Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-28 / 188. szám

Hill. UVF. 188. SZÁM. 5 JMcgayrtGSgafe Kolozsvárnak nyolcvanmillió aranykorona vagyona volt pár évtizeddel ezelőtt, most negyvenmillió deficitje Az ellenőrzés megfelelő módja sokáig hiányzott a városi ' gazdálkodásból (Kolozsvár, aug. 26.) A régi Kolozsvár törzslakos­sága megdöbbenéssel nézi azt a költségvetési erőfeszítést, amiben óriási deficitet kellene eltüntetni. Az idei költ­ségvetésben olyan óriási hiány mutatkozik, amely az egész költségvetési egyensúlyt felborítja és a város pénz­ügyi helyzetét sebes tempóban katasztrófa felé sodorja. Ma már újabb adókkal, adóemelésekkel, szigorított be­hajtással operálni nem lehet, mert akkor az adóalany, az adófizető polgár fordul fel. Nincs más kivezető ut, mint a könyörtelen takarékosság. Tagadhatatlan, hogy a háborús közszellem a közigazgatásban is olyan öröksé­get hagyott hátra, amely „kincses Kolozsvárét csőd felé sodorta s ma már csak alapos rendszerváltozással lehet a gazdasági katasztrófán segíteni. Nem érdektelen tehát, hogy néhány pillantást ves­sünk visszafelé Kolozsvár város krónikájába, hogy lás­suk, milyen pénzügyi helyzetben volt a város nem is olyan régen. A visszapillantás arra az időre esik, mikor a várost sokan szolgálták napidijak, tantiemet nélkül, a — nobile officium tiszteletéért. vös intézményt később a számonkérő szék váltotta fel, de semmiesetre sem pótolta. 1913 február 20-án a városi közgyűlés a pénzügyi ügykezelés és adminisztráció közvetlen és a hivatalos közegektől nem befolyásolt ellenőrzésre három albizott­ságot küldött ki. Az egyik bizottság, amelynek magam is tagja voltam, 25 évre visszamenőleg átvizsgálta a zárszámadá­sokat, az egész számvitelt és ügykezelést. A bizottság húsz oldalra terjedő jelentést készített, amelynek alapján megállapítást nyert, hogy a tulkia- dások korlátozása végett a hitelnyilvántartás kötelező ve­zetése elrendeltessék. Ennek az volt a természetes kö­vetkezménye, hogy semmiféle kiutalás nem történt anél­kül, hogy előzőleg a közgyűlés ne alkosson tiszta képet arról, hogy a kérdéses rovatnak mekkora hitelképessége van. hány év előtti közigazgatási törvény tanácsa szigorúan betartotta volna, akkor most nem kellene 40 milliós költ­ségvetési fedezett fölött töprengeni. Tagadhatatlan, hogy a város rohamos fejlődése a községi pótadók emelkedését vonta maga után. Ennek következtében 1878—1888 köz­ti évtized folyamán a 30 százalékos pótadó egy negyed századon keresztül fokozatosan emelkedett, tehát 1914 és 1915 években már meghaladta a 75 százalékot. A ki­nyomtatott költségvetés szerint 1915-ben Kolozsvár vá. ros összes kiadásai 3.776.883 korona volt, ezzel szemben pedig a bevételek 2.903.52 koronát értek el, tehát 873 ezer 349 korona hiány mutatkozott. Ezt a hiányt a községi pótadóval fedezték. Nem érdektelen hogy 1914- ben Kolozsvár városnak összes cselekvő vagyona 103 millió 230.593 korona, adóssága pedig 22.601.577 koro­na volt, tehát tehermentes tiszta vagyonként ■ 80.629.014 korona mutatkozott, ami a mai ér­tékek szerint megfelel négymilliárd lejnek. Kiváncsiak vagyunk, hogy a város vezetősége az utolsó tiz esztendőben hogyan gazdálkodott, mekkora • mai vagyona? Ha már ezelőtt 17 esztendővel a város pénzügyi helyzetének orvoslására szigorú és pontos hitelnyilván­tartás életbe léptetése, vizsgálóbizottság möködése kí­vánatos és hasznos munkát végzett, joggal tehetjük fel a kérdést, nem volna-e most is szükség hasonló ellenőr, zésre, mert a helytelen gazdálkodás olyan kritikus hely­zetet teremtett, amely a polgárságot több nemzedékre kitérjedőleg súlyos megterheléssel fenyegeti. Videant consules! Most látjuk csak, hogy ha ezt az intézkedést a ne­(Egy régi városatya.) A városi krónika lapjait forgassuk 70 évvel vissza­felé. Akkor még csak húszezer lakosa volt Kolozsvár­nak. 1861-ben a városi kommunitás első ülésén Hatoly- kai Páll Sándor főkormányszéki titoknok elnökölt, 1867 julius ’9-én pedig a városi képviselet megújítására Ha­jós János választási elnök és Tamási Sándor jegyző, a jelölő bizottság nevében felhívást bocsátottak ki. Vend- ler polgármesterrel az élén az akkor megválasztott tisz­tikar és kommunitás ünnepélyes eskütétele augusztus 31-én ment végbe. A köztudatban élő nevek egész sorát idézhetném fel, de csak egyet emlitek, Ferencz József unitárius püspököt, aki az impériumváltozásig a törvény- hatósági bizottságnak tagja volt. Addig is, mig az uj közigazgatási törvény szerint a mindenkori főispán elnöklete alatt működő számon- kérőszék életbe lépett volna, a városi közgyűlés hathatós ellenőrzésére egy számvizsgálóbizottságot küldött ki, amely a polgárásg képviselőjének a résztvételével köz­nyelven számvevőszék nevet viselte. Ezt a különben üd­lAA^/WS/WWWN/VWWWW^VWWWW Terményei értékesítésénél nagy hasznát láthatja az alábbi könyvtárnak. Ezek az előha’adott évszakban a gazda tanácsadói. Buchte: A gyümölcs és zöldségfélék ér­tékesítése, eltartása és konzerválása Dr. Bernatsky 1 Az ehető gombák gyűj­tése, konzerválása, stb. — — — — Csíki'. Zöldtakarmányok konzerválása - Győri: A borkezelésről — — — — — Grábnerl Hogyan lett Nyomorfalvából Gazdagfalva (Kisgazdák részére) - — Dr. Hankó ’. A halbetegségek és ellenük való védekezés-------------------------------------­Dr. Hérics—Tóth: Gyümölcsök szeszipari feldolgozása--------------------------------------— Kertészeti zsebnaptár — — — — — — Mócsi: Lótenyésztés — —-------------------­Répásil Édesvízi halgazdaság — — — Rombayl Szőlőművelés — —---------— Szántó: A dinyetermesztés vezérfonala Szemere: A háztartási konzervkészités abcéje-----------------------------------------------------­Szőnyeiné : A modern csirkefarm--------­Winkler: Mi a baromfitenyésztés jöve­delmezőségének a titka-------------------­Winkler : Hézinyultenyésztés —--------­Lei 163-— Lei 142-— Lei 102*— Lei 50 — Lei 204­Lei 34­Lei 143 — Lei 136‘— Lei 89 — Lei 96­Lei 123 — Lei 62­Lei 102*— Lei 136—­Lei £5*­Lei 48­oooO$h)Qooo A pénz előre beküldésénél poríómeniesen szállítja a „MINERVA“ könyv- és papirkereskedéss, Cluj-Kolozsvár, Regina Maria (Deák F. u.) 1. sz Filipescu megcáSolfa aas akasztóSásdiktatii- ráffól snegielestt nyilatkozatot (Bukarest, augusztus 26.) Ismeretes, hogy Gligore Filipescunak nemrégiben nyilatkozata jelent meg a londoni Daily Telegraph-ban. Az intervju során Fili- pescu azt mondta volna el, hogy Romániában közelebb­ről esedékes a diktatúra kikiáltása és több rendkívüli éles kifejezést tartalmazott a nyilatkozat, többek kö­zött akasztófával fenyegetett. Filipescu most táviratot küldött haza lapjának, az Epocá-nak s ebben megcá­folja az egész nyilatkozatot. Kijelenti, hogy az angol lap munkatársát nem is látta, senkivel nem beszélt s az ügyben megindította a bírósági eljárást a lap ellen. A piatraneamţf nagy táborban a kolozsvári kath. gim nyerték eí Miklós herceg aranykupáját (Kolozsvár, augusztus 26.) A tegnap este Kolozs­vár lakossága zeneszóra lett figyelmes. Rövid idő múl­va azt is megtudhattuk, hogy a zenélők azok a kolozs­vári cserkészek, akik most térnek vissza a Piatra Neamţi nemzeti nagytáborból. A cserkészek fegyelme­zetten, négyes sorban jöttek Puskás tanár és Goia pro­fesszor vezetésével. A fiukon nyoma sincs a háromhe­tes táborozásnak és éppen olyan vidáman, jókedvvel tértek haza, akárcsak amikor elindultak. Munkatársunknak alkalma volt beszélgetni Puskás tanár úrral, a kolozsvári katolikus cserkészeknek főparancsnokával, aki a háromhetes táborozás élményeit a következőkben adta elő: — E hó 5-ikén indultunk útnak Piatra Neamţi fe­lé, ahol ez évben a romániai nemzeti cserkésztábor volt. — Külföldi cserkészek voltak-e? — Igen, a legtöbb nemzet képviseltette magát., így Magyarországról két cserkész delegá­tus érkezett, akik árvalányhajat, a magyar cserkészek jelvényét osztogatták a tábor­ban. •— A magyar cserkészeket a legnagyobb szeretet­tel fogadták s a barátság dokumentumaképpen Miklós királyi herceg, a nemzeti tábor vezetője is árvalány­hajat tett kalapjára. — Mi volt a táborozás programja? — tesszük fel a kérdést. — Az első két hét alatt táborépités volt, illetve ahogy a táborépitésnek vége volt, megkezdődtek a ki­rándulások. Mi a Gyilkos-tavat és a Békás szorost te­kintettük meg. Ezenkívül harmincféle verseny volt. A versenyeken, aki a legtöbb pontozást kapta, azt illette meg Miklós királyi herceg nemzeti arany kupája, amellyel együtt jár egy zöld selyemből készült zászló. A mi csapatunk kapta a legtöbb pontot, összesen 49-et. Az utánunk jövő első 32-őt, s a második pedig 16-ot. — Tehát a tanár urék csapatja nyerte meg az első dijat? — vetjük közbe. — Igen, ime ez a serleg — s rámutat egy gyönyörű arany serlegre s a selyem 'zászlóra, amely a vándordiját képezi. A további részletversenyekben, — folytatja Puskás tanár ur, — úgymint a tábor-rendezésben ugyancsak első helyezést nyertünk, amelyért két szobrot kaptunk. A szobrok két atlétát jelképeznek, az egyik egv diszkoszvetőt, a másik pedig egy birkózót ábráz!?. Ugyancsak első helyezést nyertek az atlétikai és egyé­ni versenyeken is. Ezenkívül számtalan első dijat nyertek a terepfelvétel, jeladás, távolságbecslés, gyorsfutás, staféta, távugrás, kötélhúzás és tábor-rendezéssel. Megkérdeztük Puskás tanár urat, hogyan történt a dijak kiosztása. — A dijak kiosztásának alkalmával az egész cser­késztábor ünnepi ruhát öltött. Az ünnepélyen jelen volt Manoileseu tábornok, Sámboteanu ezredes a ro­mániai cserkész igazgató, továbbá a Piatra Neamţi-i pol­gármester és a prefektus. Ezenkívül számos előkelő­ség. A cserkészvezetők nem tettek különbséget ma­gyar avagy román cserkész között. Itt Goia főcser­kész közbeveti, hogy a Piatra Nemţi-i cserkésztábor alkalmas volt arra, hogy bebizonyítsa, hogy addig, amíg a politikával az ellentéteket szítják a nemzetek között, a cserkésztáborzás eklatáns példája annak, hogy komoly munkával a mindkét rész­ről óhajtott közeledés sokkal hamarább bekövetkezik A katholikus gimnázium udvarán TVildt József dr. tanár üdvözölte a cserkészeket és megköszönte Kolozs­vár közönségének azt a szép fogadtatást, amelyben a hazatérő cserkészeket részesítették. Utána Puskás ta­nár mondott hálaadó imát, akinek fáradhatatlan tevé­kenységének köszönhető, hogy a kolozsvári katholikus cserkészünk országos viszonylatban is ilyen szép eret}» ményekkel tértek haza a Piatra Neamţi-i neníteti cser­késztáborból. (d. b.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom