Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-29 / 189. szám

XIII. É VF. 189. SZÁM. a Maimmsm fe^iTTirrrrissssii^^r r .-itmI— .............~r ~ ís A bukaresti központi revíziós bizottság nem döntött abban® hogy Kolossvárt hány helyettes pel- girméster legyen, d© a Comitetul local határozatát megsemmisítette fi tartományi I^asgatóság, a beiéigymiiftisztariuni cSönt a helyettes polgármesterek ügyében (Kolozsvár, aug. 27.) A Keleti Újság hasábjain be­számoltunk olvasóinknak arról, hogy a kolozsvári négy alpolgármesteri állás rendszeresítése ellen a blokkis­ták a tartományi igazgatóság mellett működő revíziós bizottsághoz felcbbcziéssel éltek. A revíziós bizottság azt a feltűnő határozató; hozta, hogy Kolozsvárnak nincs szüksége- négy helyettes polgármesterre, elég ab­ból kettő is. Ez a határozat érthető feltűnést keltett mindenütt, annál ns inkább, mivel a választási kartell addigi megállapodásait teljesen felforditotta. A hatá­rozat ellen a kartell tagjai fel folyamodással éltek a bukaresti központi revíziós bizottsághoz, amely szer­dán délelőtt foglalkozott az üggyel. A tárgyaláson a kartell részéről Haţieganu Emil, Fls.viu Laureiiftu, Marton Ernő és Ehrenfeld Béla je­lentek mez. viszont a blokk részéről Borncmisa dr. sze­repelt. A kartell tagjait a központi revíziói bizottság tagjai előtt kifejtették, hogy az alpolgármesteri állá­sok rcndízemiíétiénél az uj közigazgatási tömény alapján jártak cl, a helyettes polgármesterek állása megfelel a régi tanácsosi állásoknak, de ettől eltekintve is, már számos példa van arra, hogy egyes városok, nemcsak négy, hanem több helyettes polgármestert is választottak. Bornémiisa a blokk nevében azzal érvelt, hogy Kolozsvár gazdasági csőd előtt áll, a költségvetést nem tudják egyensúlyba hozni s szerintük két helyettes polgármesteri állás teljesen elegendő. A központi bizottság tagjai azután tanácskozásra vonultak vissza. Az elnök kihirdette a ha-lározatot, ...... Vjiek értelmében a kolozsvári revíziós bizottság határozatát megsemmisíti, de a helyettes polgármes­terek számának a megállapításában nem dönt. Utasítja a városi tanácsot, hogy fe­lettes hatóságainak a véleményét kérje ki a már választott polgármesterek ügyében. A központi revíziós bizottságnak a határozata nagy feltűnést keltett annál is inkább, mivel mindenki azt várta, hogy a bizottság fogja megállapítani a helyettes polgármesterek számát. De úgy látszik, hogy ennek a kérdésnek az eldöntése nem tartozik a revíziós bizott­ságok elé s a közigazgatási törvény alapján minden (Kolozsvár, augusztus 27.) A Prager Presse, a cseh kormány német nyelvű hivatalos lapja leg­utóbbi számában érdekes értesülést hoz arról, hogy a cseh kormány milyen összegeket vesz fel költ* ségvetésébe kisebbségi iskolák építésére. Miután hangsúlyozza a lap, hogy a kisebbségi iskolák épí­tésével takarékoskodni kell és csak azokoa- a he­CMinytü eltorzítja a legKobb arcot. Kellemetlen szájszag viszK-a,taszító. Mindkét szépséghibát alaposa» el lehet Uintelni a pompá3, üdítő Odora* dont-ÍO'»pasz'a esetié.- már egyszer; használa­tával. A fogak lövi) használat után gyönyört! «lefántcsontasinben ragyognak, különösen ha a tiretítiUhiri a külön erre a célra készített fogazatos sört éji Ghloroí-ont-íogkeíét hasz- tótjuk. A fogak köze s/.oruit rothadó ótelmara- dákok, amelyek a kellemetlen szájszagot okozzák, ezzel a fogkefével alaposan el tá­volíthatók. Tegyen kísérletet egy tubus fog­pasztával. Chlorodord-fogpaszta, -fogkefe és -szájvia mindeneit kapható. Csali kék-íehér-zöíd színű csomagolásban és rfChiorodont“ felirattal valódi. város külön állapítja meg, hogy hány helyettespolgár- mestert akar. Ezt javaslat formájában a tartományi igazgatósághoz, illetve a belügyminisztériumhoz küldik. Ha a javaslatot a felettes hatóságok elfogadják, akkor a helyettespolgármesterek megkezdhetik a működésü­ket.. A kolozsvári városi közgyűlést 29~ére hívták össze és itt fogják letárgyalni a központi revizlós bizottság határozatát. Az idő rövidsége miatt valószínűnek lát­szik, hogy a 29-én megtartandó közgyűlés még nem foglalkozliatik az üggyel, mert addig a felettes hatósá­gok jóváhagyása nem érkezik meg. Habár nines okunk kételkedni abban, hogy úgy a tartományi igazgatóság, valamint a belügyminisztérium a kolozsvári választási kartell határozatainak a végrehajtása elé nem akar akadályokat, gördíteni, s hozzájárul a négy helyettes­polgármesteri állás rendszeresítéséhez, mig a formali­tások megtörténnek, nehány hét eltelik s addig a he­lyettespolgármesterek nem kezdhetik meg a működé­sűket. iyeken fogják engedélyezni az építést, ahol tény­leges szükség van uj iskola létesítésére, hírül adja, hogy a jövő évi költségvetésben kisebbségi is­kolák építésére a csehszlovák állam 28 millió csehkoronát fordít, ami lejben 140 millió lejt jelent. Az eddigi költségvetésekben 17 millió cseh ko­rona volt előirányozva, most ezt az összeget 11 . millió cseh koronával emelték. Az évi 28 mil­lió cseh koronás összeget a kormány határozata teljes tiz évre preliminálja a következő tiz év alatt Csehszlovákia ki­sebbségi iskolák létesítésére egymilliárd 400 ezer lejnek megfelelő összeget fog fordítani. A Prager Presse a cikk további részében szinte mentegetőzik, hogy ebből az összegből csupán a tényleges gyakorlati szükségletnek megfelelöleg részesíthetők kisebbségi iskolák és az előirányzott összeget semmi esetre sem léphetik túl. Csehszlo­vákiában tehát kisebbségi iskolák létesítésére éven­te 140 millió lejt fordít az állam, ezzel szemben a romániai kisebbségi iskoláknak meg kell elégedniük évi 25 millió lejes államsegéllyel s még ennek min­den egyes újabb kiutalása is megy nehézségekkel van összekötve. E^ymiüiárdsiégyszázezer iefssek megfelelő összeget fordít Csehszlovákia kisebbségi iskolák építésére AMERIKA HŰBÉRURAI írta : KÍUAN ZOLTÁN (154 Azzal a két szép nagy fekete szemével rámnézett és ezt mondta nagy okosan: — Nem, anyukám, h,idd cl, hogy nem. Azért nem mellőztünk ki, mert nem jött meg az engedély még! ■Bírva fakadtam. Rámborult és megsimogatott: — Jó anyuka, én imádkozom! A jó Isten ám ak­kor is kieresztene', ha nem imádkozom. Az engedély nem ereszt ki, anyuci! Szerezd meg azt. az engedélyt, én édes Szivem, mert nagyon fogy ebben az egyediilúségben az erőm. Éjjel már alig alszom és szemem a sírástól gyulladt....“ Napokig hallgatott magába meredve a kapitány er­re a levélre. — Igaza van... igaza.... -— igiuóteVde el számtalan­szor napjában. — De hová hozzam? Ezek közé? Idő?! Nem lehet. A legideiglenoşebben vagyok itt niagnm is. Mi lenne, ha Gitus megtudná, hogy mi ez itt?! Moslt döbbent meg először igazán ázom Derécey Zoltán, hogy mekkora szakadék szélén áll. Megré­mült: — Hog van juthattam ide?!... A szégyentől való fé­lelem fogadtatta el velem ezeket a dolgokat..., Könnyű Európát diadal reménységével otthagyni, de nehéz a beharangozott diadallal „oda visszamenni! Mit tehet­tem volna, mikor már itt voltam? Más munkát vállalni?! Becsületeseit;, akármit?! Deportáltok volna azonnal!... Ezek meg tartanak.... Igen, igy van, itt tartanak és megmentenek a szégyenletes hazatéréstől!... Biinös-c, aki bűnösökkel érintkezik? Bünös-e az orvos, aki egy gyilkost gyógyít!f Bünös-e a nyelvmester, aki idegen nyelvre tan.itt; egy tolvajt és akit a tolvaj a lopott pénz­ből fizet? Tiszta dolog, hogy nem. Én itt ilyen nyi-Jv- ineslter vagyok.... Nem loptam. Nem raboltam, Sem­mit:) sem tettem soha, ami a büntciőtqrvénykönyvet rám olvastathatná! Gitus nem jöhet ide! Ő az én másik világomat, a tisztát jelenti. Azt keltene megmagyaráznom tmeki, hogy ő most otthon kell Budapesten. Ez mindnyájunk érdekében a legfontosabb. Engem akkor hagy el az erőm, ha Gitus, meg a kiesi idejön! Az otthon marad­jon messze, érintetlenül ettől az élettől! Az otthon je­lentse a partot, melyre kijutok egyszer és amelyen meg­tisztulok! Az otthon ne jöjjön a viharba, mert akkor mindennek vége! Ki mondja, azonban ezt meg annak a szegény de­rék kis feleségnek? Ki éltetheti ezt meg vele? Két- l három esztendő csak az áldozat, azután együtt ma­radunk örökre! Erőben és a jó cselekedetek keresésé­ben élünk... Elesett magyarokon segítünk és ajtónk­tól sontkisem megy el többé fel nem vidámult szivvel! — Bűnön szerzett pénzen szabad-e jót tenni? — kérdezné Gitus. •—. Rendbe jönuc-c minden ezzel? Ej, ki tudná rajtam kiviül A háború mit végzett mi velünk és ki az, aki felel érte?! Itt más a bűn, minit odaát; itt rendszer, üzem. Miért nem söpri cl az egészet az amerikai nép? Miért nincsen itt mindent megtisztító erkölcsi felháborodás? »Senkinek sincsen elég pénze és senkinek nincsen olyat» busáncsse, hogy még jobbat ne keressen! —- ezt! mondta a rendőriéi ügyelő ott a Cadillae-kocsiban. — Ez Chicago! Én legyek, elárvult és kifosztott magyar az eleven Iclkiismepelt ebben a bűnt üzletesitő városban egye­dül?! Egyszerre maga előtt látta annak a kerületi kapi­tányságnak az agyonfüstölt, kopott, lerugdalt falu szo­báját, melyben mint rendőri büuitctőbiró működött Bu­dapesten. A felszakadozott furnéru íróasztaláé, mely­nek rogyadoztak a lábai. A tintapeeséteket, az évti­zedes pötyögtetések szomorú gyűjteményét, amiket le ueru mosott onnan soha senki. Érezte a soha le nem ülepedő port ismét az orrában, hiszen annyit küzdött vele mindig. Az emlékezés meghozta a magyar közhi­vatalok szörnyűséges savanyú szagát is, mely az akták­ból árad ki és lepi el az embereket. Borzadva gondolt az aktáknak nevezett papirosokra, melyeken oly sok kéz hámozgatta az emberek kikutatliatatlan igazságait. Csip-esup paragrafusokba belebotlott szegény embere­ket is látott, akinek az élettel való viaskodásában ezek az akadálykák olykor tragédiákká növekedtek. Milyen messze volt most mindez. Milyen jó volt arra gondolni, hogy nem kell kézcsókos escdczősscl ki­érdemelni a főtanácsos ur feleségének minősítési je­gyeit. Szabad levegő szánt végig Amerikán, a merész­ség és az élet elébeállás szabad nagy világa oz... Rt nem igazgatják az embert agyon. Boldogság lesz majd fölébe kerekedni az apró csaesiságoknak, melyek néha olyan elkeseritők Magyarországon. A vagyon kiemel belőlük. Korlátlanságot ad és biztonságot a bajokra- rámutaltlás oknál. Az otthonért, a kis család boldogságáért követke­zeit:. el Amerika. Hanem azért az otthon ne jöjjön a viharba. Gitus igy ismét csak pénzt kapott. Meg egy ha­lom szebbiiél-szebb ruhát küldött az ura, neki magá­nak is, meg a kicsinek is. # Lovely egyik if,lapon szokatlan időben kereste fel a kapitányt. Egyedül jatt és lopva csókolta meg Zol­tánt, amint az elmélyedve a legutóbbi hónap bor&zál- litási főjegyzékét vizsgálta. A kapitány kíváncsian fordult feléje: — Ilyenkor? Igazán kedves vagy, Lovely! — Áthelyezünk, ez a szokatlan időben tett idejö­vetelemnek az oka, —• felelte a leány. — Egy másik te­lepre jössz! Azonnal, most velem!-— Ne bolondozzatok, Lovely! •— Elhiheted, hogy veled szemben sohasem jut eszembe ilyesmi. Át kell jönnöd, és ne kutasd az okát!-— De hová? — Egy uj házat építtetett Morley, abba. Ott lesz ezentúl az irodád. •— Biztositlak, drágám, hogy nekem ez is jó. Min­den tekintetben megfelel, egészen jól érzem magam benne. Ha tudnád, hogy Budapesten milyen szép szo­bám volt ?! Lovely megölelte Doréceyt: (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom