Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-27 / 187. szám
XIU. ÉVF. 187. SZÁM. Megtalálták a Mayák legendás kincsrejtő templomát Eddig ötmillió dollár értékű aranyat és drágakövet hoztak felszínre Fél évszázadon át harcoltak a Montezuma-kincsekért (Mexiko City, augusztus 25.) Tegnap délután — amint a Keleti Újság már rövidesen közölte — szenzációs tartalmú rádiójelentés érkezett a városba-. Gann Thomas dr., az ismert angol archeológus, aki hosszabb idő óta régészeti kutatásokat folytat a Guatemala dzsungeljeiben, rengeteg viszontagság és fáradozás után az Izabell kerületben végre elérte kitűzött céljai egyikét, megtalálta és föltárta Montezuma titokkal és legendával övezett templomát, amelyet a régészek Mohka-Chan-Ha néven ismertek és kerestek. Ez. a titokzatos templom a Maya-kultura egyik legendás hirii emléke, amely a történelem tanulsága szerint utolsó menedéke volt a fehér hódítók elől menekülő bennszülötteknek, akik féltve rejtegetett és magukkal vitt kincseiket összehordták a templom falai közé. A kincsek közt voltak Montezuma páratlan értékű koronagyémántjai is. Akkoriban 1530-at Írtak és azóta több évszázad mult el, az elrejtett kincsek, -arany és drágakő állandóan izgatta a nép fantáziáját, de az archeológusok is intenziven foglalkoztak a Maya-kultura egyik legbecsesebb emlékének fölkutatá- t sával. Az első európai, aki füzetesebben foglalkozott a Mayák utolsó templomának fölkutatásával, 'egy bizonyos Car- michall Jóim nevű angol volt, aki 18fi7-ben angol csapatokat vezényelt az indián lázadók ellen. A csatározás közben számos indiánus foglyot ejtett és ezek közül kettőn megesett a szive. A hóditók kérlelhetetlenek voltak a bennszülöttekkel szemben, hadifoglyot csak ritkán ejtettek, lia igen, biztos halál volt az o.ztályré- szük. Nem tudni, mi okból, a parancsnok megsajnálta ezt a két indiánust s ahelyett, hogy rendes szokás1 szerint kivegez- totte volna őket, visszaadta szabadságukat. Az indiánok mely hálát éreztek megmentőjük iránt és érzelmüknek számos tanujelét adták. Aranyedényeket és ékszereket hoztak ajándékba, csodálatosan szép ötvösmunkákat, amelyeknek eredetét nem akarták elimini. Carmichall azonban belopta magát a két indián kegyeibe s annyira megnyerte bizalmukat, -hogy fölbátorodtak titkuk közlésére és elmondták, hogy az edények és ékszerek Montezuma kincseiből valók, amelyeket az Izabcll-Distrikt dzsungelje rejt magában. Az angol parancsnok akkor nem mehetett utána a kincseknek, felsőbb parancs elszólitotta és-csak bárom évvel később tért vissza ugyanerre a vidékre, indiánus barátait azonban már nem találta életben. A Maya-törzs harcosai meggyilkolták őket, mintha csak sejtették volna, hogy a két indián barátságból elárulta az idegen ellenségnek a Maya-kultúra kincseinek utolsó rejtekét. Carmichall mégis megkísérelte a kincs- keresést, expedíciójával háromszor is nekivágott a dzsungelnek, harmadik kísérlete azonban tragikusan végződött. Mélyen bent járt a- dzsungelben, amikor mérgezett hegyű nyíl fúródott testébe és a méreg gyorsan végzett vele. Iratait és följegyzéseit Firenzében élő szobrász fia kapta a .kezei közé. Az iratok között tervrajz is volt, kellő útbaigazítással ellátva és ezeknek az alapján indult el Gann dr. két hónappal ezelőtt, hogy a legsötétebb Guatemalában rátaláljon a szinte már mesebeli Maya-templomra. Kísérőjéül Robson kapitányt választotta, aki hosszú éveken át Guatemalában teljesített szolgálatot s így alaposan ismerte az ottani viszonyokat, Az expedíció két csoportra oszlott, Robson kapitány mocsarakon és az őserdőn át igyekezett a templom felé. Gann dr. pedig azt az utat választotta, amelyet a Carmichall által hátrahagyott tervrajz jelölt meg. Gann dr. hamarább célhoz ért, mintsem maga is gondolta volna. Földerítő utjának eredményéről már beérkezett az első rádiójelntés, amelyből megtudjuk, hogy a Montezunia-templom nagyobbrészt a föld alatt épült és csak a tetőzete van a föld fölött. A templom bejáratát kőtömbök torlaszolták el, amelyeket dina-mittal vetettek szét. Földalatti folyosó tárult eléjük, amidőn behatoltak, egy egész földalatti úthálózatot találtak, rengeteg apróbb-nagyobb oldalkamrával, amelyekben szemkápráztató kincsek voltak felhalmozva. Mostanáig meg alig kezdtek a munkálatokhoz s máris közel ötmillió dollár értékű ékszert hoztak napvilágra. Véleményük szerint fölbeosülhetetlen kincsek hevernek évszázadok óta a Monteznma-templomban. A gua- tcmalai kormány, amely mindvégig kétkedéssel viseltetett az expedíció vállalkozása iránt, most minden valószínűség szerint kiküldi képviselőjét és szakértőjét, akik ellenőrizni fogják a kincsek föltárását. Figyelőre még bizonytalan, hogy a kormány milyen részesedés erejéig jelenti be igényét, az azonban bizonyos, hogy a kincsek szerencsés fölkutatója máról-holnapra sokszoros dollármilliomos lett és emellett még archeológiái szempontból is fontos ismeretekkel gyarapította a tudományt. Mára várják a lengyel kormány megalakulását (Varsó, 1930 augusztus 25.) A vasárnapi lengyel lapok a kormány lemondásával kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a lengyel kti 1 - és belpolitika folytonossága biztosítottnak tekinthető. A miniszterelnökváltozás nem jelent változásokat politikai viszonylatban. A miniszterelnöki tisztet újból Pilsudski marsall fogja betölteni, ami azt jelenti, hogy Lengyelország politikája ugyanaz, mint 1926- ban. A pénzügyminiszternek a költségvetés- egyensúlya érdekében adminisztrációs téren a legnagyobb takarékosság politikáját kell követnie. Az uj kormány megalakulását mára várják. A csehországi hadgyakorlatokon leszakadt egy ponton és harminchét katona vízbe esett (Pozsony, augusztus 25.) A csehországi nagy hadgyakorlatokon súlyos szerencsétlenség történt. Egy ponton, amelyen harminchat katona tartózkodott, leszakadt és a rajta lévők a folyóba zuhantak. Állítólag öt halálos áldozata van a szerencsétlenségnek. A szerencsétlenség okát még megállapítani nem lehetett Kétszáz magyar tanító és ötven tanár állott a vizsgabizottság elé Kolozsvárt Megkezdődtek a románnyelvü vizsgák (Kolozsvár, augusztus 25.) Mindjárt egy évtizede, hogy évről-évre kínozzák a kisebbségi tanárokat és tanítókat a román nyelvű vizsgákkal. Egy évtized óta nem volt- vakációjuk, pihenésük a jobb sorsra érdemes embereknek, kik jóformán cgv eletet töltöttek el komoly, önfeláldozó munkában és nekik köszönhető, hogy a magyar kultúra európai magaslatokra emelkedett és a magyar szellemiség külföldön és mindenhol elismerést aratott. Millió és millió ember köszönheti a magyar oktatószemélyzetnek kultúráját, tudását, kenyerét és exisztcnciáját, köztük ezerszámra románok és sokan olyanok is, akik politikai szempontokból segédMEGJELENT AZ UJ Szeszadó tömén; módosított szövegű román és magyar együttes kiadása DR. MIHELFFY ás DR. MäüDEL ügyvédek szerkesztésében. — Ára: Í40 lei és portó. Megrendelhető a Keleti Újság könyvosztályánáh Cltij-Kolozsvár, Piaţa Unirii 4 keznek a tortúrák sanyargatásának alávetni a magyar tanári és tanítói kart. A kormány volt is némi belátással irántuk és az öreg tanárokat, illetve tanítókat mentesítette, is legújabban a vizsgák alól, de még mindig több százan vannak, akiknek kenyerét e vizsgák tartják bizonytalanságban. Vizsgák, amelyekre semmi szükség nincsen. Az impérium átvétele óta tiz esztendő telt el, azóta még az is megtanult románul, akinek minimális nyelvtehetsége van, szaktudásukról pedig már czcrsizer bizonyságot tettek. Mindenképpen fölöslegesek tehát ezek az újabb megpróbáltatások, amelyek nemcsak egészségügyileg terhelik meg a vizsgázókat, hanem az amúgy is gyenge viszonyok közt élő kisebbségi tanerőket anyagilag is súlyos helyzet elé állítják. A 200, illetve 300 lejes vizsgadijak mellett utazási költségek, lakás, koszt és más ki. adások jelentős összeget képviselnek, különösen a mai nehéz gazdasági viszonyok között. Ilyen körülmények között is 200 tanító és 50 tanár jelentkezett a mostani vizsgákra, amelyek hétfőn délután két órakor a Regina Maria és a Bariţiu intézetben kezdetüket vették. Hozzájárult ezekhez a vizsgákhoz az a bizonytalanság is, amelyeket a közoktatásügyi minisztérium legutóbbi rendelkezése idézett elő. Az utolsó napon ugyanis az összes bukaresti lapok azonos kommünikét közöltek, mely szerint a vizsgákat bizonytalan időre elhalasztják. Arra azonban már nem volt idő, hogy erről az érdekelt tanárokat és tanítókat értesíteni lehessen. Ezek el is utaztak a kijelölt vizsgaközpontokba és igy mondhatni, szerencse a bajban, hogy mégis vizsgára állhatnak és nem kellett fölösleges költekezésbe vcrniök magukat, ügy tudjuk, hogy a nagy szám mellett is körülbelül ugyanannyi a számuk azoknak, akik különböző okok miatt nem állhatták a bizottságok elé. A vizsgák néhány napot fognak igénybe venni.
