnal bevezettek a hadügyiminiszter dolgozószobájába. Ott egy asztalnál, három nyitott fiókja közt kis feketeszakállas ember ült, elmélyedve revolverek és pisztolyok nézésébe, amelyeket a fiókokban válogatott. Mikor a terembe léptem, Djemal pasa felkapta fejét és önkéntelen mozdulattal felém irányította egy óriási drágakövekkel kirakott pisztoly csövét. Ijedten hátráltam és idegesen mormoltam, hát engem... őexcellenciája hivatott, nem értem, mit akar most tőlem'. — Pardon, felelte Djemal pasa. A pisztolyok nincsenek töltve. Nagyot nevetett és hogy a váratlan barátságtalan fogadtatás kellemetlenségeiért megjutalmazzon, azonnal megígérte, hogy keresztülviszi, hogy őfelségét, Y. Mohamedet is megfessem. Miután a pasa ezt az Ígéretet becsületben meg is tartotta, egy pillanatig sem nehezteltem rá a furcsa fogadtatásért. A Jildis palotában kerestem* fel a seance kitűzött napján a szultánt. Sokáig várattak a szalonban, majd egy eunuch jelentette, hogy Őfelsége vár. Hatalmas terembe vezettek, szemben a trónuson ült, illetve a trónusba szorulva ült a muzulmánok legfőbb ura. Szegény. Alig kezdtem el a rajzolást, máris előrebukott a feje, olyan álmos lett. Tömérdek gyémánt, smaragd, ru- bintos érdemjele azonban nagyott csörrent a mellén, (teljes diszben kívánta a portrét megfestetni) s ez a zaj figyemessé tett 8—10 cunuchot, akik a trónt körülvették. Mikor uruk álmosságát észrevették, addig addig szurkálták, lökdösték a szerencsétlen, betegesen kövér szultánt, amig az néhány percre összeszedte magát újabb pózolásra. Ez a jelenet kétszer, háromszor is megismétlődött az alatt a negyed óra alatt, amit az első vázlat elkészítésére engedélyezett számomra a foeunuch. Amint elhagytam a pazarpompáju mesebeli palotát, sajnáltam szívből annak boldogtalan urát, akinek bármily mindenható volt is a hire, még ahhoz sem volt joga, hogy akkor aludhasson, amikor kedve tartja. — Bizony, nincs olyan uralkodó Európában, de még Afrikában sem, aki ne ült volna már modelt nekem. Illetve ne lovagolt volna modelt, mert leggyakrabban csaknem mindig lóháton és uniformisban festettem le az urakoldókat. Lefestettem lóháton Kitchener lord kíséretében V. György angol királyt is. V. György lekötelező szeretetremétlósággal fogadott, de legnagyobb ijedtségemre angolul szólított meg. Rémülten dadogtam, hogy nem ismerem ezt a nyelvet« — Hogyan, kérdezte az uralkodó meglepetve, egy, Scott, akinek ilyen kitűnő angol neve van, ne tudjon angolul? Furcsa! Azután elmosolyogva tette hozizá: — Tudja mit, csak abban az esetben engedem meg, hogy megfesse a portrémat, ha megígéri, hogy mire a portré elkészül, megtanul angolul. Bezárkóztam a műterembe nyelvet tanulni. Sajnos, kiderült, hogy nyelvtanuláshoz antitalentum vagyok« Nem ment. Láttam, hogy ötven év alatt sem vihetem többre. Visszautaztam Londonba és jelentkeztem az udvarnál. Őfelsége fogadott, de a reménységem, hogy már régen elfelejtette — hiszen két hónap mult el beszélgetésünk óta — amit akkor mondott, bemutattam a portrét. — Várjunk csak, hárította el a bírálatot a király, tud-e már angolul Mister Scott? Mit tehettem, bevallottam, hogy angolul nem tudok megtanulni és inkább a portrét festettem meg. Aignet László. Mat ember lezuhant és elpusztult a francia légigyakorlatokon (Párizs, aug. 27.) A Havas távirati iroda jelenti az Eure et Loire departementbeli Chartresből, hogy Cha- vannes község felett a 22-ik francia repülőezred egyik gépe lezuhant. A gép a község egyik utcájának úttestén ért földet és teljesen összetörött. Motorrobbanás után a gép ki is gyulladt s az összes bennülők, egy hadnagy és négy altiszt szörnyethaltak. Újabb jelentés szerint a légi hadgyakorlatok közben «wwvwwwwwwwvws^/wvwwwwwwwwwwvw» ma éjjel történt repülőkatasztrófa után az illetéke* minisztérium azonnal kiadta a rendeletét a bombavető repülőgépek további manőverének beszüntetésére. A Paris Midi szerint a chavannesi zuhanásnál egy tiszt és öt altiszt vesztette életét. A gép földet érés előtt több ház tetejét súrolta. Szerencsére az épületek lakatlanok voltak. A szerencsétlenül járt gép 300 mét«r magasságból zuhant le. vwvwww/wwv „A gyászfátyolos hölgy és egy a képekből jól ismert fiatal ember Zichy János gróf, a legitimisták vezére, nyílt levelet intézett Bethlen Istvánhoz, a Szent Imre hét rendőri készültségének ügyében (Budapest, augusztus 27.) Zichy János gróf, a magyar legitimisták egyik vezére a magyar sajtóban nyilt levelet intézett Bethlen István magyar miniszterelnökhöz, amelyben felteszi a kérdést, hogy kik voltak azok a felelés tényezők, akik elrendelték Szent István .napja alkalmából a rendőri készültséget a királypuccs állítólagos híreire és kik adták ki az utasítást a „gyászfátyolos hölgy és egy a képekből jól ismert fiatal ember” letartóztatására. Ez a rendelkezés a nyilt levél szerint nemcsak az országban okozott megdöbbenést, hanem a külföldön is. Az intézkedés Zitára és Ottóra is sérelmes, s ezenkívül mélyen sérti a katholikus főpapságot is, amelyről nem lehet feltételezni, hogy a királykérdés ilyen operettszerü megoldásához odaadná magát. Megkérdi Bethlentől, tudott-e a kormány ezekről az intézkedésekről és ha nem, akkor MEGJELENT AZ UJ 1 I I i Szeszadó tömény módosított szövegű román és magyar együttes kiadása DR. MIHELFFY és DR. MANDEL ügyvédek szerkesztésében. — Ára s 140 lei és portó. Megrendelhető a Keleti Újság könyvosztályánál, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 4kik felelősek azért, s hajlandók-e az illetékes tényezők a tapintatlan rendszabályokat megtorolni. A Mai Nap szerint a kormányhoz közelálló körökben Zichy gróf nyilt leveléről úgy vélekednek, hogy a rendőrség a helyzet komolyságának megfelelően járt el, amikor a készültséget elrendelte. A Szent Imre ünnepségek egész tartama alatt a főváros tele volt a hírekkel, hogy Zita és Ottó Magyarországra érkeztek s a körmenetet megelőző este a rendőrség egész tömeg levelet és telefonizenetet kapott arról, hogy egyenesen Budapesten tartózkodnak. A készenlét nem volt olyan természetű, hogy az bárkinek is kellemetlen lett volna. A rendőrség munkáját nem támadás, hanem dicséret illeti meg, minthogy a kormány a miniszterelnök debreceni kijelentéseinek alapján áll, amely szerint a királykérdést csak alkotmányos utón tartja megoldhatónak. Az Est illetékes helyen szerzett értesülése alapján úgy tudja, hogy Bethlen miniszterelnök egy-két napon belül a kormány nevében válaszol Zichy nyilt levelére. Zichy a kérdésről az ujsáqirók előtt a következőket mondotta: — Nyilt levelem a közvélemény felfogását tolmácsolja, hiszen a hatósági intézkedésekről székében hosszában beszéltek. A levelet azért írtam meg, mert tisztán akarunk látni a kérdésben. Pesty Pál, az egységes-párt elnöke a helyzetet egyáltalában nem látja kritikusnak, a legkevésbé olyannak, amelyből konzekvenciákat kellene levonni. Bethlen István hihetőleg mindenek teljes megelégedésére fogja az ügyet elintézni. A nyilt levél kérdésében Vass József telefonon kapcsolatba lépett a miniszterelnökkel, aki közölte, hogy megbeszélésüket szerda délelőtt Ripka főpolgármester fonyódbéla-telepi nyaralójában tartják meg. Bethlen Ink pusztáról, Vass József Budapestről autón utaztak Ripka birtokára, ahol hosszas megbeszélést folytattak. Vass József visz- szaérkezését szerda délutánra várják, amikor valószínűleg nyilatkozni fog a sajtó részére.
