Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-28 / 188. szám
Hill. UVF. 188. SZÁM. 5 JMcgayrtGSgafe Kolozsvárnak nyolcvanmillió aranykorona vagyona volt pár évtizeddel ezelőtt, most negyvenmillió deficitje Az ellenőrzés megfelelő módja sokáig hiányzott a városi ' gazdálkodásból (Kolozsvár, aug. 26.) A régi Kolozsvár törzslakossága megdöbbenéssel nézi azt a költségvetési erőfeszítést, amiben óriási deficitet kellene eltüntetni. Az idei költségvetésben olyan óriási hiány mutatkozik, amely az egész költségvetési egyensúlyt felborítja és a város pénzügyi helyzetét sebes tempóban katasztrófa felé sodorja. Ma már újabb adókkal, adóemelésekkel, szigorított behajtással operálni nem lehet, mert akkor az adóalany, az adófizető polgár fordul fel. Nincs más kivezető ut, mint a könyörtelen takarékosság. Tagadhatatlan, hogy a háborús közszellem a közigazgatásban is olyan örökséget hagyott hátra, amely „kincses Kolozsvárét csőd felé sodorta s ma már csak alapos rendszerváltozással lehet a gazdasági katasztrófán segíteni. Nem érdektelen tehát, hogy néhány pillantást vessünk visszafelé Kolozsvár város krónikájába, hogy lássuk, milyen pénzügyi helyzetben volt a város nem is olyan régen. A visszapillantás arra az időre esik, mikor a várost sokan szolgálták napidijak, tantiemet nélkül, a — nobile officium tiszteletéért. vös intézményt később a számonkérő szék váltotta fel, de semmiesetre sem pótolta. 1913 február 20-án a városi közgyűlés a pénzügyi ügykezelés és adminisztráció közvetlen és a hivatalos közegektől nem befolyásolt ellenőrzésre három albizottságot küldött ki. Az egyik bizottság, amelynek magam is tagja voltam, 25 évre visszamenőleg átvizsgálta a zárszámadásokat, az egész számvitelt és ügykezelést. A bizottság húsz oldalra terjedő jelentést készített, amelynek alapján megállapítást nyert, hogy a tulkia- dások korlátozása végett a hitelnyilvántartás kötelező vezetése elrendeltessék. Ennek az volt a természetes következménye, hogy semmiféle kiutalás nem történt anélkül, hogy előzőleg a közgyűlés ne alkosson tiszta képet arról, hogy a kérdéses rovatnak mekkora hitelképessége van. hány év előtti közigazgatási törvény tanácsa szigorúan betartotta volna, akkor most nem kellene 40 milliós költségvetési fedezett fölött töprengeni. Tagadhatatlan, hogy a város rohamos fejlődése a községi pótadók emelkedését vonta maga után. Ennek következtében 1878—1888 közti évtized folyamán a 30 százalékos pótadó egy negyed századon keresztül fokozatosan emelkedett, tehát 1914 és 1915 években már meghaladta a 75 százalékot. A kinyomtatott költségvetés szerint 1915-ben Kolozsvár vá. ros összes kiadásai 3.776.883 korona volt, ezzel szemben pedig a bevételek 2.903.52 koronát értek el, tehát 873 ezer 349 korona hiány mutatkozott. Ezt a hiányt a községi pótadóval fedezték. Nem érdektelen hogy 1914- ben Kolozsvár városnak összes cselekvő vagyona 103 millió 230.593 korona, adóssága pedig 22.601.577 korona volt, tehát tehermentes tiszta vagyonként ■ 80.629.014 korona mutatkozott, ami a mai értékek szerint megfelel négymilliárd lejnek. Kiváncsiak vagyunk, hogy a város vezetősége az utolsó tiz esztendőben hogyan gazdálkodott, mekkora • mai vagyona? Ha már ezelőtt 17 esztendővel a város pénzügyi helyzetének orvoslására szigorú és pontos hitelnyilvántartás életbe léptetése, vizsgálóbizottság möködése kívánatos és hasznos munkát végzett, joggal tehetjük fel a kérdést, nem volna-e most is szükség hasonló ellenőr, zésre, mert a helytelen gazdálkodás olyan kritikus helyzetet teremtett, amely a polgárságot több nemzedékre kitérjedőleg súlyos megterheléssel fenyegeti. Videant consules! Most látjuk csak, hogy ha ezt az intézkedést a ne(Egy régi városatya.) A városi krónika lapjait forgassuk 70 évvel visszafelé. Akkor még csak húszezer lakosa volt Kolozsvárnak. 1861-ben a városi kommunitás első ülésén Hatoly- kai Páll Sándor főkormányszéki titoknok elnökölt, 1867 julius ’9-én pedig a városi képviselet megújítására Hajós János választási elnök és Tamási Sándor jegyző, a jelölő bizottság nevében felhívást bocsátottak ki. Vend- ler polgármesterrel az élén az akkor megválasztott tisztikar és kommunitás ünnepélyes eskütétele augusztus 31-én ment végbe. A köztudatban élő nevek egész sorát idézhetném fel, de csak egyet emlitek, Ferencz József unitárius püspököt, aki az impériumváltozásig a törvény- hatósági bizottságnak tagja volt. Addig is, mig az uj közigazgatási törvény szerint a mindenkori főispán elnöklete alatt működő számon- kérőszék életbe lépett volna, a városi közgyűlés hathatós ellenőrzésére egy számvizsgálóbizottságot küldött ki, amely a polgárásg képviselőjének a résztvételével köznyelven számvevőszék nevet viselte. Ezt a különben üdlAA^/WS/WWWN/VWWWW^VWWWW Terményei értékesítésénél nagy hasznát láthatja az alábbi könyvtárnak. Ezek az előha’adott évszakban a gazda tanácsadói. Buchte: A gyümölcs és zöldségfélék értékesítése, eltartása és konzerválása Dr. Bernatsky 1 Az ehető gombák gyűjtése, konzerválása, stb. — — — — Csíki'. Zöldtakarmányok konzerválása - Győri: A borkezelésről — — — — — Grábnerl Hogyan lett Nyomorfalvából Gazdagfalva (Kisgazdák részére) - — Dr. Hankó ’. A halbetegségek és ellenük való védekezés-------------------------------------Dr. Hérics—Tóth: Gyümölcsök szeszipari feldolgozása--------------------------------------— Kertészeti zsebnaptár — — — — — — Mócsi: Lótenyésztés — —-------------------Répásil Édesvízi halgazdaság — — — Rombayl Szőlőművelés — —---------— Szántó: A dinyetermesztés vezérfonala Szemere: A háztartási konzervkészités abcéje-----------------------------------------------------Szőnyeiné : A modern csirkefarm--------Winkler: Mi a baromfitenyésztés jövedelmezőségének a titka-------------------Winkler : Hézinyultenyésztés —--------Lei 163-— Lei 142-— Lei 102*— Lei 50 — Lei 204Lei 34Lei 143 — Lei 136‘— Lei 89 — Lei 96Lei 123 — Lei 62Lei 102*— Lei 136—Lei £5*Lei 48oooO$h)Qooo A pénz előre beküldésénél poríómeniesen szállítja a „MINERVA“ könyv- és papirkereskedéss, Cluj-Kolozsvár, Regina Maria (Deák F. u.) 1. sz Filipescu megcáSolfa aas akasztóSásdiktatii- ráffól snegielestt nyilatkozatot (Bukarest, augusztus 26.) Ismeretes, hogy Gligore Filipescunak nemrégiben nyilatkozata jelent meg a londoni Daily Telegraph-ban. Az intervju során Fili- pescu azt mondta volna el, hogy Romániában közelebbről esedékes a diktatúra kikiáltása és több rendkívüli éles kifejezést tartalmazott a nyilatkozat, többek között akasztófával fenyegetett. Filipescu most táviratot küldött haza lapjának, az Epocá-nak s ebben megcáfolja az egész nyilatkozatot. Kijelenti, hogy az angol lap munkatársát nem is látta, senkivel nem beszélt s az ügyben megindította a bírósági eljárást a lap ellen. A piatraneamţf nagy táborban a kolozsvári kath. gim nyerték eí Miklós herceg aranykupáját (Kolozsvár, augusztus 26.) A tegnap este Kolozsvár lakossága zeneszóra lett figyelmes. Rövid idő múlva azt is megtudhattuk, hogy a zenélők azok a kolozsvári cserkészek, akik most térnek vissza a Piatra Neamţi nemzeti nagytáborból. A cserkészek fegyelmezetten, négyes sorban jöttek Puskás tanár és Goia professzor vezetésével. A fiukon nyoma sincs a háromhetes táborozásnak és éppen olyan vidáman, jókedvvel tértek haza, akárcsak amikor elindultak. Munkatársunknak alkalma volt beszélgetni Puskás tanár úrral, a kolozsvári katolikus cserkészeknek főparancsnokával, aki a háromhetes táborozás élményeit a következőkben adta elő: — E hó 5-ikén indultunk útnak Piatra Neamţi felé, ahol ez évben a romániai nemzeti cserkésztábor volt. — Külföldi cserkészek voltak-e? — Igen, a legtöbb nemzet képviseltette magát., így Magyarországról két cserkész delegátus érkezett, akik árvalányhajat, a magyar cserkészek jelvényét osztogatták a táborban. •— A magyar cserkészeket a legnagyobb szeretettel fogadták s a barátság dokumentumaképpen Miklós királyi herceg, a nemzeti tábor vezetője is árvalányhajat tett kalapjára. — Mi volt a táborozás programja? — tesszük fel a kérdést. — Az első két hét alatt táborépités volt, illetve ahogy a táborépitésnek vége volt, megkezdődtek a kirándulások. Mi a Gyilkos-tavat és a Békás szorost tekintettük meg. Ezenkívül harmincféle verseny volt. A versenyeken, aki a legtöbb pontozást kapta, azt illette meg Miklós királyi herceg nemzeti arany kupája, amellyel együtt jár egy zöld selyemből készült zászló. A mi csapatunk kapta a legtöbb pontot, összesen 49-et. Az utánunk jövő első 32-őt, s a második pedig 16-ot. — Tehát a tanár urék csapatja nyerte meg az első dijat? — vetjük közbe. — Igen, ime ez a serleg — s rámutat egy gyönyörű arany serlegre s a selyem 'zászlóra, amely a vándordiját képezi. A további részletversenyekben, — folytatja Puskás tanár ur, — úgymint a tábor-rendezésben ugyancsak első helyezést nyertünk, amelyért két szobrot kaptunk. A szobrok két atlétát jelképeznek, az egyik egv diszkoszvetőt, a másik pedig egy birkózót ábráz!?. Ugyancsak első helyezést nyertek az atlétikai és egyéni versenyeken is. Ezenkívül számtalan első dijat nyertek a terepfelvétel, jeladás, távolságbecslés, gyorsfutás, staféta, távugrás, kötélhúzás és tábor-rendezéssel. Megkérdeztük Puskás tanár urat, hogyan történt a dijak kiosztása. — A dijak kiosztásának alkalmával az egész cserkésztábor ünnepi ruhát öltött. Az ünnepélyen jelen volt Manoileseu tábornok, Sámboteanu ezredes a romániai cserkész igazgató, továbbá a Piatra Neamţi-i polgármester és a prefektus. Ezenkívül számos előkelőség. A cserkészvezetők nem tettek különbséget magyar avagy román cserkész között. Itt Goia főcserkész közbeveti, hogy a Piatra Nemţi-i cserkésztábor alkalmas volt arra, hogy bebizonyítsa, hogy addig, amíg a politikával az ellentéteket szítják a nemzetek között, a cserkésztáborzás eklatáns példája annak, hogy komoly munkával a mindkét részről óhajtott közeledés sokkal hamarább bekövetkezik A katholikus gimnázium udvarán TVildt József dr. tanár üdvözölte a cserkészeket és megköszönte Kolozsvár közönségének azt a szép fogadtatást, amelyben a hazatérő cserkészeket részesítették. Utána Puskás tanár mondott hálaadó imát, akinek fáradhatatlan tevékenységének köszönhető, hogy a kolozsvári katholikus cserkészünk országos viszonylatban is ilyen szép eret}» ményekkel tértek haza a Piatra Neamţi-i neníteti cserkésztáborból. (d. b.)
