Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-28 / 188. szám
ár til. ÉVF. lés. SZÁM. 3 K&utfrsm n Mmm áru- es ertéhtőzsde alaliuió Közgyűlésén hozott hotórozotohef oz eddigi tőzsdei funhciőhat, választásobat a holozsvári törvényszék megsemmisítette Mi lesz a kolozsvári tőzsdével és a kötött üzletekkel ? (Kolozsvár, augusztus 26.) Nemcsak Kolozsvár, hantin egész Erdély közgazdasági, és kereskedelmi életére rendkívül liagy jelentőségű határozatot hozott kedden délelőtt a kolozsvári törvényszék. Annak idején megírtuk, högy a kolozsvári árit- és értéktőzsde megalakulására vonatkozó közgyűlés, az ott történt választás és átalában a tőzsdccgycsülot működése ellen a kolozsvári törvényszékhez íelebbcáést jelentettek be. Ezt áz ügyet tárgyalta le má a törvényszék és azt a meglépő és ma még kiszámíthatatlan jogi és kereskedelmi bonyodalmakat előidéző határozatot hozta, hogy a kolozsvári áru- és értéktőzsde megalakulása szabálytalanul történt és úgy a közgyűlés, mint az azon hozott határozatok és a tözsdeegyesiilet minden eddigi intézkedése semmisnek tekinthető. Ez az itclct nemcsak á kolozsvári tőzsdén, hanem áz egész Országban ;í szenzáció erejével halott és ma még kiszámíthatatlan jogi és közgazdasági következni én vei lehetnek. tiltakozással éltek és kérték a közgyűlést, hogy tiltakozásukat jegyzőkönyvben örökítsék meg. A tőzsde megkezdte a működését, üzletekét kötöttek és általában rendes tőzsdei tevékenység kezdődött meg, ami ellen Hcxücr dr. és társai a kolozsvári 1 örvényszékhez, mint független bírósághoz felfolyamodás- I sál éltek. Érthető, hogy a hétfői tárgyalás iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg, mert a tőzsdén közben milliós üzletekét kötöttek és a törvényszék határozata jogi komplikációkra adhatott alkalmat. Megkezdődik a tárgyalás. Ilyen előzmények után Varnar elnöklete alatt kez- dődött meg a tárgyalás. A szavazóbiró tisztét Vioreanu törvényszéki biró töltötte he és a tárgyaláson Filipescu vezetőügyész is résztvett. Hexnert és társait dr, Fejér Dezső kolozsvári ügyvéd és a tőzsdetanácsöt pedig dr. Venter Ágoston képviselték. Hexner és társai jogi képviselőjük utján beadványukban löbb alaki sérelem mel. lett kifejtették azt, hogy az alakuló közgyűlést és általában a választásokat nem úgy tartották meg, amint azt a törvény előírja. Ä törvény határozottan intézkedik arravonatkozólag, hogy ha az első közgyűlésen a kívánt tagok száma nem teljes, akkor a közgyűlés határozatképtelen s annak a megtartására uj határnapot kell kitűzni. EvA az alakuló közgyűlés vezetősége nem tartotta be, hanem a 9 órára összehívott közgyűlést két óra múlva, tehát 11 órakor megtartotta, határozatokat hozott, választásokat eszközölt és ezzel a tőzsdetagokat megfosztotta attól a jogtól, hogy a közgyűlésen résztve- hessenek. Fejér Dezső ügyvéd az alaki sérelmeknek még egész arzenálját vonultatta fel, kiegészítve a beadványban felhozottakat. A tőzsdeegyesület képviseletében, dr. Venter Ágoston, a törvényszék illetékessége ellen kifogást emelt, hangoztatva, hogy a tőzsdét», nács megalakulása s általában tőzsdeügyekben csak a kereskedelmi miniszter van hivatva dönteni. A tárgyaláson felmutat egy, a kereskedelemügyi minisztérium által kibocsátott leiratot, amely tudomásul veszi a tőzsdeegyesület megalakulását és az alakuló közgyűlés határozatát. Hosszas jogi fejtegetés után kéri a felehbezés elutasítását. Utána dr. Fejér ügyvéd emelkedik szólásra és ki. mutatja, hogy a törvény értelmében más a szakminisztérium felügyeleti joga és más a törvényszék illetékessége, az általa benyújtott kérésiben kifejtett esetben. Rövid, de frappáns felszólalásában bebizonyítja, hogy az adott esetben igenis a kolozsvári törvényszék illetékes ítéletet mondani. Utána Filipescu vezetőügyéáz tette meg az észrevételeit, amelyek a Fejér ügyvéd által elmondott elvek mesgyéjén mozgott, A maga részéről ő is az alakuló közgyűlés határozatainak a megseni- mistiését indítványozta. Többször beszámoltunk árról, hogy a Kereskedelmi és iparkamara, az l 'Gift és más érdekeltségek több, mint tíz esztendeig harcoltak azért, hogy Erdélyben és Bánátban is kereskedelmi és árutőzsdéket állítsanak i'ei. Minden fáradozás, közbenjárás és érvelés hiábavalónak bizonyult, mért a liberális-párt elgáncsolt minden olyan törekvést, amely az erdélyi gazdasági élet— •nek a felszabadítására, önállósítására és megerősítésére vonatkozott. A liberális rezsim könnyen érthető okoból féltette a gazdasági szuprcmáciáját. Végre a nemzeti parasztpárti kormány megalkotta az uj tőzsdei törvényt, amelynek az alapján a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Kolozsváron és Temesváron, ebben a két nagy közgazdasági eniporium- ban áru- és értéktőzsdét, Nagyváradon pedig árutőzsdét áll itsanak fel. Azonnal lázas tempóban megindultak a szervezési munkálatok. Temesváron hamarább tető alá hozták a tőzsdét, mert a Bánság fővárosán ak köz- gazdasági élete tevékenyebb, sok tekintetben fürgébb és életképesebb. Kolozsvár sem akart hátramaradói. .{Szakértők tanulmányozták a külföldi tó'zsdci törvényekét, szokásokat és az itteni viszonyokat. Mikor már az előkészítő munkálatok megvoltak, folyó év március 23-ára összehívták az alakuló közgyűlést. Mindent gyors tempóban akartak csinálni és azért a szükséges formalitásokat nem tartották be. így megtörténhetett Sz, hogy a Monitorul Oficialban a meghívó későn jelent meg. De ettől eltekintve is a reggel 9 órára ösz- BZfliivott közgyűlésről szóló értesítésbe nem vették be azt, hogyha a tagok megfelelő számban nem jelennek meg, akkor ugyanazon helyen két óra múlva a tagok számára Való megjelenés nélkül a közgyűlést meg fogják tartani. De nemcsak a Monitorul Oficialban, bauern a kolozsvári lapokban is a meghívóból ezt a pasz- szust kifelejtették. Vétó a közgyűlés határozatai ellen. Ilyen körülmények között gyűlt össze aZ alakuló közgyűlés. Dr. Hexner Béla, aki a kolozsvári tőzsde megalakításában valóban oroszlánrészt vélt ki, a közgyűlésen konstatálta, hogy az összehivás nem történt szabályos módon. Nem tartották be a törvényt, mellőzték a formalitásokat, tehát a közgyűlés határozat- képtelen. Kérte tehát az elnökséget, hogy ne válasszák meg a tőzsde választmányt és a választott bíróságok tagjait, hanem a közgyűlést a törvényben megállapított módón uj határidőre hívják ősze. Hexner felszólalása és tiltakozása akkor nagy feltűnést keltett, de a közgyűlés elhalasztásához csak Rózsa Mór, Iliescu Victor és Bírhat Mór csatlakoztak. Az elnöklő German Laurean ahelyett, hogy Hexner előterjesztését elfogadta volna, szavazásra tette fel a kérdést, amelynek kapcsán az indítványt elutasították. Ez a határozat már akköi nagy feltűnést keltett, mert a közgyűlésen nemcsak a kormány képviselője, hanem egy csomó nagytekintélyű gazdasági szakember vett részt, akik a szabálytalan határozattal, amint a mostani események bebizonyították, rendkívül nagy kárt okoztak úgy a kolozsvári tőzsdének, valamint az egész közgazdasági életnek. A szavazás után Hexner és társai Kihirdetik az Ítéletet Egyben utasította a tőzsdeegyesületet, hogy újabb alakuló közgyűlést hívjon össze és ott a törvényes keretek között szabályszerű módon ismételje meg a Választásokat. , Az Ítélet a jelenlévők között nagy feltűnést keltett. Nemcsak mi, hanem egész Kolozsvár, sőt Erdély közgazdasági tényezői érthető kíváncsisággal várják, hogy mi fog történni a tőzsdeegycsülct által hozott határozatokkal, a tőzsdén kötött üzletekkel, előlegekkel és általában miféle jogi komplikációk fognak előálla- _ ni áz ítélet kapcsán. A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza. A teremben mindenki feszült érdeklődéssel várta, hogy a bíróság milyen határozatot hoz. Varnar elnök végre megjelent a bírói emelvényen és kihirdette a bíróság határozatát. Eszerint a bíróság elvetette a tőzsdcegyc- sület képviselője által cincit pergátló kifogásokat és érdemben helyt adott a keresetnek, megsemmisítvén a tőzsdeegyesület alakuló közgyűlésén hozott összes határozatokat, valamint az egyesületnek az alakulás óta foganatosított összes ténykedéséit. JövSben az elemi iskolák hat éves gyermekeket is felvehetnek Ismeretes, hogy a közoktatásügyi törvény végrehajtási utasítása eddig szigorúan előírta azt, hogy a szülők az elemi iskolák első osztályába csak azokat a gyermekeiket irathatják he, akik szeptember 1-én 7-ik életévüket már betöltötték. Korengedélyt kisebb gyermekek beiratására, ha azok közel is voltak már 7-ik életévükhöz, csak ritkán adott a minisztérium. Most azután enyhítettek ezen a rendelkezéséh, amennyiben a közoktatásügyi minisztérium 93.191—1930. szám alatt rendeletet adott ki, amely szerint az elemi iskolák 6 éves gyermekeket is felvehetnek, ha a szülő orvosi bi- zonyitvánnyal igazolja a gyermek is f kólái munkára való fejlettségét. A rendelkezés következtében a nemsokára nekiinduló tanévben az elemi iskolák első osztályai előreláthatólag nagyon népesek lesznek s éppen azért az elemi iskolák igazgatói kérik az érdekelt szülőket, hogy gyermekeiket az iskola első osztályába augusztus 81-ig jelentsék be. A 6 és 7 év közöttieknél, tehát a gyermek iskolai munkára való fejlettségét igazoló orvosi bizonyítvány is szükséges a születési anyakönyvi kivonat és az oltási bizonyítványon kivül. MEGJELENT AZ UJ Szeszadárürvény módosított szövegű román és magyar együttes kiadása DR. HIHELFRí és DR. MÜNDEL ügyvédek szerkesztésében — Ára: 140 lei és portó. Megrendelhető a Keleti Újság könyvosztályánál, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 4
