Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-24 / 185. szám

XIII. -ßVF. 185. SZÁM. A nyári nap heve próbára teszi az érzékeny lábat A forróság izzadást idéz elő, érzékenv- nyé és fájdalmassá teszi a lábat. De miért szenvedne Ón akár csak egy napig is? Mindössze néhány gramm Sa'ltrates- Rodellt kell vízbe tennie és bennhagy­nia, mindaddig mig az a felszabadult oxigéntől zsíros tej színét nyeri. Ezen erősítő és fertőtlenítő lábfürdö hatása azonnal mutatkozik. Az égető fájdalom pillanat alatt megszűnik és a duzzadá# és gyulladás mint varázsintésre eltűnik. Ezen gyógyhatású és erős oxigéntartal- mn viz'megpuhitja a börkeményedése- ket és tyúkszemeket, olyannyira, hogy, gyökerestül, fájdalom és felsebzés" kockázata nélkül eltávolíthatja őket. A Saltrates-Rodell teljesen helyreállít­ja lábát és lehetővé teszi, hogy egész nap talpon legyen, vagy áttáncolhassa az egész éjjelt vagy kenve szerint sétál­hasson a lóversenytéren a legesekéiyebb fáradtság jele nélkül. A Saltrales-Rodellt minden gyógyszertár árusítja. Hező gazdasági Síé ésTaMpériztár Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dée, Becican-Bethlen. Cehulsilvaniei-Szilágycseh Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R.T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári í'iókintézete. Salát tőkék: 60,000.000 lei. Foglalkozik a banküzlet min­den ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett devizahely. A budapesti tőzsdén beszüntették a Marosvásárhelyi Kőolajiínomítő Rt« részvényeinek jegyzését Augusztus 27-én értekezletet tartanak a vállalat hitelezői Megírtuk, hogy a Marosvásárhelyi Kő­olajfinomitó Rt. a romániai petróleumipar kritikus helyzete és az általános gazdasági válság következtében fizetési nehézségek kö­zé jutott és kényszeregyezséget kért. A vállalat legutóbb megtartott közgyűlé­sén a részvényesekkel is közölte az igazgató­ság, hogy a részvénytársaság nem tud fize­tési kötelezettségeinek eleget tenni és felme­rült a vállalat likvidálásának gondolata is. A hitelezőket kellemetlenül érintette a régi, nagymultu és hosszú éveken keresztül lukra­tiv vállalat válságos helyzete és ezért keresik azokat az okokat, amelyek a krízist előidéz­ték. A hitelezők augusztus 27-én értekezletet tartanak, amelyen tárgyalás alá veszik az igazgatóság kényszeregyezségi ajánlatát. A főhitelezők közül a bukaresti Banca Comer­cială Română és a bukaresti Creditul Minier elvileg sem hajlandók hozzájárulni a kény­szeregyezséghez. Budapesti jelentés szerint a Marosvásár­helyi Kőolaj finomító Rt. válságos helyzeté­nek hírére a budapesti tőzsdén a vállalat rész­vényének árfolyama 50 fillérre csökkent és nemcsak a hitelezők, hanem a részvényesek is izgalomban és érdeklődéssel várják a további fejleményeket. A budapesti tőzsdetanács el­határozta, hogy a vállalat részvényeinek tőzs­dei jegyzését beszünteti. A vállalat igazgató­sága már hetekkel ezelőtt kérést adott be a tőzsdetanácshoz a részvények tőzsdei jegyzé­sének beszüntetése iránt. Szakmai és érdekelt körökben nagy izgalommal várják, hogy az egykor virágzó Marosvásárhelyi Kőolajfino- mitó Részvénytársaságnak mi lesz a további sorsa. Székelyudvarhely iparossága nagygyűlésen tiltakozott a forgalmi adó bevezetése és a súlyos egyenes adok ellen Udvarheípiegyében a havasi esztenát is oégtáblaadőva! rótták meg (Székelyudvarhely, augusztus 22. Saját tud.) Szo­morú, caps nap. Székelyudvarhelyen hetivásár. A regen élénk forgalmú város uecáin alig lézeng nehány ember a szomszédos falvakról, aizokon is szakadozott, kopott ruha. Ezelőtt néhánjr evvel még másként volt. Fényes­re takarított csizma, tiszta, fehér „harisnya“ volt a székely gazdán, ha a „városba“ jött. A székely rend és tisztaság szerctctének hü tükre volt ruházata is. Nincs miből uj csizmát venni, nem1 telik fehér haris­nyára sem, nincs miből. A kereskedők boltjaik ajta­jában, az iparos a piaci sátrában busán nézi a sötét fel legeket, sötétek az arcok, borús köd üli meg a lel­keket. Hetivásár van, forgalom nincsen semmi és az iparosk jó része mai napra idézetet kapott a pénzügy- igazgatóságtól. Ma állapítják meg a forgalmi adót. Dél­utánra az ipartcstület nagygyűlést hivott össze, hogy a város iparossága tiltakozzék a forgalmi adóval való megadóztatás ellen és hatalmas jajjal kiáltsa oda a magas fórumok elé, hogy az iparosság már roskadozik az adóterhek alatt, további megterhelést már n®m bú­éi. Gyarmathy István, az Ipartestület elnöke hatal­mas tömeg jelenlétében nyitja meg az iparosnagygyü- lést a Barkóczv kerthelyiség termében. Régi szokás, hogy az iparosok itt tartják meg gyűléseiket. Gyarmaühy elnök vázolja az összejövetel célját. Négy évvel ezleőtt még volt munka, tudott ®z iparos adót fizetni, ma azonban a helyzet lényegesen meg­változott. Nincs munka, nincs megrendelés, az adó azonban állandóan nőtt és ma az adó, mindem gazda­sági leromlás dacára is éppen négyszerese az akkori adónak. Az iparosnak nincs nyersanyag-raktára, nin­csen készáru-raktára, elvitt mindent az adó. Kéri az iparos-testvéreket, adjanak utat panaszaiknak, hadd lássa mindenki, hogy aia országfenntartó elem, az adó­fizető polgárság roskadozik a reárakott terhek alatt, többet már nem bir el.. Pluhár Gábor, az ipartestület titkára olvassa fel a határozati javaslatot: Az iparosok kérik: 1. A forgalmi adó eltrölését. 2. Az elviselhetetlen egyenes adók csökkentését. 3. Adóvégrehajtásoknál megfelelő határidő enge­délyezését. 4. A 60 éven felüli iparosok adó alóli mentesítését. 5. A betegsegélyző autonómiájának sürgős vissza­állítását. 6. A kontáriparnak törvényhozási utón való eré­lyes és szigorú megfékezését, a szerszámok foglalás alóli mentesítését. 7. A magas bankkamatlábak csökkentését, olcsó állami kölcsönt az iparosok részére. Az állami mun­kákból a kisebbségi iparosoknak való résztjuttatást. A határozati javaslat megindokolása után megin­dul a panaszok áradata. Nagy János, Szigety Dénes, Bogáthy Lajos, Bardocz József, Kerestély Gyula, a székely udvarhelyi iparosok vezetői éles beszédekben ecsetelik az ipárososztály szomorú helyzetét. Adóban lefoglalják az iparos szerszámát, készáruit és igy sem fizetni, sem tovább dolgozni nem tud. A határozati javaslat egyhangú elfogadása után Becsek Aladár, az Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. vezérigazgatója ismertette a kisebbségi pénzinté­zetek helyzetét, melyek visszleszámitolást a Banca Na- (ionalától nem kapnak s azok is ugyanabban az egyen­lőtlen elbánásban részesülnek, mint a kisebbségi ipa­rosság. Sebesi János dr. szenátor indítványozza, hogy az iparosság küldöltségileg keresse fel a vármegye pre­fektusát, tárja fel előtte helyzetét és kérje fel, hogy a helyzet szanálása érdekében minden lehetőt kövessen el és informálja a kormányt a vármegye gazdasági és pénzügyi viszonyairól. A nagygyűlés elhatározta, hogy a határozati ja. vaslatot megküldi az Ipartcstületck Szövetségének, il­letékes helyre való továbbítás céljából. A szakadó eső miatt lassan oszlik a tömeg, szo­morúan beszélgetnek a gondterbes arcú iparosok, majd egyszerre hatalmas felzúdulás hangzik, fi ókgyű­lés alakul. Egyik homoródalmási iparos panaszolja él, hogy nekik a helyzetük még rosszabb, mint itt a vá­roson. Őket nem védi senki, Homoródalmáson még a havasi esztenára is firmaadót vetettek ki. Firmaadót... Valószínűleg az esztena oldalára száradni tett kendőt nézte valamelyik buzgó hatósági személy cégtáblá­nak . . . Aláírták a román-amerikai kereskedelmi szerződést Bukaresti tudósítónk jelenti: Bukarest­ben aláírták a Románia és Amerika között létrejött kereskedelmi szerződést. A kereske­delmi szerződés biztosit ja mindkét állam ré­szére a legfőbb kedvezmény elvének alkalma­zását a kereskedelmi relációkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom