Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-25 / 186. szám
Kill. fiVF. 180. SZÁM. 15 Magyar iparművészek munkáit állítják ki Montreal legnagyobb székesegyházában Megindult a magyar szervezkedés Kanadában, amelynek legnagyobb teljesítménye a montreali kétemeletes Szent Imre-otthon, sporttermével, klubjával, napközi otthonával és vendéglőjével — Kanadai ősmagyarokt akik résztvettek Kanada benépesítésének pionirmunkájában — Állandó montreali munkatársunktól — (Montreal, augusztus 23.) A kanadai magyarság egyik legszámottevőbb népe az Amerikaiakta magyarságnak. A kivándorlók nagyobb tömegekben azóta telepedtek itt meg, amióta az Unió elzárta határait a kivándorlás elől. De vannak magyar kivándorlók, akik még a Rákóczi Ferenc-féle emigráció idejében kerültek Franciaországba és résztvettek az első kolonizá- ciós munkában. Kanada ősarisztokratái ezek, akik természetesen a környezet hatása alatt évszázadokon keresztül elfranciásodtak, de a nevükben benne él a magyarságuk még. így például a legelőkelőbb és százszázalékosnak tartott kanadai társaságokban nem egyszer lehet találkozni Varga, Kenéz, Sátor stb. nevekkel. őslakóknak számit a kanadai magyar társadalom második rétege Is, amely körülbelül a T|)-es években vándorolt át ide. Három generáció van már mögöttük, de leszármazottjaik közül is sokan beszélik a magyar nyelvet. A második réteg magyarsága: farmer és csak másodsorban gazdasági segédmunkás, vagy napszámos. E magyarok a praeriek környékén telepedtek meg és akadnak közöttük, akik nagybirtokos számba mennek. A világháború ideje alatt, amikor Kanada, mint semleges állam nem vett részt a nagy háborúban, ellenben Angliának kenyérmagvakban első szállítója volt, felcseperedtek, meggazdagodtak — de ma már a farmerek ideát is csak panaszkodni tudnak, Montreal magyarjai. Ä magyar farmer vidékre húzódik, a magyar Iparos, ha vidéken kezdte is, visszaszivárog a nagyvárosokba, A milliós Montrealban, ahol pontos adatokat nem lehet megállapítani a magyarság számarányáról, mert a lakásbejelentés nem kötelező, azt mondják, 25 ezer magyar is lakik. E szám mindenesetre túlzott. Más városokban lényegesen kevesebb számban van magyar, de azért óceántól az óceánig, Halifaxtól Vancouverig minden valamirevaló kisvároskában találkozhatunk magyar emberrel. A montreali magyarság: a harmadik réteg. A magyar kivándorlók abban a hlszemben jöttek át Kanadába, hogy nehány évi állati munka után tőkét gyűjtenek és azután visszamennek, Elképzelték maguknak, {valaki férjéről hirt adni? Addig-addig járogatott érdeklődni, míg az ezred- lrodában akadt egy a harctérről sebesülten hazaérkezett és Irodai aegédszolgálatra beosztott fiatal őrmester, aki azt állította, hogy nagyon jól ismeri Kürbel Antalt, mert hisz egy menetszázaddal Indultak ki a frontra és megsebesüléséig együtt Is voltak. Hogy azóta mi történt vele, azt bizony 6 eem tudja. Megígérte azonban, hogy figyelemmel fogja kisérni az ezredhez érkező összes bireket és amint értesül Kürbel sorsáról, azonnal közölni fogja vele a hírt. Közben barátságosan elbeszélgetett az asszonykával. Ez készséggel elmondta, hogy milyen boldog családi életet éltek és hogy rajta kívül egy bájos kis serdülő leánykája is nehezen várja a férje hazatértét. Elárulta azt is, hogy a csekély hadi- segélyből és a már fogyatékán lévő kevéske megtakarított pénzecskéből éldegélnek szerényen. Az asszony mind gyakrabban kezdett érdeklődni az ezredirodában a férje Iránt, de történetesen mindig a fiatal őrmesternél, aki szívesen adta meg a felvilágosításokat. Egy alkalommal aztán már haza is kisérte és ezután mindennapi vendég lett a háznál. Igen gyakran csokoládéval és más édes csemegékkel is kedveskedett a kis Liziké- nek, amint mondta — nagyon kedves gyermek és ö különben is nagyon szereti a gyermeket. Ettől kezdve az asszony már nem ment felvilágosításért az ezredirodába, mert az őrmester ur házhoz szállította a híreket, de úgy látszik mindég csak jókat, mert néha vendégeskedéssel végződött egy-egy ilyen látogatás. El is nevezték a házban az asszonyt — vig hadiözvegynek, pedig akkor még nem is volt hivatalosan halottá nyilvánítva az ura. Eltelt négy esztendő, mig végre megjött az ezred- parancsnokságtól a hivatalos irás, hogy Kürbel Antal, a haza. védelmében tanúsított bátor magatartása közben ellenséges golyó által találva hősi halált halt. A szomorú hir vétele után csakhamar vigasztalódott az asszony. Kezdte hangoztatni, hogy fogytán van a pénze, kénytelen kosztadással foglalkozni, a szobát is kiadja albérletbe és ő a Lizikével meghúzódik a konyhában. Akadt is hamarosan albérlő a szobára, természetesen nem más, mint a hajdani őrmester ur, kit időközben egy felülvizsgálat alkalmával mindenféle katonai szolgálat alól felmentettek s azóta egy magánvállalatnál könyvelői állást töltött be. Kétféle seb van a világon, vagy belepusztul, vagy kigyógyul belőle az ember. Egyszer csak ezt az igazságot kezdte vallani az özvegy, hogy — Isten nyugosztalja a halottakat, de az élőnek élő a párja. — és hogy ő bizony nem özvegyeskedik tovább, elég volt négy gsztendeig gyászolni az urát. most akadt jó kérője, akit hogy a pénzeikkel Magyarországon az utódállamokban nehány hold földet vásárolnak és nyugodtan élik le napjaikat. Igen ám, de Európában nem tud megélni a paraszt a földjéből, előreláthatólag jövőben is igy lesz és ennek eredménye, hogy akik reménykedtek, hogy visszajuthatnak még magyar földre, most már úgy rendezkednek be, mintha Kanadához örökre oda volnának kötve. Ennek egyik jele, hogy az eddig szétszórt magyarság máról-holnapra mint szervezet áll elő. A szervezkedésnek első jeleként Rátz János plébános védnöksége alatt római katholikU3 egyházközséget létesített. Egyidejűleg megalakult a Magyar Klub is és megindult a magyar társadalmi élet. Magyar hentes, magyar füszerkereskedő, magyar cukrász, magyar cigány, magyar suszter, ez utóbbi csaknem minden utcasarkon. Most már itt vannak a magyar intellektuelek is: orvosok és fogorvosok. Ha a jelek nem csalnak Montrealnak rövidesen meg lesz a magyar városnegyede is, sajátos színével és jellemképével. Kanad» nem eldorádó. Egyelőre azonban nem nagyon kívánatos, hogy újabb bevándorlók jöjjenek. A gazdasági viszonyok a tavasz óta igen leromlottak, úgy, hogy az itt levő magyarságnak kb. 50 százaléka már pár hónapja munka nélkül van. Munkára pedig ez idő szerint nincs kilátás. Canadának nagyon szomorú télre van kilátása. A termelési szisztéma ugyanis úgy van beállítva, hogy tavasszal megkezdődik az erőltetett tempójú termelés, túlórázások napirenden, az emberi izomzatnak és idegeknek a végtelenségig való kihasználásával, az ősz beálltával csökken a termelés olyannyira, hogy a tél elején a legtöbb gyár leáll. Már most a munkás elemnek tavasztól őszig meg kell keresni azt az összeget is, ami őt és családját a téli munkátlanság idejére biztosítja. Tavaly nyárig ez is volt a helyzet. A munkás keresett, de a munkás is keresett volt. A tavalyi rossz termés, a newyorki tőzsde őszi fekete péntekjei, a buza alacsony ára mind okai annak, hogy Cánadában a viszonyok megváltoztak. Azt lehet mondani, hogy Európában aránylag könnyebben megél az ember, mint itt. még az Úristen is neki teremtett és a gyermekét is úgy szereti, mintha sajátja lenne. Az a pár év korkülömb- ség, ami köztük van, nem számit. Egy ideig nem is történt semmi. Látszólag boldogan éltek, de egyszerre csak kezdték a szomszédok nagy titokban rebesgetni, hogy a mostohaapa többet törődik a Lizi leányzóval, mint a feleségével. Mind sűrűbben lehetett hallani, hogy — talán még azt hiszi az a sovány, vénülő csont, hogy öt szereti az az ügyes fiatalember? S addig-addig rebesgették, amig az asszony fülébe is eljutott a mende-monda. Amit nem hitt a rossz nyelveknek, arról szegény hamarosan meggyőződött saját szemével. — Tehát igaz? — riadt magára — és saját gyermekemmel csalt meg? Istenem, hát miért kellett még ezt is megérnem? • Nem panaszkodott. Néha órákhosszat szótlanul állt az ajtó előtt egy helyben, mig aztán végre megszólalt magában, mintha beszélne valakivel. Csendesen legyetek, mert itthon van a Kürbel, az én drága jó uram. Láttátok, hogy milyen jó színben van? Mennyi sok kitüntetése van? De most alszik, nagyon fáradt, mert messziről jött. Az olasz harctérről, de én nem engedem többé vissza, itthon marad mellettem mindig. Majd elkezdett kacagni és ugrálni, mint valami gyermek, akit nagy öröm ért. — Megyek öltözni, a legszebb ruhámat veszem fel, mert mindjárt itt lesz az én drága Tónikám, sürgöny- zött, hogy ma estére érkezik. Máskor meg az uccában, ahol már a szomszédok jól ismerték, mindenkit megszólított és siránkozó hangon kérdezgette, hogy nem látták-e az ö drága jó Urát, Kürbelt? S nem tudják-e mikor jön haza? mert fél egyedül lefeküdni. A környékbeli gyermekek Bolond Náninak csúfolták. Ha meglátták, évödtek vele s folyton azt kiabálták utána, hogy — Bolond Náni jön a Kürbel, Bolond Náni itt a Kürbel! S a szegény asszony ilyenkor bottal a kezében szaladt a rakoncátlan uccai gyerkőcök után. Néha futás közben egyszerre megállón, mintha önmagára ébredt volna. Arcán a fájdalom keserű köny- nyei peregtek végig. Németprónára gondolt, arra a régi vidám reggelre, amikor a boldog jövő reményével ült a vonatra. Aztán újra megjelent arcán az eszelősök együgyü mosolya. Ismét az uccagyerekek kegyetlen csúfolódásainak játékszere, Bolond Náni volt. Természetesen a, ross* gazdasági viszonyok elsősorban a friss embereket érintik, hiszen nyelv tudása nélkül jómagával tehetetlenek. Mig a magyarság nagy része nyomorog és munka nélkül áll, addig egynéhány magyarnak már kitűnő sorsa van. Egynéhányon saját autójukon szaladgálnak üzleteik után és egy páran határozottan navet szereztek már úgy maguknak, mint a magyarságnak, Ezek közül első helyen áll Weidt Lajos festő és Iparművész, kinek oly jó csengésű már a neve, hogy a legszebb 41« lami épületek dekorálásával őt bízták meg, dacára an« nak, hogy beadott ajánlata a legborsósabb volt az összes ajánlattevők között. Egy-két magyar, mint bankár és bajóügynök szép névre és vagyonra tett szert, de ezek csak kivételes esetek. Mit jelent az uj rendszerváltozás? Hogy mennyire nehéz itt a bevándoroltaknak a sorsa, legjobb bizonyíték arra az, hogy a junlus hó 2-án lemondott Klng-kormány a bevándorlási kérdésen borult fel és hogy a julius hó 28-án megválasztott konzervatív kormány M. Benet, azért juthatott kormányra, mert a bevándorlás teljes beszüntetését tűzte ki pro- grammjául. A magyarság nagy része az uj kormány uralomra jutásában látja végső reményét. Ha a választási harcok idején az Ígéreteknek csak egy százaléka valósul meg, az is már elég volna. De egyelőre az is tény, hogy a magyarság nagy része még mindig munkanélküliként rójja az uccákat. Székelykapu Montreal leg- forgalmasabb utcáján. Beszámolóm utolsó részletéül hagytam, hogy ml is megalapítottuk a montreali Szent Imre-otthont és kegyeleteeen leróttuk lelkűnkben a lilicmos herceg emlékével érzett adónkat. A Szent Imre-otthon megalakításában a kolozsvári származású Ráta János plébános tevékenykedett a legjobban. Kétemeletes, Impozáns épület, gyönyörű sportteremmel, klubbal, napközi gyermek otthonnal, igen olcsó vendéglővel, ahol munkanélküliek pár centért Ízletes ételt kaphatnak. Ez az otthon egyike a legszebb kanadai magyar teljesítményeknek. Amikor felavatták, a diszes ünnepségen résztvettek a város angol és francia előkelőségei. Kedves látvány volt, amikor az angol és francia vendégeknek a tejfeles székelygulyást, valamint a túrós csuszát szervírozták. Az első falattól idegenkedtek, de csakhamar derekasan hozzáláttak a kosztoláshoz és meg is ismételtették az adagokat. Vacsora után az itteni angol é3 francia előkelőségek megismerkedtek a csárdással, meg a csürdöngölövel is. A táno annyira megtetszett egy-két angolnak, hogy ők Is odaállottak, kissé tulnagy lépésekkel, de azt az igyekezetükkel pótolták. Jómagam Is tárogatómon kuruc nótákkal gyönyörködtettem az angolokat, akiknek nemcsak a zene, de maga a magyar hangszer is egészen uj volt. Említsek még nehány magyar nevet, akik hozzájárultak az ünnepség emeléséhez: Zsombor Géza mérnök, Kelen Sándor bankár, Fejér Mihály református lelkész, Sebök Endre iparművész, dr. Jónás és dr. Eisler ötvösök. Külön meg kell említenem Weidt Lajos iparművészt, aki az otthon részére egy gyönyörű székely-kaput tervezett és most nap-nap után ezerszámra nézik az itteniek Montreal legszebb uccáján ezt az iparművészeti különlegességet. A magyar művészemberek közül persze, többen akartak ráduplázni Weidt sikerére, Zsolt- vány Béla szobrász gyönyörű Szent Imre-szob orral lepte meg az otthont, Fillér Jenő magyar mükovács gyönyörű, 75 gyertyás kandellábert kovácsolt művészi rózsákkal és levélzettel. E tárgyakat Montreal legnagyobb székesegyházában állítjuk ki és igy hónapokon keresztül naponta 40—50 ezer turista fogja megcsodálni a magyar munka szépségét és eredetiségét. Horniges Dezső. Takarékoskodjék! Biztosit- son az erdélyi magyar egyházak biztositóintézeténél a MINERVA BIZTOSITÓ-nál! Kérjen ajá ni a (ot! Olcsó d ijsza bás. Kedvező fizetési feltételekl A MINERVA BIZTOSÍTÓ RT címe: Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (volt Ferencz József ui) 37. szám.Telefon 12-37 Ha lói és olcsón akar étkezni Bukarestben, frerosse . a! a Hányádiné v&ncáógiőjót £S«% SmSrdasi 39- (A iőposta háta megett, jE} 11, 15, 16, ‘20, 2-es villamosok mentén). Az épületben tiszta és olcsó szálloda is vaa. — ■ s,
