Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-25 / 186. szám

* XIII. «VF. IN. SZÁM. 13 Negyven millió európai kisebbség nemzetközi érvényesülése A derékbetört brüsszeli diákkongresszus értékes tanulságai •* Brüsszelben a belga világkiállítás kapcsán az ifjúság intemacionáléja tanácskozott. Az ifjúság­nak számos nemzetközi szervezete van. A most összeült szervezet az úgynevezett „Confederation Internationale des Etudiens“ (C. I. E) nyilvánva­lóan jelentős szervezet. De ez a szervezet ezúttal igazán nem működött szerencsésen. Kiléptek belőle a spanyol diákok. Nem vettek részt rajta az olasz, német és magyar diákok. Már a felvételnél vissza­utasították a flamand és hovát diákokat, igy az a néhány nap, amelyet tanácskozásra szántak, feles­legesnek látszó csete-patékra pazarlódott. De csak látszólag. Mert mégis csak felvetettek egy olyan kérdést, amely kardinális jellegű. Nem­csak az ifjúsági mozgalmakról, de minden nemzet­közi mozgalomról egyaránt. • Egyelőre beszéljünk arról, hogy mennyi ifjú­sági egyesület működik ma a világon! Nemzetközi ifjúsági egyesületek oly nagy számban akadnak, hogy már ezek puszta felsorolása is köteteket tenne ki. Sok közöttük az alkalmi, csak részletkérdések megvédésére hivatott intézmény. Antroposofista ifjúság __Bahai-mozgalomban. A hadirokkant ifjak mozgalma. A radikális etikusoknak. Esperantisták. I Az emberi ligák ifjúsági csoportja. Wandervogel. Vegetáriánus és nem vcgetáriános alapon. Cserké­szek. Torna egyesületek. Weekendisták. Viszont rendkívül szimpatikus mozgalom az ifjúságnak Világbéke szövetsége, amely két évvel ezelőtt a teo- zófusok 'által létesített omenni sátortáborban gyűlt össze, rá következő évben Jüttlandban és fegyelme­zettségénél, nemes gondolkodásánál fogva rendkí­vül értékes munkát végzett az I. M. C. A. (a keresz­tény diákok világszövetsége). Az Amsterdamban megalakított szociálista diák-internacionálé, a Marc Sangniel abbé vezetése alatt álló pacifista törekvésű katolikus-demokrata mozgalom BielwillebenT* Igaz, ezeknek a szervezeteknek nagyrésze nem tisztán akadémikus jellegű, a CIE ellenben kizárólagosan a diákokat tömöríti, tehát más megítélés alá esik. Nos, ezen a brüsszeli tanácskozáson a bombát nem az a világnézeti különbség vetette el, hogy külön­böző felfogású és különböző társadalmi rendhez tartozó ifjak kerültek szembe egymással. Sőt, bi­zonyos vonatkozásban azt lehet mondani, hogy a konferenciának legfőbb baja az volt, hogy túlságo­san is egyivásu összetétellel jelentkeztek a kongresz- 8zus résztvevői, hogy túlságosan is egyetértettek egymással. Amiben egyetértettek _ az említett rezisztáló diákképviselők kivételével __az a „kisebbségi elv vei szemben megmutatkozó makacs ellenállás. A diákkongresszuson ugyanis felvetették annak szük­ségességét, hogy a diákcsoportok faji és nemzeti alapon tömörüljenek. Hát, eddig nem úgy volt? Hát eddig nem igy jelentkeztek? Anglia, Franciaország, Belgium, Lengyelország stb., stb., nem a maga nem­zeti lobogója alatt? Igaz. De az uj Európában 40 millió kisebbség él és ez a 40 milliós kisebbség jogot vindikál magának, hogy az ö diákképviselői is a sa­ját színeikben jelenjenek meg. A kongresszust ösz- szehivó Belgiumban, mint anyaországban, ezeröt­száz flamand diák kérte a flamand diákegyesület elismertetését. Ezt kérték a horvátok is. A katalá­nok is. Több állam ifjúsági képviselői pedig azt kérték, hogy a kongresszus vegye revízió alá az ál­lampolgársági elvet és szakítson azzal a világhábo­rús csökevénnyel, amely megengedi, hogy a hábo­rúban győztes államok még ebben az uj idők, uj generációk előkészítésére hivatott alakulatban is előjogokkal rendelkezzenek. Hiszen a német ifjú­ság még ma is ott tart, hogy a CIE-ben csak mun­kaközösségi alapon szerepelhet, __ az egyesületnek nem tagja. A revíziót a francia-belga-lengyel cso­port ellenakciójára visszautasították és igy egy olyan rés támadt a kongresszuson, amelyet nem le­hetett betömni. _____ é-j,»-. • T“’" ’ ^ Ez a konferencia is azonban felvetette a ki­sebbségek nemzetközi érvényesülésének elvét és ezt többet napirendről levenni nem tudják. A kisebb­ségek nemzetközi érvényesülésének elve abban áll, hogy joga van minden kollektiv öntudattal rendel­kező kisebbségnek saját hangját hallatni azokon a tanácskozásokon, ankétokon, összejöveteleken, ame­lyekre a nemzetek, mint kultúráik képviselői jelen­nek meg. A népek szövetségében ezt az elvet ke­resztülvinni mégcsak meg sem próbálták, amint­hogy azokon a konferenciákon, vagy nemzetközi egyesületekben, ahol politikáról, gazdasági szakpro­blémákról az egész államtestet érintő kérdésekről volt szó, a mai nemzetiesség jelszavától izzó és ál- lamfelsőbbségére oly féltékeny légkörben meg sem kísérelni. Egy diákkongresszus azonban egész más. Más például a Pen-klubb is, amely a nemzeti kul­túrák együttese. Más a „Szellemi együttműködés“ propagálására alakult szervezet is, amelyben az eu­rópai népszellemiségek fognak össze, tehát nyilván­valóan a flamand népszellemiségnek is éppen olyan joga van részt venni benne, mint a francia nyelvi kultúrában gyökeredző belga szellemiségnek. Ennek a helyzetnek bizar volta érezhető is __ minden különösebb kihangsulyozás nélkül — mind­azokon a konferenciákon, amelyeken népek, nem pedig államok, társadalmi érzületek, nem pedig társadalmokon felülálló jogi koncepciók találkoz­nak össze egymással. Hányszor és hányszor meg­történt, hogy nemzetközi szellemi, társadalmi, sport és más hasonló nem politikai kérdéseket meg- • • vitató konferencián elkerülhetetlenül fel kellett vetni a kérdést: hát a nép-kisebbségek hol vannak? És amikor megkísérelték ugyanazt a problémát megoldani, amely miatt most a CIE kudarcot val­lott, eredménytelenség, kudarc lett a vége. Ennek a visszásságnak felvetésére annál inkább szükség volt, mert az egyes államok kisebbségeiket még sa- < ját zászlóik, saját színeik alá sem vonták be, delegá­tusaik egyöntetűen a többségi nemzetből kerültek ki. A kisebbségi embernek legfeljebb a maga nem­zeti és faji hovatartozásának letagadása árán nyílt alkalma bekerülni egy-egy ilyen delegációba. Negy­ven millió kisebbségnek nincs ablaka Nyugat felé, nincs alkalma a maga szellemi életét ugyanúgy ki­élni, mint a többségi nemzetnek, még akkor sem, ha például egy olyan eszme szolgálatába igyekszik szegődni, mint a világbéke, tudomány racionalizá­lása, erkölcsi, tanügyi reformok keresztülvitele, mindennemű uj és összefogóbb emberiséget for­máló törekvés. E szemszögből megítélve, ennek a különös brüsszeli diákkongresszusnak, amely a maga sovén jelszavaival mélyen alája került más nemzetközi diákformációknak, mégis meg van az a nagy egye­temes tanulság, hogy beledobta a kisebbség nem­zetközi érvényesülésének problémáját és viták, el­lenviták hullámgyürüzésére kényszeritette a most kibontakozó európai nemzedéket. Ligeti Ernő. Tiégi román köttök* fekete Zivatar fordításai. Daf (Ienăchiţă Tacarescu, 1740—1790.) Itt a tavasz, megérkese, Zöld a ligeteknek meze, Rügy pattog a cserjés dombon, Sürü levél nő a lombon, Haj, a tüdőm tágul. Most már nem is nyeszlett ágon Kakuk mulat a világon, Gyenge viola illata, Más virágnak szagot áda, Csakúgy ráadásul. Finom kancám télidőbe Nem járt hóba, se esőbe, Istállóban szájat tátoti, Vihart, szélet, sohse látott, Már majd’ belefásul. De most vége nyugalmának, Jaj a szegény bordájának, Völgyek ölén, dombok hátán, Nyihog repülő lovasán, Sürü ösvény tárul. Ébredj, lovam, büszke állat, Szebb paripa nincsen nálad, Kisér jó szivem verése, Meg a tücsök cirpelése, Arkon-bokron át, Kinek a kedve vitézi, 'A Napot lóhátról nézi, Nem is kotlik egymagába Béléüget a csatába, S nem hagyja magát1... r . €s ()a el is múlnak az ének... (Mihail Eminescu.) Repülhet kor, múló idő: Szeretem túl évek ködén; Mert, ami lénye volt, a nő: __ Az a „tudomisén“, __az a „bánomisén!“ Vájjon, ahogy először láttam: Varázsigével jött felém?... Minden nőt csak nőnek találtam, Ő mégis más __eh, mit tudom ént... Mindegy: beszédre nyílik a szája, Vagy némaságban oly szerényt Szava szellők harmóniája, S a hallgatása: __mit tudom ént... Rabjává tett, mint senki más, Szenvedni érte: csak erény. Megbabonázott a varázs, Az a „tudomisén“, __az a „bánomisénl“ Tfíéreg és varázs. (Mihail Eminescu.') m m es m m m El m El Figyelem! A tiszta selyem nem ég! — Asszonyom, érdekli Önt! — Uraim, Önöket is! Szenzáció a kolozsvári piacon! Tiszta selyem lerakat (garantált mosó) az olasz Gennaro M©rrone, CLUJ, Calea Regele Ferdinand 105 szám. Bámulatos olcsó árak! Látogasson meg bennünket vételkötelezettség nélküli - Áruink valódiságáról könnyen meggyőződhet, ha egy darabkát meggyujt, mert ha a meggyujtott se­lyem úgy ég el, mint a papir, akkor nem valódi. Eladás nagyban és ki” csínyben I Minden konkurrencia kizárva I Ne vásároljon, mielőtt meg nem nézi áruinkat! — A cég neve garantálja a minőséget! m m Szivemben méreg és varázs, Boldog többé nem lehetek, A mosolyod, az elvarázsolt, S megmérgezett a két szemed. Megérted-é? Halálos bánat Fájdalmas ólomsúlya nyom. Megsúghatom, hogy milyen szép vagy. Deákogy’ szeretlek?... Meg se mondhatom!... * Az iró sajtó alatt levó antológiájából, amelyben „Klasszikus Kert" címen a régebbi román, költők ma gyár fordításait gyűjtötte össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom